Közlekedési vészhelyzeti tervet fogadott el az Európai Bizottság

Közlekedési vészhelyzeti tervet fogadott el az Európai Bizottság
2022. 05. 23., 16:27

Az Európai Bizottság 2022. május 23-án közlekedési vészhelyzeti tervet fogadott el annak érdekében, hogy válság idején megerősítse az uniós közlekedés rezilienciáját.

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott: „Ezek a kihívásokkal teli és nehéz idők emlékeztetnek bennünket az uniós közlekedési ágazat fontosságára, valamint arra, hogy még felkészültebbé és még ellenállóbbá kell válnunk. A Covid19-világjárvány nem az első olyan válság volt, amely következményekkel járt a közlekedési ágazatra nézve, és Ukrajna illegális orosz megszállása azt mutatja, hogy nem is az utolsó. Ezért kell készen állnunk. A mai vészhelyzeti terv, amely elsősorban a Covid19-világjárvány során levont tanulságokon és kezdeményezéseken alapul, szilárd keretet teremt a válságbiztos és reziliens uniós közlekedési ágazat számára. Szilárd meggyőződésem, hogy ez a terv a közlekedés rezilienciájának egyik fő hajtóereje lesz, mivel számos eszköze már alapvető fontosságúnak bizonyult Ukrajna támogatása során, ideértve az EU-Ukrajna Szolidaritási folyosókat is, amelyek jelenleg segítik Ukrajnát a gabonaexportban.”

Tíz intézkedési terület

A terv egy tíz intézkedésből álló eszköztárat tartalmaz, amely iránymutatással szolgál az EU és tagállamai számára az ilyen vészhelyzeti válságkezelési intézkedések bevezetésekor. Egyéb intézkedések mellett kiemeli a minimális összekapcsoltság és az utasvédelem biztosításának, a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség kiépítésének, valamint a reziliencia tesztelésének fontosságát. Hangsúlyozza továbbá a zöld sávok elveinek fontosságát, amelyek biztosítják, hogy a szárazföldön fuvarozott áruk 15 percnél rövidebb idő alatt átléphessék a határokat, és megerősíti a kapcsolattartó pontok hálózatának szerepét a nemzeti közlekedési hatóságokban. Mindkét szempont döntő fontosságúnak bizonyult úgy a Covid19-világjárvány, mint az Ukrajna elleni orosz agresszió által okozott jelenlegi válság idején.

A tíz cselekvési terület:

  1. Az uniós közlekedési jogszabályok hozzáigazítása a válsághelyzetekhez
  2. A közlekedési ágazat megfelelő támogatásának biztosítása
  3. Az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának biztosítása
  4. A menekültáradat kezelése, valamint az elakadt utasok és közlekedési dolgozók hazaszállítása
  5. A minimális összekapcsoltság és az utasvédelem biztosítása
  6. A közlekedési információk megosztása
  7. A közlekedéspolitikai koordináció megerősítése
  8. A kiberbiztonság megerősítése
  9. Közlekedési vészhelyzeti teszt
  10. Együttműködés a nemzetközi partnerekkel

A világjárvány egyik fő tanulsága az, hogy a válságkezelési intézkedéseket fontos összehangolni – például az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor a teherautók, vezetőik és a nélkülözhetetlen áruk a határokon vesztegelnek, amint az a világjárvány első napjaiban történt. A közlekedéssel kapcsolatos vészhelyzeti terv olyan irányadó elveket vezet be, amelyek biztosítják, hogy a válságkezelési intézkedések arányosak, átláthatók és megkülönböztetésmentesek legyenek, összhangban legyenek az uniós szerződésekkel, és képesek legyenek biztosítani, hogy az egységes piac továbbra is megfelelően működjön. (Európai Bizottság)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS