Az Európai Bizottság közzétette a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló azonnali válaszlépések listáját, amelynek az összehangolt európai reagálás áll a középpontjában.
A Bizottság valamennyi rendelkezésére álló eszközt fel fog használni a világjárvány következményeinek enyhítésére, különösen az alábbiakat:
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A koronavírus-világjárvány mindannyiunkat próbára tesz. Nem csupán egészségügyi rendszereink számára jelent példa nélkül álló kihívást, hanem gazdaságaink számára is óriási sokkhatást okoz. A ma bejelentett nagy horderejű gazdasági csomag az aktuális helyzetet kezeli. Készen állunk arra, hogy további lépéseket tegyünk a helyzet alakulásának megfelelően. Minden szükséges intézkedést meg fogunk hozni az európaiak és az európai gazdaság támogatására.”
Az állami támogatási keret rugalmassága
A koronavírusra adott fő költségvetési válasz a tagállamok nemzeti költségvetéseiből származik. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy gyors és hatékony intézkedéseket hozzanak a COVID-19-járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő polgárok és vállalkozások, különösen a kkv-k támogatása érdekében.
A tagállamok bőkezű támogatási intézkedéseket alakíthatnak ki a hatályos uniós szabályoknak megfelelően. Először is olyan intézkedéseket vezethetnek be, mint például a bértámogatások, illetve felfüggeszthetik a társasági adó, a hozzáadott érték adó vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetését. Emellett a tagállamok közvetlen pénzügyi támogatást nyújthatnak a fogyasztóknak, például az érintett üzemeltetők által meg nem térített, lemondott szolgáltatások vagy jegyek miatt. Továbbá az uniós támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy segítséget nyújtsanak a likviditási hiánnyal küzdő és sürgős megmentési támogatásra szoruló vállalkozásoknak. Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy a tagállamok ellentételezést nyújtsanak a vállalatoknak a közvetlenül a rendkívüli események okozta kárért, beleértve például a légiközlekedési és az idegenforgalmi ágazatban tett intézkedéseket.
A COVID-19-járvány jelenleg Olaszországban olyan jellegű és nagyságrendű hatással jár, amely indokolttá teszi az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazását. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság jóváhagyja azokat a kiegészítő nemzeti támogatási intézkedéseket, amelyek az adott tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére irányulnak.
A Bizottság hasonló megközelítést fog követni annak mérlegelésekor, hogy indokolt-e a 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának más tagállamokra való alkalmazása. A Bizottság kész arra, hogy szükség esetén az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontján alapuló különleges jogi keretet fogadjon el.
A Bizottság készen áll az együttműködésre valamennyi tagállammal annak biztosítása érdekében, hogy azok sürgősen életbe léptethessék a COVID-19 vírus okozta járvány kezelésére irányuló támogató intézkedéseket.
Az európai költségvetési keretrendszer rugalmassága
A Bizottság javaslatot fog tenni a Tanácsnak az uniós költségvetési keretrendszer által biztosított teljes rugalmasság alkalmazására annak érdekében, hogy a tagállamok végrehajthassák a koronavírus-járvány visszaszorításához és a járvány kedvezőtlen társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítéséhez szükséges intézkedéseket.
Először is a Bizottság úgy véli, hogy a COVID-19-világjárvány „a kormány ellenőrzésén kívül eső, rendkívüli esemény”. Ez lehetővé teszi a COVID-19-járvány visszaszorítására irányuló kivételes kiadások, például az egészségügyi kiadások és a vállatokat és a munkavállalókat érintő célzott kárenyhítési intézkedések nyújtását.
Másodsorban a Bizottság gazdasági visszaesés vagy a gazdasági tevékenység jelentős visszaesése esetén ajánlást fog megfogalmazni a tagállamoktól elvárt költségvetési kiigazítások módosítására.
Végezetül a Bizottság kész javasolni a Tanácsnak az általános mentesítési záradék alkalmazását általánosabb költségvetés-politikai támogatás nyújtása érdekében. Ez a záradék – ha a Tanács együttműködik ebben – az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén felfüggesztené a Tanács által ajánlott költségvetési kiigazítást.
A szolidaritás biztosítása az egységes piacon belül
Kizárólag a szolidaritás és az egész Európára kiterjedő összehangolt megoldás révén leszünk képesek hatékonyan kezelni ezt a népegészségügyi veszélyhelyzetet. A szolidaritás alapvető fontosságú ebben a válsághelyzetben, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a járvány egészségügyi kockázatainak enyhítéséhez szükséges alapvető termékek eljussanak minden rászorulóhoz. Lényeges, hogy az alapvető egészségügyi termékek szabad mozgását korlátozó egyoldalú intézkedések helyett együtt lépjünk fel annak érdekében, hogy az EU-ban nyíltan és átláthatóan biztosítsuk az egészségügyi védőfelszerelések és gyógyszerek elállítását, tárolását, rendelkezésre állását és észszerű felhasználását.
A Bizottság ezért minden szükséges lépést megtesz ennek érdekében, többek között azáltal, hogy iránymutatást nyújt a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként alakítsák ki az ellátás biztonságát garantáló megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat, továbbá annak révén, hogy gyorsított közös közbeszerzési eljárást indít e termékek beszerzése céljából, és ajánlást bocsát ki a CE-jelöléssel nem rendelkező védőfelszerelésekre vonatkozóan.
A COVID-19-járvány jelentős hatást gyakorol szállítási rendszereinkre, a szárazföldi, tengeri és légi áruszállítási szolgáltatások kiterjedt hálózatára támaszkodó európai szállítói lánc szoros összekapcsolódása miatt. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető árucikkek szabadon áramoljanak a szárazföldi határokon keresztül. A nemzetközi és európai légi közlekedési ágazatot különösen súlyosan érinti a válság. Amint azt von der Leyen elnök március 10-én bejelentette, a járvány gazdasági és ökológiai hatásainak enyhítése érdekében a Bizottság olyan célzott jogszabályra tesz javaslatot, amely ideiglenesen mentesíti a légitársaságokat a „használd vagy elveszíted” szabály alól – e szabály szerint a légitársaságoknak a résidők legalább 80 %-át fel kell használniuk egy adott időszakon belül annak érdekében, hogy a következő év megfelelő időszakában megtarthassák azokat.
Végezetül a Bizottság kapcsolatot tart a tagállamokkal, a nemzetközi hatóságokkal és a legfontosabb uniós szakmai szövetségekkel, hogy figyelemmel kísérje a válságnak az idegenforgalmi ágazatra gyakorolt hatását és összehangolja a támogató intézkedéseket.
Az uniós költségvetés mozgósítása
A nehéz helyzetben lévő kkv-ket érő károk haladéktalan enyhítése érdekében az uniós költségvetés a meglévő eszközök igénybevételével a nemzeti szinten hozott intézkedéseket kiegészítő likviditási támogatást nyújt majd ezeknek a vállalkozásoknak. A Bizottság az elkövetkező hetekben 1 milliárd EUR-t fog átirányítani az uniós költségvetésből az Európai Beruházási Alapnak nyújtott garanciaként, hogy ösztönözze a bankokat a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára történő likviditásnyújtásra. Ez legalább 100 000 európai kkv-nak és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatnak nyújt majd segítséget a mintegy 8 milliárd EUR összegű finanszírozás révén. Emellett hitelvisszafizetési moratóriumot fogunk biztosítani a válság által kedvezőtlenül érintett jelenlegi adósoknak.
A foglalkoztatásra gyakorolt hatás enyhítése
A tartós hatás elkerülése érdekében védelmet kell nyújtanunk a munkavállalóknak a munkanélküliséggel és a jövedelemkieséssel szemben. A Bizottság készen áll arra, hogy támogatást nyújtson ehhez a tagállamoknak, elősegítve különösen a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatást, továbbképző és átképző programokat, amelyek korábban hatékonynak bizonyultak.
A Bizottság emellett fel fogja gyorsítani a munkahelyeket és a készségeket védő tagállami szakpolitikák támogatására irányuló európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerre vonatkozó jogalkotási javaslat előkészítését.
Ezenfelül a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés megkönnyíti majd az Európai Szociális Alap mozgósítását – ez az alap a munkavállalók és az egészségügyi ellátás támogatására irányul.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot szintén mozgósítani lehetne az elbocsátott munkavállalók és az önálló vállalkozók támogatására a jelenlegi és a jövőbeni rendeletbe foglalt feltételek teljesülése esetén. 2020-ban legfeljebb 179 millió EUR áll rendelkezésre.
Koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés
Ezen új kezdeményezés alapján a Bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós politika keretén belül 37 milliárd eurót fordítsanak a koronavírus okozta válság elleni küzdelemre. E célból a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy idén ne legyen köteles a strukturális alapok el nem költött előfinanszírozásának visszatérítésére kötelezni a tagállamokat. Ez az összeg mintegy 8 milliárd EUR-t tesz ki az uniós költségvetésben, amelyet a tagállamok az Unió egészére vonatkozó 29 milliárd eurós strukturális finanszírozás kiegészítésére használhatnak fel. Ez hatékonyan növelni fogja a 2020-as beruházások összegét, és elősegíti a 2014–2020-as kohéziós politika programja keretében még le nem kötött 28 milliárd EUR kohéziós politikai finanszírozás felhasználásának az időszak elejére ütemezését. A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb hagyják jóvá ezt a javaslatot, hogy azt a következő két héten belül el lehessen fogadni.
Ezen túlmenően a Bizottság javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapja hatályának a közegészségügyi válsághelyzetekre való kiterjesztését, hogy szükség esetén ezt is mozgósítani lehessen a leginkább sújtott tagállamok érdekében. 2020-ban legfeljebb 800 millió EUR áll rendelkezésre.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.