Koronavírus: ezek az „összehangolt európai válaszlépések”

2020. 03. 16., 09:15

Az Európai Bizottság közzétette a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló azonnali válaszlépések listáját, amelynek az összehangolt európai reagálás áll a középpontjában.

A Bizottság valamennyi rendelkezésére álló eszközt fel fog használni a világjárvány következményeinek enyhítésére, különösen az alábbiakat:

  • Egészségügyi rendszereink szükséges ellátásának biztosítása az egységes piac, valamint a termelési-, forgalmazási- és értékláncok integritásának megőrzése révén.
  • Az emberek támogatása, hogy a válság ne érintse aránytalanul a jövedelmeket és a munkahelyeket, valamint hogy ne járjon tartós hatással.
  • A vállalatok támogatása és annak biztosítása, hogy pénzügyi ágazatunk likviditása továbbra is támogathassa a gazdaságot.
  • Továbbá annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktumunk kereteinek teljes rugalmasságát felhasználva határozottan és összehangoltan léphessenek fel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A koronavírus-világjárvány mindannyiunkat próbára tesz. Nem csupán egészségügyi rendszereink számára jelent példa nélkül álló kihívást, hanem gazdaságaink számára is óriási sokkhatást okoz. A ma bejelentett nagy horderejű gazdasági csomag az aktuális helyzetet kezeli. Készen állunk arra, hogy további lépéseket tegyünk a helyzet alakulásának megfelelően. Minden szükséges intézkedést meg fogunk hozni az európaiak és az európai gazdaság támogatására.”

Az állami támogatási keret rugalmassága

A koronavírusra adott fő költségvetési válasz a tagállamok nemzeti költségvetéseiből származik. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy gyors és hatékony intézkedéseket hozzanak a COVID-19-járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő polgárok és vállalkozások, különösen a kkv-k támogatása érdekében.

A tagállamok bőkezű támogatási intézkedéseket alakíthatnak ki a hatályos uniós szabályoknak megfelelően. Először is olyan intézkedéseket vezethetnek be, mint például a bértámogatások, illetve felfüggeszthetik a társasági adó, a hozzáadott érték adó vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetését. Emellett a tagállamok közvetlen pénzügyi támogatást nyújthatnak a fogyasztóknak, például az érintett üzemeltetők által meg nem térített, lemondott szolgáltatások vagy jegyek miatt. Továbbá az uniós támogatási szabályok lehetővé teszik a tagállamoknak, hogy segítséget nyújtsanak a likviditási hiánnyal küzdő és sürgős megmentési támogatásra szoruló vállalkozásoknak. Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi, hogy a tagállamok ellentételezést nyújtsanak a vállalatoknak a közvetlenül a rendkívüli események okozta kárért, beleértve például a légiközlekedési és az idegenforgalmi ágazatban tett intézkedéseket.

A COVID-19-járvány jelenleg Olaszországban olyan jellegű és nagyságrendű hatással jár, amely indokolttá teszi az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazását. Ez lehetővé teszi, hogy a Bizottság jóváhagyja azokat a kiegészítő nemzeti támogatási intézkedéseket, amelyek az adott tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére irányulnak.

A Bizottság hasonló megközelítést fog követni annak mérlegelésekor, hogy indokolt-e a 107. cikk (3) bekezdése b) pontjának más tagállamokra való alkalmazása. A Bizottság kész arra, hogy szükség esetén az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontján alapuló különleges jogi keretet fogadjon el.

A Bizottság készen áll az együttműködésre valamennyi tagállammal annak biztosítása érdekében, hogy azok sürgősen életbe léptethessék a COVID-19 vírus okozta járvány kezelésére irányuló támogató intézkedéseket.

Az európai költségvetési keretrendszer rugalmassága

A Bizottság javaslatot fog tenni a Tanácsnak az uniós költségvetési keretrendszer által biztosított teljes rugalmasság alkalmazására annak érdekében, hogy a tagállamok végrehajthassák a koronavírus-járvány visszaszorításához és a járvány kedvezőtlen társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítéséhez szükséges intézkedéseket.

Először is a Bizottság úgy véli, hogy a COVID-19-világjárvány „a kormány ellenőrzésén kívül eső, rendkívüli esemény”. Ez lehetővé teszi a COVID-19-járvány visszaszorítására irányuló kivételes kiadások, például az egészségügyi kiadások és a vállatokat és a munkavállalókat érintő célzott kárenyhítési intézkedések nyújtását.

Másodsorban a Bizottság gazdasági visszaesés vagy a gazdasági tevékenység jelentős visszaesése esetén ajánlást fog megfogalmazni a tagállamoktól elvárt költségvetési kiigazítások módosítására.

Végezetül a Bizottság kész javasolni a Tanácsnak az általános mentesítési záradék alkalmazását általánosabb költségvetés-politikai támogatás nyújtása érdekében. Ez a záradék – ha a Tanács együttműködik ebben – az euróövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén felfüggesztené a Tanács által ajánlott költségvetési kiigazítást.

A szolidaritás biztosítása az egységes piacon belül

Kizárólag a szolidaritás és az egész Európára kiterjedő összehangolt megoldás révén leszünk képesek hatékonyan kezelni ezt a népegészségügyi veszélyhelyzetet. A szolidaritás alapvető fontosságú ebben a válsághelyzetben, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a járvány egészségügyi kockázatainak enyhítéséhez szükséges alapvető termékek eljussanak minden rászorulóhoz. Lényeges, hogy az alapvető egészségügyi termékek szabad mozgását korlátozó egyoldalú intézkedések helyett együtt lépjünk fel annak érdekében, hogy az EU-ban nyíltan és átláthatóan biztosítsuk az egészségügyi védőfelszerelések és gyógyszerek elállítását, tárolását, rendelkezésre állását és észszerű felhasználását.

A Bizottság ezért minden szükséges lépést megtesz ennek érdekében, többek között azáltal, hogy iránymutatást nyújt a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként alakítsák ki az ellátás biztonságát garantáló megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat, továbbá annak révén, hogy gyorsított közös közbeszerzési eljárást indít e termékek beszerzése céljából, és ajánlást bocsát ki a CE-jelöléssel nem rendelkező védőfelszerelésekre vonatkozóan.

A COVID-19-járvány jelentős hatást gyakorol szállítási rendszereinkre, a szárazföldi, tengeri és légi áruszállítási szolgáltatások kiterjedt hálózatára támaszkodó európai szállítói lánc szoros összekapcsolódása miatt. A Bizottság együttműködik a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető árucikkek szabadon áramoljanak a szárazföldi határokon keresztül. A nemzetközi és európai légi közlekedési ágazatot különösen súlyosan érinti a válság. Amint azt von der Leyen elnök március 10-én bejelentette, a járvány gazdasági és ökológiai hatásainak enyhítése érdekében a Bizottság olyan célzott jogszabályra tesz javaslatot, amely ideiglenesen mentesíti a légitársaságokat a „használd vagy elveszíted” szabály alól – e szabály szerint a légitársaságoknak a résidők legalább 80 %-át fel kell használniuk egy adott időszakon belül annak érdekében, hogy a következő év megfelelő időszakában megtarthassák azokat.

Végezetül a Bizottság kapcsolatot tart a tagállamokkal, a nemzetközi hatóságokkal és a legfontosabb uniós szakmai szövetségekkel, hogy figyelemmel kísérje a válságnak az idegenforgalmi ágazatra gyakorolt hatását és összehangolja a támogató intézkedéseket.

Az uniós költségvetés mozgósítása

A nehéz helyzetben lévő kkv-ket érő károk haladéktalan enyhítése érdekében az uniós költségvetés a meglévő eszközök igénybevételével a nemzeti szinten hozott intézkedéseket kiegészítő likviditási támogatást nyújt majd ezeknek a vállalkozásoknak. A Bizottság az elkövetkező hetekben 1 milliárd EUR-t fog átirányítani az uniós költségvetésből az Európai Beruházási Alapnak nyújtott garanciaként, hogy ösztönözze a bankokat a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára történő likviditásnyújtásra. Ez legalább 100 000 európai kkv-nak és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatnak nyújt majd segítséget a mintegy 8 milliárd EUR összegű finanszírozás révén. Emellett hitelvisszafizetési moratóriumot fogunk biztosítani a válság által kedvezőtlenül érintett jelenlegi adósoknak.

A foglalkoztatásra gyakorolt hatás enyhítése

A tartós hatás elkerülése érdekében védelmet kell nyújtanunk a munkavállalóknak a munkanélküliséggel és a jövedelemkieséssel szemben. A Bizottság készen áll arra, hogy támogatást nyújtson ehhez a tagállamoknak, elősegítve különösen a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatást, továbbképző és átképző programokat, amelyek korábban hatékonynak bizonyultak.

A Bizottság emellett fel fogja gyorsítani a munkahelyeket és a készségeket védő tagállami szakpolitikák támogatására irányuló európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerre vonatkozó jogalkotási javaslat előkészítését.

Ezenfelül a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés megkönnyíti majd az Európai Szociális Alap mozgósítását – ez az alap a munkavállalók és az egészségügyi ellátás támogatására irányul.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot szintén mozgósítani lehetne az elbocsátott munkavállalók és az önálló vállalkozók támogatására a jelenlegi és a jövőbeni rendeletbe foglalt feltételek teljesülése esetén. 2020-ban legfeljebb 179 millió EUR áll rendelkezésre.

Koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés

Ezen új kezdeményezés alapján a Bizottság azt javasolja, hogy a kohéziós politika keretén belül 37 milliárd eurót fordítsanak a koronavírus okozta válság elleni küzdelemre. E célból a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy idén ne legyen köteles a strukturális alapok el nem költött előfinanszírozásának visszatérítésére kötelezni a tagállamokat. Ez az összeg mintegy 8 milliárd EUR-t tesz ki az uniós költségvetésben, amelyet a tagállamok az Unió egészére vonatkozó 29 milliárd eurós strukturális finanszírozás kiegészítésére használhatnak fel. Ez hatékonyan növelni fogja a 2020-as beruházások összegét, és elősegíti a 2014–2020-as kohéziós politika programja keretében még le nem kötött 28 milliárd EUR kohéziós politikai finanszírozás felhasználásának az időszak elejére ütemezését. A Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb hagyják jóvá ezt a javaslatot, hogy azt a következő két héten belül el lehessen fogadni.

Ezen túlmenően a Bizottság javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapja hatályának a közegészségügyi válsághelyzetekre való kiterjesztését, hogy szükség esetén ezt is mozgósítani lehessen a leginkább sújtott tagállamok érdekében. 2020-ban legfeljebb 800 millió EUR áll rendelkezésre. 

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS