Koronavírus – Csődbe ment a legnagyobb regionális brit légitársaság

2020. 03. 05., 15:15

Csődbe ment a legnagyobb brit regionális légitársaság, a Flybe. A cég csütörtökön bejelentette, hogy azonnali hatállyal beszünteti működését, és összes járatát törölte.

A Flybe évek óta pénzügyi nehézségekkel küszködött, és már januárban is a csőd szélén állt, de akkor egy befektetői csoport – amelynek élén a Virgin vállalatcsoport légitársasága, a résztulajdonos Virgin Atlantic állt – egy tőkeinjekcióval időlegesen megmentette.

A légitársaság utasforgalma azonban a koronavírus-járvány terjedése miatt az elmúlt hetekben meredeken visszaesett. A vezérigazgató, Mark Anderson csütörtök reggeli közleményében bejelentette, hogy a cég jelentős finanszírozási problémákkal került szembe, és ezeket csak tetézte a koronavírus-járvány, amely alig néhány nap alatt komoly hatást gyakorolt a keresletre.

A Flybe központja a délnyugat-angliai Exeter repülőterén volt, és a légitársaság járatainak nagy többsége regionális nagy-britanniai repülőterekre közlekedett, bár gépei néhány kontinentális európai városba is jártak.

A társaság a regionális belföldi brit légiközlekedés gerincét alkotta; a dél-angliai Southampton repülőterén például a forgalom 95 százalékát a Flybe bonyolította le.

Számos regionális brit repülőtéren így valójában nincsenek alternatív átfoglalási lehetőségek.

A brit kormány csütörtöki közleményében kérte a távolsági járatokat működtető brit busztársaságokat, hogy további intézkedésig fogadják el a Flybe törölt járataira szóló menetjegyeket.

A Flybe 2300 alkalmazottat foglalkoztat, és 119 repülőgépe van.

Alig több mint három éven belül a Flybe a negyedik brit légitársaság, amely csődbe ment.

A Monarch 2017 októberében, a Flybmi 2019 februárjában, a Thomas Cook utazási iroda légitársasága az egész céggel együtt tavaly szeptemberben jelentett csődöt.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS