A 2015-ben útnak indított cselekvési terv mind az 54 eleme megvalósult vagy folyamatban van a végrehajtása. Ez erősíteni fogja a versenyképességet, a gazdaság és ipar korszerűsítése révén megvalósuló munkahelyteremtést, a környezet védelmét és a fenntartható növekedést – tájékoztatott az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság átfogó jelentést tett közzé a 2015 decemberében elfogadott körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásáról. A jelentés ismerteti a cselekvési terv végrehajtásának főbb eredményeit, valamint egy olyan klímasemleges, versenyképes körforgásos gazdaság kialakítása előtt álló kihívásokat, amelyben a lehető legkisebb nyomás nehezedik a természeti erőforrásokra, az édesvízkészletekre és az ökoszisztémákra. A jelentés megállapításait a körforgásos gazdaságban érdekelt szereplők konferenciáján fogják megvitatni, amelyre idén március 6–7-én Brüsszelben kerül sor.
Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „A körforgásos gazdaság szerepe kulcsfontosságú gazdaságunk fenntartható pályára állításában és a globális fenntartható fejlesztési célok teljesítésében. Ebből a jelentésből kiviláglik, hogy Európa az egész világ számára kijelöli a követendő utat. Ugyanakkor még sokat kell tennünk azért, hogy a bolygónk felélése nélkül tudjuk tovább növelni jólétünket és a megfelelő anyagkörforgás biztosításával el tudjuk kerülni értékes erőforrásaink pazarlását.”
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőképpen fogalmazott: „Nagyon biztató ez a jelentés. Azt mutatja, hogy Európa jó úton jár a beruházások, a munkahelyek és az új vállalkozások létrehozása terén. Óriási lehetőségek állnak a fenntartható növekedés előtt és Európa minden szempontból a legjobb helyszín egy környezetbarát ipar fejlődéséhez. Ez a siker az európai érdekeltek és döntéshozók közös fellépésének köszönhető.”
Átállás a lineárisról egy körforgásos gazdaságra
Elfogadása után három évvel befejezettnek tekinthető a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása. Mind az 54 eleme megvalósult vagy már folyamatban van a megvalósítása. A jelentés megállapításai szerint a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása felgyorsította a körforgásos gazdaságra való átállást Európában, ami segített az EU-nak újra a munkahelyteremtés útjára lépni. A körforgásos gazdaság szempontjából fontos ágazatok 2016-ban több mint négy millió munkavállalót foglalkoztattak, ami 2012-höz képest 6 százalékos növekedést jelentett.
A körforgásos jelleg emellett az Európai Unión belül és kívül is új üzleti lehetőségeket teremtett, új üzleti modelleket tett lehetővé, valamint új piacokat hozott létre. Az olyan körforgásos tevékenységek, mint a javítás, az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás 2016-ban közel 147 milliárd euró hozzáadott értéket, illetve mintegy 17,5 milliárd euró értékű beruházást eredményeztek.
A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia
A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia az első olyan, az unió egészére kiterjedő szakpolitikai keret, amely anyagspecifikus, életciklus-központú szemlélettel integrálja a körforgásos tervezéssel, használattal és újrafelhasználással, valamint az újrahasznosítással kapcsolatos tevékenységeket a műanyagok értékláncába. A stratégia egyértelmű jövőképet határoz meg számszerűsített, uniós szintű célkitűzésekkel annak érdekében, hogy például 2030-ra az uniós piacon megjelenő valamennyi műanyag csomagolóanyag újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen.
Az újrahasznosított műanyagok piacának élénkítése céljából a Bizottság egy önkéntes műanyag-újrahasznosítási kötelezettségvállalási kampányt indított. Már 70 cég vállalt ilyen irányú kötelezettséget, ami 2025-re legalább 60 százalékkal fogja bővíteni az újrahasznosított műanyagok piacát. Ettől függetlenül még mindig vannak eltérések az újrahasznosított műanyagok iránti kereslet és a kínálat között. Ezek áthidalására hozta létre a bizottság a Körforgásos Műanyag Szövetséget az újrahasznosított műanyagok forgalmazásában vagy felhasználásában kulcsszerepet játszó ipari szereplőkből.
Az egyszer használatos műanyag termékekre és halászeszközökre vonatkozó szabályok, amelyek az uniós tengerpartokon fellelhető tíz leggyakoribb tárgyra összpontosítanak, a tengeri hulladék elleni globális küzdelem egyik élharcosává teszik az Európai Uniót. Az intézkedések kiterjednek bizonyos egyszer használatos műanyag termékek (például szívószálak és evőeszközök) lehetőség szerinti helyettesítésére, illetve az oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek tilalmára, és tartalmaznak egyéb, például fogyasztáscsökkentési célértékek, konkrét terméktervezési követelmények vagy kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek kialakítására vonatkozó javaslatokat is.
Innováció és beruházások
A körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsításához szükség van az innovációba való beruházásokra, és támogatni kell az európai ipar alkalmazkodását. A 2016–2020-as időszakban a Bizottság komolyabb erőfeszítéseket tesz mindkét területen, és több mint 10 milliárd euró nagyságú összeggel támogatja az átmenetet.
A további beruházások ösztönzése érdekében a körforgásos gazdaság finanszírozását támogató platform ajánlásokat tett a körforgásos gazdaságra vonatkozó projektek bankképességének javítására, a finanszírozási tevékenységek koordinálására és a bevált gyakorlatok megosztására. A platform együtt fog működni az Európai Beruházási Bankkal, hogy pénzügyi támogatást nyújtson, illetve kiaknázza a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési tervvel való szinergiákat.
A hulladék erőforrássá alakítása
A megbízható és hatékony hulladékgazdálkodási rendszerek a körforgásos gazdaság alappillérét jelentik. Az uniós hulladékgazdálkodási rendszerek korszerűsítése érdekében 2018 júliusában hatályba lépett a hulladékokra vonatkozó jogszabályi keret felülvizsgált változata. Ez egyebek között új, nagyratörőbb újrafeldolgozási arányokat, az újrafeldolgozott anyagok számára egyértelműbb jogi státuszt, szigorúbb hulladék-megelőzési és hulladékgazdálkodási intézkedéseket tartalmaz, többek között a tengeri hulladék, az élelmiszer-hulladék, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek vonatkozásában.
Körforgásra tervezés és termelési folyamatok
A körforgás biztosításához már a termékek életciklusának kezdetén intelligens tervezésre van szükség. A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkaterv (2016–2019) végrehajtásával a bizottság még határozottabban támogatta a termékek körforgásos tervezését, valamint az energiahatékonysági célkitűzéseket. A környezetbarát tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó intézkedések már számos termékre vonatkozóan tartalmaznak olyan anyaghatékonysági előírásokat, mint a pótalkatrészek beszerezhetősége, az egyszerű javíthatóság, illetve a végső ártalmatlanítás megkönnyítése. A bizottság a körforgásos, fenntartható termékek támogatásának szándékától vezérelve egy külön szolgálati dokumentumban elemezte a termékekre vonatkozó szakpolitikáit.
A tudatos fogyasztói magatartás erősítése
A még inkább körforgásos gazdaságra történő átálláshoz szükség van a polgárok aktív szerepvállalására a fogyasztási minták megváltoztatása terén. A termékek környezeti lábnyoma (PEF) és a szervezetek környezeti lábnyoma (OEF) elnevezésű, a bizottság által kidolgozott módszerek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy a környezetbarát jellegre vonatkozóan megbízható és összehasonlítható állításokat tegyenek, a fogyasztók számára pedig azt, hogy megalapozott döntéseket hozzanak.
Az érdekelt felek határozott bevonása
Az érdekelt felek bevonása alapvető az átállás szempontjából. A cselekvési terv által alkalmazott következetes megközelítés követendő keretet biztosít a hatóságoknak, a gazdasági és szociális élet szereplőinek és a civil társadalomnak az ágazatok közötti és az értékláncok mentén megvalósuló partnerségek előmozdítására. A Bizottságnak az átállás felgyorsításában játszott szerepét és a körforgás megvalósítása érdekében nemzetközi szinten tett erőfeszítéseit a 2019. évi Világgazdasági Fórum is elismerte azzal, hogy az állami szektor kategóriában a bizottságnak ítélte a Circulars díjat.
Megoldásra váró kihívások
A körforgásos gazdaság ma már visszafordíthatatlan, globális tendencia. Ugyanakkor továbbra is sokat kell tenni az uniós szintű és globális fellépések fokozásáért, a teljes körforgás megvalósításáért és az uniós vállalkozások számára jelentkező versenyelőny kiaknázásáért. A hulladékokról szóló felülvizsgált jogszabályok végrehajtásához és a másodlagos nyersanyagok piacának fejlesztéséhez még nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség. Emellett fel kell gyorsítani a bizonyos témákkal (például a vegyi anyagokkal, a nem toxikus környezettel, az ökocímkézéssel és az ökoinnovációval, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal és a műtrágyákkal) kapcsolatban uniós szinten már megkezdett munkát, ha Európa teljes mértékben ki akarja aknázni a körforgásos gazdaságra való átállást.
Az érdekelt felekkel folytatott eszmecsere arra világít rá, hogy a cselekvési terv által nem érintett területek némelyikét is érdemes volna megvizsgálni a körforgásos gazdaságra vonatkozó menetrend teljessé tétele érdekében. A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia példája alapján egy hasonló holisztikus megközelítés előnyös lehet sok más, nagy környezeti hatással járó és a körforgás szempontjából nagy lehetőségeket kínáló ágazatban, például az informatika, az elektronika, a mobilitás, az épített környezet, a bányászat, a bútorgyártás, az élelmiszerek és italok vagy a textilipar területén.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.