Kiválasztották az első 17 „európai egyetemet”

2019. 06. 28., 12:44

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy melyek azok az Európa különböző részein működő felsőoktatási intézmények, amelyek az első „európai egyetemi” szövetségek részét képezik majd. Ezen intézmények révén az európai felsőoktatás minőségi szempontból javulni fog és vonzóbbá válik, valamint fokozódik az intézmények, a diákok és a dolgozók közötti együttműködés – olvasható a bizottság közleményében.

Az 54 beérkezett pályázat közül 17-et választottak ki, amelyek 24 tagállam 114 felsőoktatási intézményének bevonásával működő, úgynevezett „európai egyetemek” létrehozására irányulnak. A kiválasztás 26 független külső szakértő – többek között a bizottság által kinevezett rektorok, professzorok és kutatók – értékelése alapján történt. Az európai egyetemek olyan, EU-szerte működő felsőoktatási intézményeket tömörítő transznacionális szövetségek, amelyek közös hosszú távú stratégiával rendelkeznek, és előmozdítják az európai értékeket és identitást. A kezdeményezés célja, hogy érezhetően növelje az egyetemi hallgatók és dolgozók mobilitását, és javítsa az európai felsőoktatás minőségét, befogadóbbá és versenyképesebbé téve azt.

Az „európai egyetemek” és a részt vevő intézmények listája itt olvasható.

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos (képünkön) kifejtette: „Örömmel töltenek el az első 17 európai egyetem létrehozására irányuló törekvések, hiszen ezek az egyetemek mintául fognak szolgálni ahhoz, hogy további ilyen intézmények jöjjenek létre EU-szerte. Ezek az egyetemek lehetővé teszik a diákok következő generációi számára, hogy több országban folytassák tanulmányaikat, így Európa-szerte tapasztalatot szerezzenek. Meggyőződésem, hogy ez a kezdeményezés – amely az európai oktatási térség kulcsfontosságú építőköve – valódi változást hoz majd a felsőoktatás számára Európában, és ösztönözni fogja a kiválóságot és a befogadást.”

A kiválasztásra került európai egyetemek égisze alatt az unió számos felsőoktatási intézménye fog tevékenykedni, alkalmazott tudományokat oktató egyetemektől, műszaki és képzőművészeti egyetemektől kezdve tudomány- és kutatóegyetemekig.

Az európai egyetemek olyan egyetemközi campusok lesznek, amelyeken belül a hallgatók, a doktoranduszok, a dolgozók és a kutatók zökkenőmentesen mozoghatnak, és szakértelmüket, platformjaikat, valamint erőforrásaikat egyesítve különböző tudományterületeket lefedő közös tanterveket vagy modulokat fognak kidolgozni. Ezek a tantervek rendkívül rugalmasak lesznek, és lehetővé teszik majd a diákok számára, hogy tanulmányaikat személyre szabják, megválaszthassák, hogy hol és mikor folytassák tanulmányaikat, majd pedig európai diplomát szerezzenek. Az európai egyetemek emellett hozzájárulnak majd a számukra otthont adó régiók fenntartható gazdasági fejlődéséhez, mivel a diákok szorosan együtt fognak működni a vállalatokkal, az önkormányzati hatóságokkal, a tudományos szakemberekkel és a kutatókkal annak érdekében, hogy megoldást találjanak a régiók előtt álló kihívásokra.

Az első 17 európai egyetem létrehozására összesen 85 millió euró áll rendelkezésre

Az elkövetkező három év során minden egyes szövetség legfeljebb 5 millió eurós támogatást kap, amelyből megvalósíthatja terveit és ezáltal előkészítheti a terepet más európai oktatási intézmények számára. Az intézmények által elért eredményeket a Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni.

Az első, valamint az idén ősszel induló második pályázati felhívás keretében tesztelni fogják az európai egyetemek új koncepciójának megvalósítására szolgáló különböző modelleket, valamint azt, hogy ez az új koncepció mennyiben alkalmas a felsőoktatás átalakítására. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, következő hosszú távú uniós költségvetés tekintetében a bizottság az európai egyetemek Erasmus+ program keretében történő teljes körű kiépítését javasolta, jelentősen megnövelt költségvetéssel. Míg egyes szövetségek átfogó jellegűek és minden tudományágat lefednek, mások szűkebb területekre, például a városi tengerpartok fenntarthatóságra, a társadalomtudományokra vagy a globális egészségügyre összpontosítanak. Minden szövetség átlagosan hét, Európa különböző részein működő felsőoktatási intézményből áll, amelyek között új partnerségek jöttek létre. A kiválasztott szövetségek jól reprezentálják a különböző országokból beérkezett kérelmek által lefedett területeket.

„Európai egyetemek”

Az Európai Bizottság az új kezdeményezést a 2017 novemberében megrendezett göteborgi szociális csúcstalálkozó előtt terjesztette az Európai Unió vezetői elé. Az Európai Tanács által 2017 decemberében jóváhagyott kezdeményezés az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítására irányuló törekvések részét képezi, és lényege, hogy 2024-ig legalább 20 európai egyetem jöjjön létre.

Az európai egyetemek koncepcióját a tagállamok, felsőoktatási intézmények és diákszervezetek együtt dolgozták ki, és a 28 tagállam, illetve az Erasmus+ programban érintett egyéb országok több mint 300 felsőoktatási intézményének bevonásával összesen 54 pályázat érkezett be az „Európai egyetemek” elnevezésű, 2018. októberében közzétett Erasmus+ felhívásra.

Az erre az új Erasmus+ kezdeményezésre eredetileg elkülönített 60 millió euró összeget 85 millió euróra emelték, amely az eredetileg tervezett 12 helyett 17 szövetség finanszírozását teszi lehetővé.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.