Kiberbiztonság: új európai tervek

2021. 06. 25., 12:00

Új közös kiberbiztonsági egység létrehozására irányuló elképzelést vázolt fel az Európai Bizottság.

Az Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásaiban bejelentett közös kiberbiztonsági egység célja, hogy összefogja az EU és tagállamai rendelkezésére álló erőforrásokat és szakértelmet a tömeges biztonsági események és válságok hatékony megelőzése, megakadályozása és az azokra való reagálás érdekében – olvasható a brüsszeli testület közleményében. A kiberbiztonsági közösségek, köztük a polgári, a bűnüldözési, a diplomáciai és a kibervédelmi közösségek, valamint a magánszektorbeli partnerek túl gyakran elkülönülten működnek. A közös kiberbiztonsági egység révén egy virtuális és fizikai együttműködési platform áll majd rendelkezésükre.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök: „A kiberbiztonság a digitális és összekapcsolt Európa sarokköve. A mai társadalomban pedig rendkívül fontos, hogy összehangolt módon reagáljunk a fenyegetésekre. A közös kiberbiztonsági egység hozzá fog járulni ehhez a célhoz. Együtt valódi változást érhetünk el.”

Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője: „A közös kiberbiztonsági egység nagyon fontos lépés Európa számára ahhoz, hogy megvédje kormányait, polgárait és vállalkozásait a globális kiberfenyegetésekkel szemben. Ami a kibertámadásokat illeti, mindannyian sebezhetőek vagyunk, ezért elengedhetetlen az együttműködés minden szinten. Nincs nagy vagy kicsi. Meg kell védenünk magunkat, de másoknak is irányt kell mutatnunk a globális, nyitott, stabil és biztonságos kibertér előmozdításában.”

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök: „A közelmúltbeli zsarolóvírus-támadások arra figyelmeztetnek, hogy meg kell védenünk magunkat az olyan fenyegetésekkel szemben, amelyek biztonságunkat vagy európai életmódunkat veszélyeztethetik. Ma már nem tudunk különbséget tenni az online és offline fenyegetések között. A kiberkockázatok legyőzése érdekében minden erőforrásunkat össze kell fognunk. A megbízható és biztonságos, értékeinken alapuló digitális világ megteremtéséhez mindenki elkötelezettségére szükség van, beleértve a bűnüldözést is.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos: „A közös kiberbiztonsági egység alapvető eleme annak, hogy megvédjük magunkat a növekvő számú és egyre összetettebb kiberfenyegetésektől. Egyértelmű mérföldköveket és időkeretet határoztunk meg, amelyek lehetővé teszik számunkra az EU-n belüli válságkezelési együttműködés tényleges javítását, a fenyegetések gyorsabb észlelését és a gyorsabb reagálást. Ez az európai kibervédelmi rendszer operatív ága.”

Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos: „A kibertámadások elleni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Ezt az új fenyegetést az EU-szerte működő bűnüldöző közösség közös koordináció révén tudja a legjobban kezelni. A közös kiberbiztonsági egység segíteni fogja a tagállami rendőrségeket a szakértelem megosztásában. Hozzá fog járulni az e támadásokkal szembeni bűnüldözési kapacitás kiépítéséhez.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS