„Kétségei vannak” az Európai Bizottságnak: részletes vizsgálat indul egy 18 milliárd forintos állami támogatással kapcsolatban

2022. 10. 27., 14:53

Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy az Észak-Magyarországon létesítendő új gépjárműalkatrész-gyár építéséhez Magyarország által nyújtani tervezett állami támogatás összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. Az intézkedés kedvezményezettje a Rubin NewCo Kft. lenne.

Magyarország 2021-ben arról értesítette a Bizottságot, hogy 43,76 millió euró (kb. 18 milliárd forint) összegű állami támogatást kíván nyújtani a Rubin NewCo Kft. részére az észak-magyarországi régióban tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez.

Az új gyár a csoporthoz tartozó két másik európai gyártási helyszín kapacitását veszi majd át. Az üzem várhatóan mintegy 1500 munkahelyet teremt Észak-Magyarországon, amely az uniós állami támogatási szabályok értelmében regionális támogatásra jogosult, kedvezőtlenebb helyzetű régió.

Magyarország a következők révén kívánja támogatni az új gépjárműalkatrész-gyár építését: (i) 43,01 millió euró összegű közvetlen támogatás és (ii) 0,75 millió euró összegű adókedvezmény. A magyar hatóságok által nyújtani tervezett teljes támogatási összeg az elszámolható beruházási költségek százalékában kifejezve 31,76 százalék, ami nem éri el az ilyen projektekre engedélyezett maximális támogatási összeget (azaz a 31,88 százalékot).

A Bizottság előzetes értékelése alapján megállapította, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egy kedvezőtlenebb helyzetű régiójában. Mindazonáltal a Bizottságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással – olvasható a Bizottság közleményében.

A Bizottság úgy határozott, hogy részletes vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy:

– a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges;

– az intézkedésnek van-e „ösztönző hatása” (ebben a tekintetben a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az új gyár magyarországi létesítésére vonatkozó döntés kiváltó oka közvetlenül a magyar állami támogatás volt-e, vagy azt állami támogatás nélkül is ebben a régióban valósították volna meg; a magyar hatóságok azt állítják, hogy a támogatás nélkül a beruházásra az EU-n kívül, Törökországban került volna sor); és hogy

– a támogatásnak nincs indokolatlan negatív hatása az EU-n belüli versenyre és kereskedelemre.

A Bizottság most behatóbb vizsgálatot indít annak megállapítása érdekében, hogy az említett kezdeti aggályok megerősítést nyernek-e. A részletes vizsgálat megindítása lehetőséget biztosít Magyarország és az érdekelt felek számára, hogy észrevételeket tegyenek, a vizsgálat kimenetelét azonban semmilyen módon nem befolyásolja.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS