Két környezetvédelmi témában is szavazott szerdán az Európai Parlament: a képviselők támogatják az eldobható műanyagok betiltását, a széndioxid kibocsátás csökkentése terén pedig a korábbinál ambiciózusabb célokat tűztek ki.
Széndioxid-kibocsátás
Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az autók és kisteherautók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 2030-ig tartó korlátozásáról szóló tervet.
A képviselők és a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács az Unióban forgalmazott új autók kibocsátás-csökkentésére az Európai Bizottság által javasolt 30 százalékos célérték helyett magasabb értéket: 37,5 százalékot határozott meg. Vagyis 2030-ra ennyivel kevesebb széndioxidot bocsáthatnak ki az autók. A kisteherautók esetében az érték 31 százalék.
A jogszabályt 521 szavazattal, 63 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Az Unió hivatalos közlönyében való megjelenése előtt még a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia.
Miriam Dalli máltai szocialista jelentéstevő szerint „az autóipar és az ambiciózusabb célértékben rejlő lehetőségeket elutasító tagállamok erős ellenállása ellenére sikerült elfogadni ezt a jogszabálytervet, amely valódi előnyökkel jár majd az európai fogyasztók, egészségügy és innováció számára.”
A közlekedés az egyetlen ágazat az Európai Unióban, amelyben 1990 óta egyáltalán nem csökkent jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az összes közlekedésfajta közül az Unióban a közúti forgalom bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt (2016-ban a közlekedésből származó kibocsátás 72,9 százalékát), és az unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 20 százalékáért felelős.
Az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás társadalmi hatása
Azoknak az autógyártóknak, amelyek a határértéket meghaladó átlagkibocsátású flottát gyártanak, kibocsátási prémiumot kell fizetniük. Az Európai Bizottság 2023-ra felméri, hogy a zéró kibocsátás irányában haladó átmenet igazságosságának jegyében a befolyó összeget az autóiparban dolgozók szaktudásának fejlesztésére fordítja-e.
Egész élettartamot lefedő elemzés
Az új jogszabály értelmében az unióban az autók kibocsátását a jármű egész élettartama alatt kell mérni. A bizottságnak 2023-ig állást kell foglalnia arról, hogy szükség van-e uniós szinten meghatározott, közös kibocsátásmérési és egységes adatbejelentési módszertanra. Ha a döntés pozitív, akkor a bizottságnak jogszabályjavaslatot kell előterjesztenie.
Eldobható műanyagok
A Parlament szerdán támogatta az egyszer használatos műanyagok, például tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók betiltását 2021-től.
A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban:
Új újrahasznosítási célok és nagyobb gyártói felelősség
A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.
A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet" elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét. Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.
A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre, és az intimbetétekre.
Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő szerint „a jogszabály 22 milliárd euróval csökkenti a környezetnek okozott kár összegét – ennyibe kerül 2030-ig a műanyag szemét Európában. Az Uniónak mostantól van egy környezetvédelmi modellje, amelyet a tengerekbe áramló műanyagszemét globális problémája miatt nemzetközi szinten is terjesztenie kell. A bolygó szempontjából ez elengedhetetlen.”
Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, de halak, kagylók és rákfélék- szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”