Két „zöld” indítvány az Európai Parlamenttől

2019. 03. 28., 11:46

Két környezetvédelmi témában is szavazott szerdán az Európai Parlament: a képviselők támogatják az eldobható műanyagok betiltását, a széndioxid kibocsátás csökkentése terén pedig a korábbinál ambiciózusabb célokat tűztek ki.

Széndioxid-kibocsátás

Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az autók és kisteherautók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 2030-ig tartó korlátozásáról szóló tervet.

A képviselők és a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács az Unióban forgalmazott új autók kibocsátás-csökkentésére az Európai Bizottság által javasolt 30 százalékos célérték helyett magasabb értéket: 37,5 százalékot határozott meg. Vagyis 2030-ra ennyivel kevesebb széndioxidot bocsáthatnak ki az autók. A kisteherautók esetében az érték 31 százalék.

A jogszabályt 521 szavazattal, 63 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Az Unió hivatalos közlönyében való megjelenése előtt még a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia.

Miriam Dalli máltai szocialista jelentéstevő szerint „az autóipar és az ambiciózusabb célértékben rejlő lehetőségeket elutasító tagállamok erős ellenállása ellenére sikerült elfogadni ezt a jogszabálytervet, amely valódi előnyökkel jár majd az európai fogyasztók, egészségügy és innováció számára.”

A közlekedés az egyetlen ágazat az Európai Unióban, amelyben 1990 óta egyáltalán nem csökkent jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az összes közlekedésfajta közül az Unióban a közúti forgalom bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt (2016-ban a közlekedésből származó kibocsátás 72,9 százalékát), és az unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 20 százalékáért felelős.

Az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás társadalmi hatása

Azoknak az autógyártóknak, amelyek a határértéket meghaladó átlagkibocsátású flottát gyártanak, kibocsátási prémiumot kell fizetniük. Az Európai Bizottság 2023-ra felméri, hogy a zéró kibocsátás irányában haladó átmenet igazságosságának jegyében a befolyó összeget az autóiparban dolgozók szaktudásának fejlesztésére fordítja-e.

Egész élettartamot lefedő elemzés

Az új jogszabály értelmében az unióban az autók kibocsátását a jármű egész élettartama alatt kell mérni. A bizottságnak 2023-ig állást kell foglalnia arról, hogy szükség van-e uniós szinten meghatározott, közös kibocsátásmérési és egységes adatbejelentési módszertanra. Ha a döntés pozitív, akkor a bizottságnak jogszabályjavaslatot kell előterjesztenie.

Eldobható műanyagok

A Parlament szerdán támogatta az egyszer használatos műanyagok, például tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók betiltását 2021-től.

A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban:

  • egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
  • egyszer használatos tányérok,
  • szívószálak,
  • fülpiszkálók,
  • léggömbök pálcikái, és
  • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

Új újrahasznosítási célok és nagyobb gyártói felelősség

A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet" elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét. Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.

A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre, és az intimbetétekre.

Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő szerint „a jogszabály 22 milliárd euróval csökkenti a környezetnek okozott kár összegét – ennyibe kerül 2030-ig a műanyag szemét Európában. Az Uniónak mostantól van egy környezetvédelmi modellje, amelyet a tengerekbe áramló műanyagszemét globális problémája miatt nemzetközi szinten is terjesztenie kell. A bolygó szempontjából ez elengedhetetlen.”

Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, de halak, kagylók és rákfélék- szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS