Két „zöld” indítvány az Európai Parlamenttől

2019. 03. 28., 11:46

Két környezetvédelmi témában is szavazott szerdán az Európai Parlament: a képviselők támogatják az eldobható műanyagok betiltását, a széndioxid kibocsátás csökkentése terén pedig a korábbinál ambiciózusabb célokat tűztek ki.

Széndioxid-kibocsátás

Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az autók és kisteherautók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 2030-ig tartó korlátozásáról szóló tervet.

A képviselők és a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács az Unióban forgalmazott új autók kibocsátás-csökkentésére az Európai Bizottság által javasolt 30 százalékos célérték helyett magasabb értéket: 37,5 százalékot határozott meg. Vagyis 2030-ra ennyivel kevesebb széndioxidot bocsáthatnak ki az autók. A kisteherautók esetében az érték 31 százalék.

A jogszabályt 521 szavazattal, 63 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Az Unió hivatalos közlönyében való megjelenése előtt még a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia.

Miriam Dalli máltai szocialista jelentéstevő szerint „az autóipar és az ambiciózusabb célértékben rejlő lehetőségeket elutasító tagállamok erős ellenállása ellenére sikerült elfogadni ezt a jogszabálytervet, amely valódi előnyökkel jár majd az európai fogyasztók, egészségügy és innováció számára.”

A közlekedés az egyetlen ágazat az Európai Unióban, amelyben 1990 óta egyáltalán nem csökkent jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az összes közlekedésfajta közül az Unióban a közúti forgalom bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt (2016-ban a közlekedésből származó kibocsátás 72,9 százalékát), és az unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 20 százalékáért felelős.

Az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás társadalmi hatása

Azoknak az autógyártóknak, amelyek a határértéket meghaladó átlagkibocsátású flottát gyártanak, kibocsátási prémiumot kell fizetniük. Az Európai Bizottság 2023-ra felméri, hogy a zéró kibocsátás irányában haladó átmenet igazságosságának jegyében a befolyó összeget az autóiparban dolgozók szaktudásának fejlesztésére fordítja-e.

Egész élettartamot lefedő elemzés

Az új jogszabály értelmében az unióban az autók kibocsátását a jármű egész élettartama alatt kell mérni. A bizottságnak 2023-ig állást kell foglalnia arról, hogy szükség van-e uniós szinten meghatározott, közös kibocsátásmérési és egységes adatbejelentési módszertanra. Ha a döntés pozitív, akkor a bizottságnak jogszabályjavaslatot kell előterjesztenie.

Eldobható műanyagok

A Parlament szerdán támogatta az egyszer használatos műanyagok, például tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók betiltását 2021-től.

A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban:

  • egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
  • egyszer használatos tányérok,
  • szívószálak,
  • fülpiszkálók,
  • léggömbök pálcikái, és
  • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

Új újrahasznosítási célok és nagyobb gyártói felelősség

A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet" elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét. Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.

A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre, és az intimbetétekre.

Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő szerint „a jogszabály 22 milliárd euróval csökkenti a környezetnek okozott kár összegét – ennyibe kerül 2030-ig a műanyag szemét Európában. Az Uniónak mostantól van egy környezetvédelmi modellje, amelyet a tengerekbe áramló műanyagszemét globális problémája miatt nemzetközi szinten is terjesztenie kell. A bolygó szempontjából ez elengedhetetlen.”

Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, de halak, kagylók és rákfélék- szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 23., 15:23
Nagy Ferenc Gábor, az NFG Badboys Kft. tulajdonosa reméli, hogy a VOSZ-on belül is sok céghez eljuthatnak, egyre többen ismerik majd meg programjukat és filozófiájukat. A VOSZ Sportvállalkozási Szekciójának új tagjával eddigi eredményeiről és terveiről is beszélgettünk.
2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-05-29 14:35:00
Több hatóság egyszerre tartott revíziót a nagybani piac kereskedőinél. A NAV alapos ellenőrzését a rendőrség és a NÉBIH is segítette. A nagyszabású akcióban az árusokat, a termékek eredetét és a forgalmat is kontrollálták.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.
2023. 04. 18., 19:10
epizód: 2023 / 5   |   hossz: 19:07
Kőkút községben egy EU-s projekt mintegy 60, szegregált településrészre szorult lakó életét változtatta meg. Alulképzett szülők nehéz körülmények közé született gyermekinek sorsát helyezték új alapokra egy építőipari cég és az önkormányzat összefogásával, hiszen egyszerre változtak meg a lakhatás és a továbbtanulás lehetőségei. Hogyan valósította meg a nehézségek ellenére is sikeresen zárult projektet a kivitelező vállalkozás, amely nem is keresett a programon, és milyen szociális hatást vár az egésztől az önkormányzat? Horváth Lászlót, a kivitelező Melio-Start Kft. ügyvezetőjét, a baranyai VOSZ elnökét, illetve Dr. Barka Tamás kőkúti jegyzőt kérdeztük.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS