Két „zöld” indítvány az Európai Parlamenttől

2019. 03. 28., 11:46

Két környezetvédelmi témában is szavazott szerdán az Európai Parlament: a képviselők támogatják az eldobható műanyagok betiltását, a széndioxid kibocsátás csökkentése terén pedig a korábbinál ambiciózusabb célokat tűztek ki.

Széndioxid-kibocsátás

Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az autók és kisteherautók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 2030-ig tartó korlátozásáról szóló tervet.

A képviselők és a tagállamok szakminisztereiből álló Tanács az Unióban forgalmazott új autók kibocsátás-csökkentésére az Európai Bizottság által javasolt 30 százalékos célérték helyett magasabb értéket: 37,5 százalékot határozott meg. Vagyis 2030-ra ennyivel kevesebb széndioxidot bocsáthatnak ki az autók. A kisteherautók esetében az érték 31 százalék.

A jogszabályt 521 szavazattal, 63 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el. Az Unió hivatalos közlönyében való megjelenése előtt még a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia.

Miriam Dalli máltai szocialista jelentéstevő szerint „az autóipar és az ambiciózusabb célértékben rejlő lehetőségeket elutasító tagállamok erős ellenállása ellenére sikerült elfogadni ezt a jogszabálytervet, amely valódi előnyökkel jár majd az európai fogyasztók, egészségügy és innováció számára.”

A közlekedés az egyetlen ágazat az Európai Unióban, amelyben 1990 óta egyáltalán nem csökkent jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az összes közlekedésfajta közül az Unióban a közúti forgalom bocsátja ki a legtöbb üvegházhatású gázt (2016-ban a közlekedésből származó kibocsátás 72,9 százalékát), és az unió teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 20 százalékáért felelős.

Az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás társadalmi hatása

Azoknak az autógyártóknak, amelyek a határértéket meghaladó átlagkibocsátású flottát gyártanak, kibocsátási prémiumot kell fizetniük. Az Európai Bizottság 2023-ra felméri, hogy a zéró kibocsátás irányában haladó átmenet igazságosságának jegyében a befolyó összeget az autóiparban dolgozók szaktudásának fejlesztésére fordítja-e.

Egész élettartamot lefedő elemzés

Az új jogszabály értelmében az unióban az autók kibocsátását a jármű egész élettartama alatt kell mérni. A bizottságnak 2023-ig állást kell foglalnia arról, hogy szükség van-e uniós szinten meghatározott, közös kibocsátásmérési és egységes adatbejelentési módszertanra. Ha a döntés pozitív, akkor a bizottságnak jogszabályjavaslatot kell előterjesztenie.

Eldobható műanyagok

A Parlament szerdán támogatta az egyszer használatos műanyagok, például tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók betiltását 2021-től.

A döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban:

  • egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
  • egyszer használatos tányérok,
  • szívószálak,
  • fülpiszkálók,
  • léggömbök pálcikái, és
  • oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

Új újrahasznosítási célok és nagyobb gyártói felelősség

A tagállamoknak 2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk.

A jogszabály emellett többek között a dohánygyártók esetében megerősíti a „szennyező fizet" elvet: bevezeti ugyanis a gyártók kiterjesztett felelősségét. Hasonló rendszer lép életbe a halászfelszerelések terén is, ahol ezentúl a gyártók (nem pedig a halászok) tartoznak felelősséggel a tengeren elvesztett halászhálók begyűjtésének költségeiért.

A jogszabály szerint kötelezővé kellene tenni a csomagoláson feltüntetett figyelmeztetést, amely szerint a műanyag füstszűrős cigaretta eldobása káros a környezetre. Ugyanez vonatkozik a műanyag poharakra, a nedves törlőkendőkre, és az intimbetétekre.

Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő szerint „a jogszabály 22 milliárd euróval csökkenti a környezetnek okozott kár összegét – ennyibe kerül 2030-ig a műanyag szemét Európában. Az Uniónak mostantól van egy környezetvédelmi modellje, amelyet a tengerekbe áramló műanyagszemét globális problémája miatt nemzetközi szinten is terjesztenie kell. A bolygó szempontjából ez elengedhetetlen.”

Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. A jogszabálytervezet által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki. A lassan bomló műanyag felgyűlik a tengereken, óceánokon és a világ és Európa strandjain. A tengeri élőlények – tengeri teknősök, fókák, bálnák és madarak, de halak, kagylók és rákfélék- szervezetében már megjelent a műanyag, amely így az emberi élelmiszerláncban is jelen van.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 18., 12:10
Húsvétkor nem ritka, hogy a gyerekek élő kis nyuszit kapnak ajándékba. Nem kérdés, hogy a nyuszik nagyon kedves állatok, nem csoda hát, ha a szülőknek, gyerekeknek megtetszik. Nem árt azonban előre átgondolni, hogy mi lesz a kis szőrmókkal húsvét után. A házi kedvencek érdekeit törvény is védi. Előírja, hogy állattartóként mit kell betartani. Mire köteles a kis kedvenc gazdája? A legfontosabb tudnivalókat dr. Kocsis Ildikó ügyvéd foglalta össze.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.