Két magyar projekt a 243 millió eurós „zöld beruházási csomagban”

2018. 10. 26., 10:00

A környezetvédelmi és éghajlat-politikai LIFE program keretében nyújtott uniós finanszírozás összesen 430,7 millió euró további beruházást generál 142 új projekt keretében. A LIFE hatása minden uniós tagállamban meg fog nyilvánulni – olvasható az Európai Bizottság közleményében. Magyarországon két projekt indul.

A program jelentős beruházásokat foglal magában olyan projektekbe, amelyek a műanyag nagyobb mértékben történő újrahasznosítását teszik lehetővé. A műanyaghulladéknak az autó-, az építő- és a csomagolóipar által felhasználható, jó minőségű nyersanyaggá történő alakítása csak egyike azon példáknak, hogy a LIFE program hogyan nyújt gyakorlati támogatást az Európai Bizottság által a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez.

A LIFE program továbbra is élen jár a természet biztosította értékes ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos tudatosság fokozására, valamint a veszélyeztetett élőhelyek és fajok védelmére irányuló erőfeszítések terén. A LIFE program számos természetvédelmi projektje járul hozzá a természetre vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásához: kezdve azokkal, amelyek az emberek és a vadvilág közötti konfliktusokat igyekeznek csökkenteni Görögországban, Olaszországban, Romániában és Spanyolországban egészen azokig, amelyek fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat kívánnak előmozdítani Olaszországban, Máltán és Spanyolországban.

Az éghajlatváltozás elleni fellépés terén az EU 46,8 millió euró összegű beruházással támogatja az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó, valamint az irányítást és a tájékoztatást érintő projekteket. Ennek keretében gyakorlati támogatást nyújt a tagállamok számára ahhoz, hogy összeállítsák a 2030. évre szóló nemzeti éghajlat- és energiaterveiket, amelyek révén 2030-ig – az 1990-es szinthez képest – kollektíven legalább 40 százalékkal csökkenhetik majd az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A LIFE program keretében nyújtott finanszírozás a mezőgazdaságnak és az erdészetnek is segít alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, valamint segít ellenállóbbá tenni a közösségeket a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, az áradásoktól és a hőhullámoktól kezdve egészen a vízhiányig.

  • LIFE program „Környezet és erőforrás-hatékonyság” eleme keretében 55 projekt mintegy 163,5 millió eurót fog mozgósítani, ebből 82,4 millió eurót uniós finanszírozásból. E projektek a következő öt tematikus terület fellépéseire irányulnak: levegőminőség, környezet és egészség, erőforrás-hatékonyság, hulladék és víz. A 20 erőforrás-hatékonysági projekt önmagában 43,8 millió eurót mozgósít, hogy elősegítse Európának a körforgás elvét jobban érvényesítő gazdaságra való átállását. Ez az összeg a tavalyihoz képest 15% növekedést jelent. Mintegy 14,9 millió EUR támogatást jut Európa levegőminőségének javítására.
  • LIFE program „Természet és biológiai sokféleség” kiemelt területén 40 projekt támogatja az uniós madárvédelmi és az élőhely-védelmi irányelv, valamint az unió 2020-ig érvényes biodiverzitási stratégiájának végrehajtását. E projektek teljes költségvetése 153 millió euró, amelyből az EU hozzájárulása 97,5 millió euró.
  • LIFE program „Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás” területén 15 projekt a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos tájékozottságot kívánja növelni. E projektek teljes költségvetése 27,2 millió euró, amelyből az EU hozzájárulása 16,2 millió euró.
  • LIFE program „Az éghajlatváltozás mérséklése” eleme keretében támogatott 11 projekt összköltségvetése 33,7 millió euró, ebből az EU hozzájárulása 18,6 millió euró. Ezeket a tevékenységi támogatásokat bevált gyakorlatokra irányuló, kísérleti és demonstrációs projektek kapják három tematikus területen: ipar, az üvegházhatású gázok elszámolása és bejelentése, valamint földhasználat, erdőgazdálkodás és mezőgazdálkodás.
  • LIFE program „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” eleme keretében támogatott 17 projekt 44,2 millió eurót mozgósít, ebből az EU hozzájárulása 22,9 millió euró. A tevékenységi támogatásban részesülő projektek a következő hat tematikus területhez tartoznak: ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás, egészség és jóllét, a hegyvidéki területek és szigetek alkalmazkodása a mezőgazdasági ágazatra összpontosítva, a városi területek alkalmazkodása és városi területrendezés, sebezhetőségi elemzések és adaptációs stratégiák, valamint a víz (beleértve az árvízvédelmet, a part menti területeket, valamint az elsivatagosodást).
  • LIFE program „Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás” területén 4 projekt kap támogatást, melyek az éghajlat-politikai irányítás fejlesztéséhez, valamint az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos tudatosságnöveléshez járulnak hozzá. E projektek teljes költségvetése 9,1 millió euró, amelyből az EU hozzájárulása 5,2 millió euró.

A projektek részletes leírása itt érhető el (angolul).

Két magyar projekt

A program keretében – összesen közel 3 millió eurós költségvetéssel – két projekt indul. A „Természet és biológiai sokféleség” program keretében induló, a Dráva-menti élőhelyek biológiai sokféleségének javítását célzó horvát-magyar projekt teljes költségvetése 1,785 millió euró, amihez az EU 1,057 millió euróval járul hozzá. A koordinátor a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány.

A másik projekt a vegyszerek fenntartható használatára hívja fel a figyelmet. A 3 millió háztartást megcélzó, 15 ezer háztartást bevonó kampány koordinátora a Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete; a teljes büdzsé 1,164 millió euró, amiből az EU-támogatás 696 ezer euró.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS