Két adóügyben elfogadta az EU a magyar kormány érveit

2021. 10. 13., 19:15

Az Európai Unió két ügyben is elfogadta a kormány adóügyi érveit, így továbbra is visszaigényelhető az áfa fele a bérelt autóknál, és biztosított marad a tisztességes vállalkozások és költségvetés védelme a fizetésképtelen cégekkel szemben is – tájékoztatott Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy mintegy 100 ezer céges autót érinthet az a kedvező szabály, amelyről az Európai Unió Tanácsa döntött Brüsszelben. Az áfa felének visszaigénylése révén a vállalkozások nemcsak az adón spórolnak, hanem jelentős mértékben csökkenthetik bürokratikus terheiket. 2018 végéig nagyon sok energiát igényelt, hogy folyamatosan, pontosan nyilván tartsa az adott vállalkozás az autóval kapcsolatos céges és magánhasználatot. Sikerült elérni, hogy Magyarországon 2019-ben hatályba léphessen egy komoly adminisztrációs könnyítés, amely megengedte a lízingbe vevőknek, hogy amennyiben van üzleti használat, akkor csak magát az üzleti használat tényét kell egyszer igazolni, egyéb adminisztrációra nincs szükség és a havi bérleti díj áfájának az 50 százaléka automatikusan levonható.

„A célunk a már kiharcolt adóügyi könnyítés megtartása volt” – fogalmazott Izer Norbert. Ezt sikerült is elérni: a szabály alkalmazását 2024. december 31-ig meghosszabbította a brüsszeli testület.

Fontos lépés az adóelkerülés elleni küzdelemben, hogy a Tanács 2024. december 31-ig meghosszabbította a fizetésképtelen helyzetben lévő adózókra (jellemzően a felszámolás és csődeljárás alatt állókra) vonatkozó áfaelszámolási szabályokat. A fizetésképtelen cégek helyett a vevő fizeti be az áfát akkor, ha 100 ezer forintnál drágább terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt. Esetükben a fordított adózás a biztosíték arra, hogy a fizetendő áfa beérkezik a költségvetésbe.

A magyar derogáció meghosszabbítására irányuló kérelmet jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozatok az Európai Unió Hivatalos Lapjának keddi, L360-as számában érhetőek el. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS