Készségfejlesztési paktum: két év, 1000 tag

2022. 11. 11., 16:19

A készségfejlesztési paktum tagjai eddig 6 millió ember képzésének elősegítésére tettek ígéreteket.

Két évvel elindítása után a készségfejlesztési paktum fontos mérföldkőhöz érkezett, mivel tagsága, amely multinacionális vállalatokat, kkv-kat, helyi képzési szolgáltatókat és kereskedelmi kamarákat számlál, 1000 tagra bővült. A paktum az európai készségfejlesztési program központi eleme.

A 2020. november 10-én elindított kezdeményezés összefogja a vállalatokat, a munkavállalókat, a helyi hatóságokat, a szociális partnereket, a képzési szolgáltatókat és a foglalkoztatási szolgálatokat annak érdekében, hogy meghatározzák, milyen készségekre van szükség, és hogy kötelezettségvállalásokat tegyenek a munkavállalók átképzésére, lehetőleg az erőfeszítések partnerségek keretében történő összevonásával, a munkaerő-szükségletek kezelésével, a zöld és digitális átállás, valamint a helyi és regionális növekedési stratégiák támogatásával.

Eddig 1000 szervezet csatlakozott a készségfejlesztési paktumhoz, és 12 nagyszabású partnerség vállalta, hogy 6 millió ember továbbképzését segíti. Az ezredik tag az Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogi Fórum november 16-i, a készségfejlesztési paktumról szóló rendkívüli ülésén fog hivatalosan csatlakozni a paktumhoz.

A paktumhoz csatlakozó felek kapcsolatépítő, valamint tudás- és erőforrásmegosztó központokhoz nyernek hozzáférést. A Bizottság emellett tájékoztatást és iránymutatást nyújt a készségfejlesztés uniós finanszírozásáról és programjairól. A REACT-EU, az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) és a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret más idevágó programjai keretében elérhető támogatásokon felül a tovább- és átképzésre mint kiemelt beruházási prioritásra a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz költségvetése is rendelkezésre áll – olvasható a bizottság közleményében.

A készségfejlesztési paktum két éve

A paktumhoz csatlakozó valamennyi érdekelt fél aláír egy chartát, amely a minőségi képzésre, az egész életen át tartó tanulásra és a befogadásra vonatkozó elveket vázolja fel. A készségfejlesztési paktum 2020. november 10-i elindítása óta a következőket mozgósította:

12 nagyszabású európai készségfejlesztési partnerség a stratégiai ipari ökoszisztémákban és ágazatokban. Ezek a partnerségek együttesen közel 6 millió ember továbbképzésére és átképzésére vállaltak kötelezettséget az elkövetkező években, beleértve a következőket:
– Digitális iparágak: az egyik cél annak támogatása, hogy a nők digitális munkát vállaljanak, és 2030-ig 20 millió IKT-szakembert alkalmazzanak az EU-ban, a másik pedig, hogy az európai digitális évtizedre vonatkozó célokkal összhangban a munkavállalók legalább 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel.
– Építőipar: a következő öt évben legalább 3 millió munkavállaló (ez az EU-ban foglalkoztatottak egynegyedének felel meg) fog képzésben részesülni.
– Turizmus: 2030-ra a munkaerő 10 százaléka, azaz mintegy 1,3 millió munkavállaló szerez új készségeket, és 6,5 millió munkavállaló (az ágazatban dolgozók 50 százaléka) fér hozzá pályaorientációs szolgáltatásokhoz és célzott támogatáshoz.
– Tengeri megújuló energia: az első öt évben mintegy 54 000 új munkavállaló – különösen a fiatalok és a nők – toborzására kerül sor, a készségfejlesztésre összpontosítva. A vezető beosztásban lévőknek lehetőségük nyílik az egész életen át tartó digitális tanulásra.
– A repülési és védelmi ágazat: a jelenleg az ágazatban dolgozók közül 200 000 fő fog képzésben részesülni, 300 000 főt pedig az ágazathoz való csatlakozásra fognak kiképezni minden évben. Ez 1 milliárd EUR köz- és magánberuházáknak felel meg a következő tíz évben.

1000 tag. A tagok a nagy multinacionális vállalatoktól a kkv-kig, a helyi képzési szolgáltatókon át a kereskedelmi kamarákig, a regionális hatóságokig, valamint a munkáltatók és a szakszervezetek valamennyi tagállamra és számos európai régióra kiterjedő képviselőiig terjednek. Példák az egyes tagok kötelezettségvállalásaira:
– Az Európai Hegesztési Szövetség 2030-ig 100 000 munkavállalót fog kiképezni a 3D nyomtatás területén.
– Az SAP szoftvercég két év alatt 200 000 uniós tanuló számára szervez tanfolyamokat.
– A Thesszáliai Egyetem 40 képzést szervez és 700 szakembert fog kiképezni.
– A svéd film- és televízióágazatot képviselő Screen Skills Committee Svédország négylépcsős validálási módszert dolgozott ki a diákok számára annak érdekében, hogy a képesítéseiket a szakmabeli pályakezdő pozíciókhoz igazítsák.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS