Készpénzfizetés: 10 000 eurós uniós limitet javasol az Európai Bizottság

A javasolt intézkedések célja, hogy javítsák a gyanús tranzakciók és tevékenységek felderítését, valamint bezárják a kiskapukat, melyeket a bűnözők illegális jövedelmek tisztára mosására, illetve terrortevékenységek finanszírozására használnak fel.

A javaslatcsomag négy jogi pillére:

• a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó új uniós hatóság létrehozásáról szóló rendelet;
• a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló rendelet, amely közvetlenül alkalmazandó szabályokat tartalmaz többek között az ügyfél-átvilágítás és a tényleges tulajdonlás területén;
• a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló hatodik irányelv, amely az (EU) 2015/849 irányelv (a pénzmosás elleni negyedik irányelv, a pénzmosás elleni ötödik irányelvvel módosított változatban) helyébe lép, és amely a nemzeti jogba átültetendő rendelkezéseket – pl. a tagállami felügyeleti szervekre és pénzügyi információs egységekre vonatkozó szabályokat – tartalmaz;
• a pénzátutalásokról szóló 2015. évi (EU) 2015/847 rendelet felülvizsgálata a kriptoeszköz-átutalások nyomon követése érdekében.

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „Minden újabb pénzmosási botrány eggyel több a kelleténél, és újólag arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi rendszerünk tökéletesítésére irányuló munkánk még korántsem ért véget. Az elmúlt években hatalmas előrelépést tettünk, és a pénzmosás elleni uniós szabályok jelenleg a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. De ezeket a szabályokat következetesen alkalmazni és szorosan felügyelni kell annak érdekében, hogy elérjék a várt eredményt. Ezért terjesztettük elő ezeket a határozott intézkedéseket, melyek célja, hogy felszámoljuk a pénzmosást, és elapasszuk a bűncselekményekből eredő jövedelemforrásokat.”

Mairead McGuinness, a pénzügyi szolgáltatásokért, a pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős biztos így nyilatkozott: „A pénzmosás egyértelmű veszélyt jelent a polgárokra, a demokratikus intézményekre és a pénzügyi rendszerre nézve. Nem szabad alábecsülni a probléma nagyságrendjét, és be kell zárni a bűnözők által használt kiskapukat. A mai csomag jelentős mértékben fokozza a pénzmosás felszámolására irányuló erőfeszítéseinket. Javítjuk a tagállami hatóságok közötti koordinációt és együttműködést, és létrehozunk egy új, a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós hatóságot. Ezek az intézkedések segíteni fognak nekünk abban, hogy védjük a pénzügyi rendszer és az egységes piac integritását.”

Új uniós hatóság

A jogalkotási csomag középpontjában egy új uniós hatóság létrehozása áll, amely átalakítja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet az EU-ban, és fokozza a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést. Az új hatóság feladatai elsősorban a következők lesznek:

• létre fog hozni egy, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni tevékenységek felügyeletére irányuló, EU-szerte egységes integrált rendszert, amely közös felügyeleti módszereken és egymáshoz közelített magas szintű felügyeleti normákon alapul;
• közvetlenül fogja felügyelni a legkockázatosabb – sok tagállamban működő vagy azonnali kockázatcsökkentési beavatkozást igénylő – pénzügyi intézményeket;
• nyomon fogja követni és koordinálni fogja a más pénzügyi szervezetekért felelős nemzeti felügyeleti hatóságokat, valamint össze fogja hangolni a nem pénzügyi szervezetek felügyeletét;
• támogatni fogja a nemzeti pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, valamint meg fogja könnyíteni számukra, hogy összehangolják a tevékenységüket és közös elemzéseket végezzenek a határokon átívelő illegális pénzmozgások hatékonyabb felderítése érdekében.

Kriptoágazat

Jelenleg a kriptoeszköz-szolgáltatóknak csak bizonyos kategóriái tartoznak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok hatálya alá. A javasolt reform kiterjeszti ezeket a szabályokat a teljes kriptoágazatra, és az összes szolgáltatót arra kötelezi, hogy megfelelően világítsák át ügyfeleiket. A benyújtott módosítások biztosítani fogják a kriptoeszköz-átutalások, például a Bitcoin-tranzakciók teljes nyomonkövethetőségét, valamint a kriptoeszközök pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára történő felhasználásának felderítését és megelőzését. Emellett tilos lesz az anonim kriptotárcák használata, és a kriptoágazatban is teljeskörűen alkalmazni kell majd a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós szabályokat.

Nagy összegű készpénzfizetések

Az illegálisan szerzett jövedelmek tisztára mosásának egyik legkönnyebb módja a bűnözők számára a nagy összegű készpénzfizetés, mert ezeket a tranzakciókat nagyon nehéz felderíteni. A Bizottság ezért az egész EU-ra kiterjedő, 10 ezer eurós felső határt javasolt a nagy összegű készpénzfizetésekre. Ez az uniós szintű határérték elég magas ahhoz, hogy ne kérdőjelezze meg az eurót mint törvényes fizetőeszközt, és elismeri a készpénz alapvető szerepét. A tagállamok mintegy kétharmadában már léteznek határértékek a készpénzfizetési ügyletekre, de ezek a határértékek eltérőek. A 10 ezer euró alatti nemzeti határértékek továbbra is érvényben maradhatnak. A nagy összegű készpénzfizetések korlátozása megnehezíti a bűnözőknek a piszkos pénz tisztára mosását. Ráadásul tilos lesz anonim kriptotárcákat kínálni, hasonlóképpen az anonim bankszámlák tilalmához, melyet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályok már előírnak.

Harmadik országok

A pénzmosás globális jelenség, amellyel szemben csak erős nemzetközi együttműködéssel lehet hathatósan fellépni. A Bizottság már szorosan együttműködik nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy együttes erővel megálljt parancsoljunk a piszkos pénzek globális áramlásának. A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF), amely a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni globális, kormányközi ellenőrző szerv, ajánlásokat fogalmaz meg a világ országai számára. A FATF által jegyzékbe vett országokat az EU is jegyzékbe fogja venni. Két uniós jegyzék lesz, egy feketelista és egy szürkelista, amelyek a FATF-listákat tükrözik. A jegyzékbe vett országok esetében az EU az adott ország jelentette kockázatokkal arányos intézkedéseket fog alkalmazni. Az EU saját értékelése alapján is jegyzékbe vehet olyan országokat, amelyek nem szerepelnek a FATF jegyzékében, de fenyegetést jelentenek az EU pénzügyi rendszerére nézve.