December elején jelent meg a hír, amelyet már régóta vártak Unió szerte: az Európai Parlament és a Tanács hosszú évek után megállapodott a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetről – azaz az AI Act-ről.
Február 2-án az Európai Unió belga elnöksége bejelentette, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) aláírta a Rendelettervezetet, és aznap elérhetővé vált annak egységes szerkezetű szövege is.
A Rendelettervezet azokra az állami és magánszereplőkre is vonatkozik, akik MI-rendszereket hoznak forgalomba az uniós piacon vagy azokat az EU-ban használják. Egyaránt vonatkozik a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira (pl. önéletrajzok szűrésére szolgáló eszközök fejlesztőire), illetve felhasználóira is (pl. a bankokra, amelyek megvásárolják ezt a szűrési eszközt).
„Nagyon fontos az MI rendszer megfelelő kategorizálása, ugyanis a Rendelettervezet által meghatározott kötelezettségek a besoroláshoz igazodnak. A nem megfelelő osztályozás pedig súlyos bírságolást vonhat maga után” – mondta el dr. Albert Lili, a Deloitte Legal MI megfeleléssel foglalkozó ügyvédje.
A rendelettervezet a következő kockázati kategóriákat alkalmazza:
– Elfogadhatatlan kockázat: az ebbe a kategóriába tartozó MI megoldások alkalmazása tilos lesz.
– Magas kockázat: olyan MI-rendszer, amely káros hatással lehet az emberek biztonságára vagy alapvető jogaira
– Az átláthatósággal kapcsolatos egyedi kockázat: pl. csevegőrobotok használatakor a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak
– Minimális kockázat: az ilyen rendszerekre nézve nem állapít meg új kötelezettségeket az AI Act, tehát a hatályos jogszabályok alapján fejleszthetők és használhatók.
Tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A Rendelettervezet szofisztikált szankciórendszert alkalmaz, ami alapján a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok lehetséges legmagasabb összege 35 millió EUR (jelenleg kb. 13,5 milliárd forint), vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7%-a (amelyik magasabb), ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel, ideértve a Rendelettervezetben meghatározott tiltott gyakorlatok folytatását.
Legyen szó a jogsértés bármely kategóriájáról, az alkalmazandó küszöbérték a kkv-k esetében a két összeg közül az alacsonyabb, a többi vállalat esetében pedig a magasabb lenne.
„A Rendelettervezet elfogadása még várat magára, ez várhatóan 2024 első negyedévében fog megtörténni, azonban már az elfogadást követő 6 hónapon belül lesznek olyan rendelkezések, amelyeket szükséges lesz majd alkalmazni. A MI megoldások tervezése, implementációja időigényes folyamat, ezért nagyon fontos már a bevezetést megelőzően felkészülni a rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésre, hiszen ezzel rengeteg erőforrást és energiát lehet megspórolni, nem beszélve arról, hogy így a bírságolás kockázata is nagymértékben csökkenthető” – mondta el dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető MI szakértője.
„Érdemes továbbá számításba venni az MI rendszerek alkalmazására való felkészülés során, hogy nemcsak az AI Act rendelkezéseire kell majd tekintettel lenni, hanem a már most is alkalmazandó, egyéb szabályoknak is meg kell felelni. Az MI rendszerek használata során gyakori a személyes adatok kezelése, így például a GDPR megfelelés is kulcsfontosságú lehet, aminek hiánya további jelentős kockázatokat hozhat magával” – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai jogi csoportjának vezetője.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.