Karnyújtásnyira az uniós MI-szabályozás?

2024. 02. 09., 17:10

December elején jelent meg a hír, amelyet már régóta vártak Unió szerte: az Európai Parlament és a Tanács hosszú évek után megállapodott a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetről – azaz az AI Act-ről.

Február 2-án az Európai Unió belga elnöksége bejelentette, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) aláírta a Rendelettervezetet, és aznap elérhetővé vált annak egységes szerkezetű szövege is.

Kikre fog vonatkozni az AI Act?

A Rendelettervezet azokra az állami és magánszereplőkre is vonatkozik, akik MI-rendszereket hoznak forgalomba az uniós piacon vagy azokat az EU-ban használják. Egyaránt vonatkozik a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira (pl. önéletrajzok szűrésére szolgáló eszközök fejlesztőire), illetve felhasználóira is (pl. a bankokra, amelyek megvásárolják ezt a szűrési eszközt).

Melyek az AI Act által alkalmazott kockázati kategóriák?

Nagyon fontos az MI rendszer megfelelő kategorizálása, ugyanis a Rendelettervezet által meghatározott kötelezettségek a besoroláshoz igazodnak. A nem megfelelő osztályozás pedig súlyos bírságolást vonhat maga után” – mondta el dr. Albert Lili, a Deloitte Legal MI megfeleléssel foglalkozó ügyvédje.

A rendelettervezet a következő kockázati kategóriákat alkalmazza:
– Elfogadhatatlan kockázat: az ebbe a kategóriába tartozó MI megoldások alkalmazása tilos lesz.
– Magas kockázat: olyan MI-rendszer, amely káros hatással lehet az emberek biztonságára vagy alapvető jogaira
– Az átláthatósággal kapcsolatos egyedi kockázat: pl. csevegőrobotok használatakor a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy egy géppel kommunikálnak
– Minimális kockázat: az ilyen rendszerekre nézve nem állapít meg új kötelezettségeket az AI Act, tehát a hatályos jogszabályok alapján fejleszthetők és használhatók.

Milyen szankciókra lehet számítani jogsértés esetén?

Tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A Rendelettervezet szofisztikált szankciórendszert alkalmaz, ami alapján a szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok lehetséges legmagasabb összege 35 millió EUR (jelenleg kb. 13,5 milliárd forint), vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7%-a (amelyik magasabb), ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel, ideértve a Rendelettervezetben meghatározott tiltott gyakorlatok folytatását.

Legyen szó a jogsértés bármely kategóriájáról, az alkalmazandó küszöbérték a kkv-k esetében a két összeg közül az alacsonyabb, a többi vállalat esetében pedig a magasabb lenne.

Mi a teendő?

A Rendelettervezet elfogadása még várat magára, ez várhatóan 2024 első negyedévében fog megtörténni, azonban már az elfogadást követő 6 hónapon belül lesznek olyan rendelkezések, amelyeket szükséges lesz majd alkalmazni. A MI megoldások tervezése, implementációja időigényes folyamat, ezért nagyon fontos már a bevezetést megelőzően felkészülni a rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelésre, hiszen ezzel rengeteg erőforrást és energiát lehet megspórolni, nem beszélve arról, hogy így a bírságolás kockázata is nagymértékben csökkenthető” – mondta el dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető MI szakértője.

Érdemes továbbá számításba venni az MI rendszerek alkalmazására való felkészülés során, hogy nemcsak az AI Act rendelkezéseire kell majd tekintettel lenni, hanem a már most is alkalmazandó, egyéb szabályoknak is meg kell felelni. Az MI rendszerek használata során gyakori a személyes adatok kezelése, így például a GDPR megfelelés is kulcsfontosságú lehet, aminek hiánya további jelentős kockázatokat hozhat magával” – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Dániel Attila, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai jogi csoportjának vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS