Barta Gergő

Az EU AI Act előírásainak való megfelelés előkészítése szervezetenként eltérő ütemben halad, miközben a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidők közelednek – derül ki a Deloitte legfrissebb Magyar AI Körképéből.

A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi és a mesterséges tartalmakat, ami aláássa az online információk iránti bizalmat.

Az AI-technológiák jelentős előnyöket kínálnak a vállalatok számára, ugyanakkor helytelen használatuk súlyos következményekkel is járhat. Az Európai Unió mesterséges intelligencia rendelete alapján 2025. február 2-tól akár 35 millió eurós vagy az éves globális árbevételük 7 százalékának megfelelő bírságot jelenthet a tiltott AI-tevékenységet végző vállalatok számára. A szabályozásnak való megfelelés védelmet nyújt a bírságokkal és reputációs károkkal szemben.

Annak érdekében, hogy az AI-alapú robotokat a leghatékonyabb és legbiztonságosabb módon tudja egy vállalat integrálni és használni, a jelenlegi munkaszervezési modellek radikális újragondolása szükséges – írják a Deloitte szakértői.

Hosszas jogalkotási folyamat lezárásaként május 21-én az Európa Tanács elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetet.

A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől.

December elején jelent meg a hír, amelyet már régóta vártak Unió szerte: az Európai Parlament és a Tanács hosszú évek után megállapodott a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetről – azaz az AI Act-ről. Február 2-án az Európai Unió belga elnöksége bejelentette, hogy az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) aláírta a Rendelettervezetet, és aznap elérhetővé vált annak egységes szerkezetű szövege is.

Az MLOps (Machine Learning Operations) olyan irányítási rendszert nyújt a vezetők számára, mely egységes, etikus, jogszabálykövető, agilis modellfejlesztést és üzemeltetést eredményez.