Kampánnyal biztatja a brit kormány a külföldi EU-polgárokat

2019. 03. 25., 08:45

Országos kampányt indított hétfőn a brit kormány, arra biztatva a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, hogy folyamodjanak letelepedett státusért a hétvégén elinduló engedélyezési rendszer használatával.

A konzervatív párti brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státusért kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.

Az engedélyezési rendszer több próbaüzem után március 30-án, szombaton indul teljes körűen.

Caroline Nokes, a belügyi tárca bevándorlásügyi államtitkára hétfőn ismertetett tájékoztatójában közölte: a kampányfelhívások országszerte hatezer helyszínen lesznek láthatók, beleértve az összes brit nagyvárost.

A köztéri óriásplakátokon látható felhívásokat a rendszer szombati indulása után figyelemfelkeltő módon összeállított televíziós és rádiós reklámok egészítik ki, és ugyanezek a hirdetések megjelennek a közösségi portálok felületein is.

Caroline Nokes szerint a cél az, hogy a külföldi EU-állampolgárok úgy érezzék: Nagy-Britanniában továbbra is szívesen látják őket, és a brit kormány szeretné, ha maradnának.

A kampány első szakasza, amelyre a kormány 3,75 millió fontot (csaknem 1,4 milliárd forintot) fordított, egy hónapig tart, de London a következő két évben is tervez hasonló tájékoztató tevékenységeket, biztosítandó, hogy a külföldi EU-állampolgárok pontosan értsék, mi a teendőjük a letelepedett státus megszerzése végett.

A kampány angol nyelven folyik, de online felületeken elérhető lesz a tartalom az Európai Unióban honos összes nyelven.

A kérvényezési rendszer tavaly augusztus óta alapos próbákon esett át, és e próbaidőszakokban is már csaknem 200 ezren megkapták a további nagy-britanniai tartózkodást biztosító letelepedett státust.

A rendszer sikeres működése érdekében a belügyminisztérium több mint 1500 fős alkalmazotti gárdát toborzott kifejezetten a folyamodványok elbírálására, és új központot alakított ki a telefonon, e-mailben és online felületeken érkező megkeresések, kérdések feldolgozására.

A kérelmet a legegyszerűbben a külön e célra kifejlesztett mobilalkalmazás – EU Exit ID Document Check App – használatával lehet benyújtani, de akik nem akarják vagy nem tudják ezt az alkalmazást használni, postán is elküldhetik a tárcának útlevelüket vagy egyéb személyazonosító okmányaikat.

Theresa May brit miniszterelnök már januárban bejelentette, hogy a korábbi tervekkel ellentétben ingyenes lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számára a Brexit utáni időre szóló tartós letelepedési engedély kérelmezése, és akik az engedélyezési rendszer próbaüzemeinek időszakban már befizették a díjat, visszakapják pénzüket.

Az eredeti tervek alapján a letelepedési engedélyért folyamodó felnőtteknek 65 font (24 ezer forint), a 16 évnél fiatalabbaknak 32,50 font eljárási díjat kellett volna fizetniük.

Caroline Nokes belügyi államtitkár hétfői tájékoztatójában megerősítette: a Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak csak annyi a feladatuk, hogy igazolják személyazonosságukat és azt, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt.

Az államtitkár hangsúlyozta: a külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-éig lesz idejük tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetésére, akár életbe lép a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás, akár nem.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS