Jönnek az egyéni tanulási számlák és a mikrotanúsítványok

A sokoldalú készségprofilok lehetőségeket teremtenek a magánszemélyek számára, biztonsági hálót biztosítanak bizonytalan időkben, előmozdítják a befogadást és a társadalmi haladást, és biztosítják a gazdaság számára a növekedéshez és az innovációhoz szükséges képzett munkaerőt. Mind a digitális, mind a zöld átállás sikere a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalóktól függ. A Covid19-világjárvány tovább fokozta a munkaerő átképzésének és továbbképzésének szükségességét a változó munkaerőpiachoz való alkalmazkodás és a különböző ágazatokban jelentkező kereslet kielégítése érdekében.

Túl kevés ember vesz részt rendszeres tanulási tevékenységekben az alapfokú oktatás és képzés után, mivel gyakran nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással vagy idővel az új készségek fejlesztéséhez és elsajátításához, vagy nincsenek tisztában a tanulási lehetőségekkel és azok előnyeivel. Például szinte valamennyi ágazatról elmondható, hogy a jelenlegi munkahelyek több mint 90%-ában szükség van bizonyos szintű digitális készségekre, ugyanakkor 2019-ben a felnőtteknek csupán 56%-a rendelkezett alapvető digitális készségekkel.

Az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról szóló javaslatok hozzá fognak járulni e kihívások kezeléséhez azáltal, hogy több lehetőséget nyit meg az emberek számára, hogy tanulási és foglalkoztatási lehetőségeket találjanak – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Egyéni tanulási számlák

A bizottsági javaslat célja annak biztosítása, hogy mindenki – egész életen át, függetlenül attól, hogy jelenleg alkalmazásban áll-e vagy sem – hozzáférjen a szükségleteihez igazított megfelelő képzési lehetőségekhez.

Ennek érdekében a javasolt tanácsi ajánlás azokat a főbb szűk keresztmetszeteket (motiváció, idő és finanszírozás) kívánja kezelni, amelyek napjainkban a képzésre jelentkezni kívánó embereket gátolják, és e célból a szociális partnerekkel együtt arra kéri a tagállamokat, hogy:

• hozzanak létre egyéni tanulási számlákat és biztosítsanak képzési jogosultságokat minden munkaképes korú felnőtt számára;
• határozzák meg az egyéni tanulási számlákból finanszírozható, munkaerő-piaci szempontból releváns és minőségbiztosítással rendelkező képzések jegyzékét, és tegyék azt hozzáférhetővé például mobil eszközön elérhető digitális nyilvántartáson keresztül;
• biztosítsanak lehetőséget pályaorientációs tanácsadásra és a korábban elsajátított készségek érvényesítésére, valamint fizetett képzési szabadságra.

E javaslat innovatív aspektusa az, hogy közvetlenül az egyént helyezi a készségfejlesztés középpontjába. Felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy a finanszírozást alakítsák át az egyének képzési igényei szerint.

Mikrotanúsítványok

A mikrotanúsítványok kisebb léptékű tanulási tapasztalatot (pl. rövid tanfolyamot vagy képzést) követően igazolják a tanulási eredményeket. Rugalmas és célzott módon segítik az embereket abban, hogy fejlesszék azokat az ismereteket, készségeket és kompetenciákat, amelyekre személyes és szakmai fejlődésükhöz szükségük van.

A bizottsági javaslat célja, hogy a mikrotanúsítványok intézményeken, vállalkozásokon, ágazatokon és határokon átívelően működjenek. E célból a tagállamoknak meg kell állapodniuk a következőkről:

• a mikrotanúsítványok egyértelmű meghatározása,
• leírásuk standard elemei, valamint
• kialakításuk és kibocsátásuk alapelvei.

A cél annak biztosítása, hogy a mikrotanúsítványok jó minőségűek legyenek, és azokat átlátható módon adják ki, hogy bizalmat keltsenek az iránt, amit tanúsítanak. Ez várhatóan előmozdítja majd, hogy a mikrotanúsítványok használata a tanulók, munkavállalók és álláskeresők számára előnyöket jelentsen. A javaslat ajánlásokat is tartalmaz a mikrotanúsítványoknak az oktatás és képzés, valamint a munkaerő-piaci politikák terén való alkalmazására vonatkozóan. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy testreszabott módon, mindenki számára inkluzív módon új vagy további készségeket sajátítsanak el. A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés kulcsfontosságú kiemelt kezdeményezés az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításához. A mikrotanúsítványok részét képezhetik az egyéni tanulási számlákon szereplő tanulási kínálatnak.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős bizottsági alelnök a következőket mondta: „A készség- és a kompetenciafejlesztés kulcsfontosságúak a karrier, a befogadás és az integráció sikere szempontjából. Segítik az embereket a változásokhoz való alkalmazkodásban, a boldogulásban és a közreműködésben. A készségek a növekedés szempontjából is alapvető fontosságúak. A mai két javaslat biztosítja, hogy az oktatás az élet minden szakaszában megvalósulhasson, valamint hogy az oktatás rugalmas és mindenki számára hozzáférhető legyen. Ez nagy lépés afelé, hogy több embert vonjunk be a tanulási és képzési lehetőségekbe, és senkit ne hagyjunk hátra.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos hozzátette: „A méltányos átállás biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy személyes körülményeitől függetlenül mindenki részt vehessen rugalmas, moduláris és hozzáférhető tanulási és képzési lehetőségekben. A mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés elő fogja segíteni e tanulási tapasztalatok elismerését és érvényesítését. Unió-szerte meg fogja erősíteni a felsőoktatási és a szakképzési intézmények szerepét az egész életen át tartó tanulás megvalósításában, és elő fogja segíteni, hogy a tanulók egy sokszínűbb csoportja számára is elérhetőek legyenek.”  

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Az oktatásnak és a képzésnek nem szabadna a tanulmányok elvégeztével abbamaradnia. Most minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az emberek szakmai pályafutásuk során fejlesszék készségeiket, hogy megfeleljenek a gyorsan változó munkaerőpiac igényeinek. Az egyéni tanulási számlákra és mikrotanúsítványokra vonatkozó bizottsági javaslatok hozzá fognak járulni a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott azon cél eléréséhez, hogy 2030-ra a felnőttek 60 százaléka vegyen részt évente képzésben. Komolyan kell vennünk az egész életen át tartó tanulást Európában. Ez a lehető legjobb beruházás, és előnyös a munkavállalók, a munkáltatók és a gazdaság egésze számára.”