Johnson: január 31-én kilépés az EU-ból, Corbyn: új népszavazás kell

2019. 11. 20., 09:30

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság januárban kilép az Európai Unióból (EU). Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője szerint ugyanakkor új kilépési megállapodásra és népszavazásra van szükség.

Johnson és Corbyn az ITV kereskedelmi televízió által meghívott 200 fős, reprezentatív módon kiválasztott közönség kérdéseire válaszolt a december 12-ére kiírt előre hozott parlamenti választás kampányának kedd este megrendezett első televíziós vitáján.

Boris Johnson szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) január 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, mivel megvan a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodás. Hozzátette: a megállapodást a Konzervatív Párt mindegyik képviselőjelöltje támogatja.

Johnson az 50 perces élő tévévitában hangsúlyozta: a decemberi választásra csak azért van szükség, mert az eddigi „bénult” parlament – amelyben sem a Konzervatív Pártnak, sem más frakciónak nem volt abszolút többsége – elutasította a Brexitről hozott népszavazási döntés végrehajtását.

A kormányfő szerint az emberek – akár a bennmaradásra, akár a kilépésre voksoltak a 2016 júniusában tartott referendumon – most már szeretnék, ha az ország a Brexit-folyamat végére jutna.

Boris Johnson a vitában többször is azzal vádolta Jeremy Corbynt, hogy a munkáspárti vezető Nicola Sturgeon skót miniszterelnökkel, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetőjével lépne koalícióra, és lehetővé tenné, hogy a skóciai SNP-kormány már jövőre újabb népszavazást írjon ki a skót függetlenségről.

Erről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást Skóciában, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Johnson szerint Corbyn a Brexitet is még tovább halasztaná, hiszen újabb népszavazást tartana jövőre a brit EU-tagságról is.

Jeremy Corbyn a televíziós vitában megerősítette, hogy ha a Labour kormányra kerül a választás után, három hónapon belül újratárgyalja a Brexit-megállapodást, hiteles új kilépési egyezményt köt az Európai Unióval, és ezt hat hónapon belül népszavazásra bocsátja.

Corbyn szerint ezen a referendumon a választási lehetőségek között lesz az is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU teljes jogú tagja.

A Munkáspárt vezetője ugyanakkor képtelenségnek nevezte Johnson azon állítását, hogy a Labour koalícióra lépne a Skót Nemzeti Párttal.

Jeremy Corbyn már korábban is többször jelezte, hogy ha a Munkáspárt a decemberi választáson kormányra kerül, legalábbis rövid távon nem engedélyezné újabb népszavazás kiírását Skócia függetlenségéről.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök már jövőre valóban újabb függetlenségi népszavazást szeretne, azzal a visszatérő érveléssel, hogy az EU-tagságról tartott 2016-os referendumon a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, így a brit kormány Skóciát akarata ellenére „rángatja ki” az EU-ból.

Boris Johnson azonban a kedd esti televíziós vitában kijelentette, hogy az Egyesült Királyság egységes egészként, összes jelenlegi országrészével együtt lép ki az Európai Unióból.

Jeremy Corbyn – eddigi gyakorlatához híven – nem volt hajlandó egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt által tervezett újabb EU-népszavazáson ő személyesen a bennmaradás vagy a kilépés mellett kampányolna. Megismételte többször hangoztatott álláspontját, hogy munkáspárti miniszterelnökként azt a döntést hajtja majd végre, amelyet a választók a referendumon hoznak.

Komoly összecsapás volt a két vezető között a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) privatizációjának kérdésében.

Corbyn ismét azzal vádolta Johnsont, hogy az Egyesült Államokkal tervezett kereskedelmi megállapodás keretében az NHS-t is kiszolgáltatná a nagy amerikai gyógyszeripari cégeknek és egészségügyi magánszolgáltatóknak.

Boris Johnson ezt határozottan cáfolta, kijelentve, hogy Corbyn erről szóló állítása abszolút kitaláció, nincs olyan konzervatív kormány, amely bármilyen körülmények közepette bármilyen kereskedelmi tárgyalás részévé tenné az NHS-t.

A tévévita az első gyorsfelmérés szerint nem hozott átütő győzelmet egyik vezetőnek sem.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov által a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió megbízásából kedd este elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a felmérésbe bevont 1601 választópolgár 51 százaléka Johnson, 49 százaléka Corbyn teljesítményét tartotta jobbnak.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS