Johnson: január 31-én kilépés az EU-ból, Corbyn: új népszavazás kell

2019. 11. 20., 09:30

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság januárban kilép az Európai Unióból (EU). Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője szerint ugyanakkor új kilépési megállapodásra és népszavazásra van szükség.

Johnson és Corbyn az ITV kereskedelmi televízió által meghívott 200 fős, reprezentatív módon kiválasztott közönség kérdéseire válaszolt a december 12-ére kiírt előre hozott parlamenti választás kampányának kedd este megrendezett első televíziós vitáján.

Boris Johnson szerint az Egyesült Királyság a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) január 31-i határnapján mindenképpen kilép az EU-ból, mivel megvan a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodás. Hozzátette: a megállapodást a Konzervatív Párt mindegyik képviselőjelöltje támogatja.

Johnson az 50 perces élő tévévitában hangsúlyozta: a decemberi választásra csak azért van szükség, mert az eddigi „bénult” parlament – amelyben sem a Konzervatív Pártnak, sem más frakciónak nem volt abszolút többsége – elutasította a Brexitről hozott népszavazási döntés végrehajtását.

A kormányfő szerint az emberek – akár a bennmaradásra, akár a kilépésre voksoltak a 2016 júniusában tartott referendumon – most már szeretnék, ha az ország a Brexit-folyamat végére jutna.

Boris Johnson a vitában többször is azzal vádolta Jeremy Corbynt, hogy a munkáspárti vezető Nicola Sturgeon skót miniszterelnökkel, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetőjével lépne koalícióra, és lehetővé tenné, hogy a skóciai SNP-kormány már jövőre újabb népszavazást írjon ki a skót függetlenségről.

Erről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást Skóciában, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Johnson szerint Corbyn a Brexitet is még tovább halasztaná, hiszen újabb népszavazást tartana jövőre a brit EU-tagságról is.

Jeremy Corbyn a televíziós vitában megerősítette, hogy ha a Labour kormányra kerül a választás után, három hónapon belül újratárgyalja a Brexit-megállapodást, hiteles új kilépési egyezményt köt az Európai Unióval, és ezt hat hónapon belül népszavazásra bocsátja.

Corbyn szerint ezen a referendumon a választási lehetőségek között lesz az is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az EU teljes jogú tagja.

A Munkáspárt vezetője ugyanakkor képtelenségnek nevezte Johnson azon állítását, hogy a Labour koalícióra lépne a Skót Nemzeti Párttal.

Jeremy Corbyn már korábban is többször jelezte, hogy ha a Munkáspárt a decemberi választáson kormányra kerül, legalábbis rövid távon nem engedélyezné újabb népszavazás kiírását Skócia függetlenségéről.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök már jövőre valóban újabb függetlenségi népszavazást szeretne, azzal a visszatérő érveléssel, hogy az EU-tagságról tartott 2016-os referendumon a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt, így a brit kormány Skóciát akarata ellenére „rángatja ki” az EU-ból.

Boris Johnson azonban a kedd esti televíziós vitában kijelentette, hogy az Egyesült Királyság egységes egészként, összes jelenlegi országrészével együtt lép ki az Európai Unióból.

Jeremy Corbyn – eddigi gyakorlatához híven – nem volt hajlandó egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy a Munkáspárt által tervezett újabb EU-népszavazáson ő személyesen a bennmaradás vagy a kilépés mellett kampányolna. Megismételte többször hangoztatott álláspontját, hogy munkáspárti miniszterelnökként azt a döntést hajtja majd végre, amelyet a választók a referendumon hoznak.

Komoly összecsapás volt a két vezető között a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) privatizációjának kérdésében.

Corbyn ismét azzal vádolta Johnsont, hogy az Egyesült Államokkal tervezett kereskedelmi megállapodás keretében az NHS-t is kiszolgáltatná a nagy amerikai gyógyszeripari cégeknek és egészségügyi magánszolgáltatóknak.

Boris Johnson ezt határozottan cáfolta, kijelentve, hogy Corbyn erről szóló állítása abszolút kitaláció, nincs olyan konzervatív kormány, amely bármilyen körülmények közepette bármilyen kereskedelmi tárgyalás részévé tenné az NHS-t.

A tévévita az első gyorsfelmérés szerint nem hozott átütő győzelmet egyik vezetőnek sem.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov által a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió megbízásából kedd este elvégzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a felmérésbe bevont 1601 választópolgár 51 százaléka Johnson, 49 százaléka Corbyn teljesítményét tartotta jobbnak.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS