Johnson: elsődleges feladat a külföldi EU-állampolgárok jogainak védelme

Johnson: elsődleges feladat a külföldi EU-állampolgárok jogainak védelme
2019. 06. 25., 11:00

Boris Johnson szerint a majdani új brit kormány elsődleges fontosságú feladata lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak törvényi védelme.

A kormányzó Konzervatív Párt éléről és így a miniszterelnöki tisztségből is távozó Theresa May legesélyesebbnek tartott utódjelöltje a BBC televíziónak adott, hétfőn késő este sugárzott 22 perces interjúban megerősítette azt a véleményét is, hogy lehetséges a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig új megállapodás elérése az Európai Unióval.

Az EU többször is leszögezte, hogy nincs mód a brit kilépés feltételrendszeréről novemberben elért, a londoni alsóház által háromszor is visszautasított 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.

Boris Johnson azonban a BBC-interjúban kijelentette: a May-kormány és az EU által megkötött Brexit-megállapodásból el kell távolítani „a halott részeket”, és ki kell emelni azokat az elemeket, amelyekkel lehet valamit kezdeni.

A legvitatottabb részt, az ír-északír határellenőrzés fizikai visszaállításának elkerülését célzó megoldást Boris Johnson szerint szintén ki kell venni a megállapodásból, és az október 31-i Brexit-határidő után, az átmeneti időszakban kell vele foglalkozni.

Arra a riporteri felvetésre, hogy a Brexit után tervezett átmeneti időszak a dolgok jelenlegi állása szerint csak a Brexit-megállapodás elfogadása esetén léphetne életbe, Johnson részletek nélkül azt mondta: valamilyen megállapodásra szükség lesz, éppen azért, hogy az átmeneti időszakot érvényesíteni lehessen.

Hozzátette: a Brexit eredeti, március 29-i határnapja óta politikailag sok minden megváltozott Nagy-Britanniában és a Csatorna másik partján egyaránt, megváltozott a vélemény arról is, hogy mire van szükség.

Johnson szerint például senki nem akar fizikai határt Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, és senki nem is gondolja, hogy erre szükség lenne.

A problémára a konzervatív párti brit politikus bőségesen kínálkoznak különböző technikai jellegű megoldások, amelyekkel elkerülhető a határellenőrzés újbóli bevezetése.

A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora – amelynek Johnson is tagja – mindenekelőtt a Brexit-megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A hétfő éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson kijelentette: egyetlen pillanatra sem gondolja azt, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján lépne ki az Európai Unióból.

Hozzátette azonban: a józan ész azt diktálja, hogy az ország felkészüljön egy ilyen Brexit-forgatókönyvre is, éppen annak érdekében, hogy az európai partnerek megértsék, London milyen komolyan veszi a megállapodás nélküli kilépés lehetőségét.

Johnson szerint ez szükséges ahhoz, hogy Nagy-Britannia elérje azt a Brexit-megállapodást, amelyre szüksége van.

A WTO-szabályrendszer alapján az EU vámokat léptetne életbe a brit importárukra. Boris Johnson a BBC-interjúban kijelentette, hogy London nem kíván vámokat alkalmazni az EU-ból érkező árukkal szemben, de elismerte, hogy ennek elkerüléséhez szükség van a kölcsönösségre és az együttműködésre az EU-val.

A külföldi EU-állampolgárok helyzetéről szólva kijelentette: 3,2 millió emberről van szó, akiknek megfelelő védelmet kell biztosítani. Johnson szerint elsődleges fontosságú ennek törvényi rögzítése a brit jogszabálygyűjteményben, mégpedig előfeltételek nélkül.

Hozzátette: ő már a kilépésről döntő 2016-os népszavazás másnapján ezen az állásponton volt.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS