Johnson: az EU-csúcs után dönt a további brit lépésekről

2020. 10. 15., 10:00

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte az Európai Unió vezetőivel, hogy a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet eredményeinek ismeretében dönt az Egyesült Királyság és az unió jövőbeni kapcsolatrendszerét érintő további brit lépésekről.

A Downing Street szerda éjjeli tájékoztatása szerint Boris Johnson szerda este telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint Johnson hangsúlyozta, hogy kívánatos lenne a megállapodás elérése, ugyanakkor hangot adott csalódottságának is amiatt, hogy az elmúlt két hétben nem sikerült jelentősebb haladást elérni.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A december 31-én lejáró átmeneti időszak végéig a brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő a két uniós vezetővel tartott szerda esti megbeszélésén közölte, hogy várja a beszámolót az EU-csúcstalálkozó eredményeiről, és ezeket értékelve vázolja majd fel az Egyesült Királyság következő lépéseit.

A jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről folyó tárgyalássorozat legutóbbi, kilencedik fordulója október 2-án érdemi eredmény nélkül befejeződött, és azóta nem hangzottak el konkrét bejelentések további hivatalos fordulók megtartásáról.

Johnson azonban a hétvégén telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral, és mindkettejüknek kijelentette: a brit kormány megállapodásra törekszik, de ennek érdekében néhány napon belül előrelépést kell elérni a továbbra is jelentős nézetkülönbségek áthidalásában, mindenekelőtt a halászat szabályozásában és az egyenlő versenyfeltételek ügyében.

A brit miniszterelnök szerint ennek érdekében a brit és az uniós tárgyalóküldöttségek vezetőinek intenzív tárgyalásokat kell folytatniuk.

E tárgyalások várható menetrendjéről egyelőre nem hangzott el hivatalos bejelentés.

Johnson azonban már a múlt hónapban közölte, hogy október 15-ét, vagyis az EU-csúcstalálkozót tekinti határidőnek, és ha addig nem születik megállapodás, akkor ő nem lát esélyt arra, hogy lesz szabadkereskedelmi egyezmény az Egyesült Királyság és az EU között.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS