Johnson: az EU-csúcs után dönt a további brit lépésekről

2020. 10. 15., 10:00

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte az Európai Unió vezetőivel, hogy a csütörtökön kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet eredményeinek ismeretében dönt az Egyesült Királyság és az unió jövőbeni kapcsolatrendszerét érintő további brit lépésekről.

A Downing Street szerda éjjeli tájékoztatása szerint Boris Johnson szerda este telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács vezetőjével.

A londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint Johnson hangsúlyozta, hogy kívánatos lenne a megállapodás elérése, ugyanakkor hangot adott csalódottságának is amiatt, hogy az elmúlt két hétben nem sikerült jelentősebb haladást elérni.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A december 31-én lejáró átmeneti időszak végéig a brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormányfő a két uniós vezetővel tartott szerda esti megbeszélésén közölte, hogy várja a beszámolót az EU-csúcstalálkozó eredményeiről, és ezeket értékelve vázolja majd fel az Egyesült Királyság következő lépéseit.

A jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerről folyó tárgyalássorozat legutóbbi, kilencedik fordulója október 2-án érdemi eredmény nélkül befejeződött, és azóta nem hangzottak el konkrét bejelentések további hivatalos fordulók megtartásáról.

Johnson azonban a hétvégén telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral, és mindkettejüknek kijelentette: a brit kormány megállapodásra törekszik, de ennek érdekében néhány napon belül előrelépést kell elérni a továbbra is jelentős nézetkülönbségek áthidalásában, mindenekelőtt a halászat szabályozásában és az egyenlő versenyfeltételek ügyében.

A brit miniszterelnök szerint ennek érdekében a brit és az uniós tárgyalóküldöttségek vezetőinek intenzív tárgyalásokat kell folytatniuk.

E tárgyalások várható menetrendjéről egyelőre nem hangzott el hivatalos bejelentés.

Johnson azonban már a múlt hónapban közölte, hogy október 15-ét, vagyis az EU-csúcstalálkozót tekinti határidőnek, és ha addig nem születik megállapodás, akkor ő nem lát esélyt arra, hogy lesz szabadkereskedelmi egyezmény az Egyesült Királyság és az EU között.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS