John Bercow: csak olyan Brexit képzelhető el, amilyent a parlament jóváhagy

2019. 09. 13., 09:30

A londoni alsóház elnöke szerint az Egyesült Királyság EU-tagsága kizárólag a parlament által jóváhagyott módokon szűnhet meg.

John Bercow csütörtök este Londonban tartott előadásában – név említése nélkül, de egyértelműen Boris Johnson miniszterelnök legutóbbi kijelentéseire utalva – képtelenségnek és elképesztőnek nevezte, hogy bárkiben egyáltalán felmerüljön a parlament által hozott törvények be nem tartásának gondolata.

A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a konzervatív párti kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból október 31-én, a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapján.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére született, hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha a parlament által kijelölt határidőig nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.

John Bercow alsóházi elnök a Bingham Centre nevű, elsősorban a jogállamiság kérdéseinek kutatására szakosodott patinás londoni elemzőműhely csütörtök esti rendezvényén felszólalva kijelentette: a törvényhozók „rettenetes példát állítanának” a társadalom elé, ha eltűrnék, hogy az általuk elfogadott jogszabályokat valaki figyelmen kívül hagyja.

Szenvedélyes hangú beszédében Bercow úgy fogalmazott: senkinek nincs több joga ahhoz, hogy visszautasítsa a Brexit-határidő elhalasztását előíró jogszabályi kötelem teljesítését a minél előbbi Brexit „nemes célkitűzésére” hivatkozva, mint ahhoz, hogy kiraboljon egy bankot, és ezt azzal próbálja igazolni, hogy az ellopott pénzt jótékonysági célokra akarja fordítani.

Az alsóház elnöke szerint csak háromféle Brexit-forgatókönyv létezhet. Az egyik az, ha a parlament elé új Brexit-megállapodási tervezet kerül, és a képviselők többsége ezt jóváhagyja, a másik az, ha a törvényhozók többsége ilyen tervezet híján, vagy egy új tervezet elutasítása esetén megszavazza a megállapodás nélküli Brexitet, és ebben az esetben az Egyesült Királyság törvényesen kiléphet az EU-ból megállapodás nélkül október 31-én, a harmadik lehetőség pedig az, hogy ha az első két forgatókönyv nem valósul meg, a kormányfő a múlt héten elfogadott törvény alapján kéri az EU-tól a Brexit elhalasztását.

Bercow szerint csak ez a három opció lehetséges, más törvényes Brexit-forgatókönyv nem létezik, a törvény be nem tartásának lehetőségét egyértelműen ki kell zárni.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS