John Bercow: csak olyan Brexit képzelhető el, amilyent a parlament jóváhagy

2019. 09. 13., 09:30

A londoni alsóház elnöke szerint az Egyesült Királyság EU-tagsága kizárólag a parlament által jóváhagyott módokon szűnhet meg.

John Bercow csütörtök este Londonban tartott előadásában – név említése nélkül, de egyértelműen Boris Johnson miniszterelnök legutóbbi kijelentéseire utalva – képtelenségnek és elképesztőnek nevezte, hogy bárkiben egyáltalán felmerüljön a parlament által hozott törvények be nem tartásának gondolata.

A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a konzervatív párti kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból október 31-én, a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapján.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére született, hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha a parlament által kijelölt határidőig nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.

John Bercow alsóházi elnök a Bingham Centre nevű, elsősorban a jogállamiság kérdéseinek kutatására szakosodott patinás londoni elemzőműhely csütörtök esti rendezvényén felszólalva kijelentette: a törvényhozók „rettenetes példát állítanának” a társadalom elé, ha eltűrnék, hogy az általuk elfogadott jogszabályokat valaki figyelmen kívül hagyja.

Szenvedélyes hangú beszédében Bercow úgy fogalmazott: senkinek nincs több joga ahhoz, hogy visszautasítsa a Brexit-határidő elhalasztását előíró jogszabályi kötelem teljesítését a minél előbbi Brexit „nemes célkitűzésére” hivatkozva, mint ahhoz, hogy kiraboljon egy bankot, és ezt azzal próbálja igazolni, hogy az ellopott pénzt jótékonysági célokra akarja fordítani.

Az alsóház elnöke szerint csak háromféle Brexit-forgatókönyv létezhet. Az egyik az, ha a parlament elé új Brexit-megállapodási tervezet kerül, és a képviselők többsége ezt jóváhagyja, a másik az, ha a törvényhozók többsége ilyen tervezet híján, vagy egy új tervezet elutasítása esetén megszavazza a megállapodás nélküli Brexitet, és ebben az esetben az Egyesült Királyság törvényesen kiléphet az EU-ból megállapodás nélkül október 31-én, a harmadik lehetőség pedig az, hogy ha az első két forgatókönyv nem valósul meg, a kormányfő a múlt héten elfogadott törvény alapján kéri az EU-tól a Brexit elhalasztását.

Bercow szerint csak ez a három opció lehetséges, más törvényes Brexit-forgatókönyv nem létezik, a törvény be nem tartásának lehetőségét egyértelműen ki kell zárni.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 18., 11:30
A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS