A londoni alsóház elnöke szerint az Egyesült Királyság EU-tagsága kizárólag a parlament által jóváhagyott módokon szűnhet meg.
John Bercow csütörtök este Londonban tartott előadásában – név említése nélkül, de egyértelműen Boris Johnson miniszterelnök legutóbbi kijelentéseire utalva – képtelenségnek és elképesztőnek nevezte, hogy bárkiben egyáltalán felmerüljön a parlament által hozott törvények be nem tartásának gondolata.
A londoni parlament a múlt héten elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a konzervatív párti kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból október 31-én, a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapján.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére született, hétfőn hatályba lépett jogszabály előírja, hogy ha október 19-ig nincs elfogadott megállapodás a Brexit feltételrendszeréről, és ha a parlament a rendezetlen kilépést sem hagyja addig jóvá, Johnsonnak kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását, akkor sem, ha a parlament által kijelölt határidőig nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről.
John Bercow alsóházi elnök a Bingham Centre nevű, elsősorban a jogállamiság kérdéseinek kutatására szakosodott patinás londoni elemzőműhely csütörtök esti rendezvényén felszólalva kijelentette: a törvényhozók „rettenetes példát állítanának” a társadalom elé, ha eltűrnék, hogy az általuk elfogadott jogszabályokat valaki figyelmen kívül hagyja.
Szenvedélyes hangú beszédében Bercow úgy fogalmazott: senkinek nincs több joga ahhoz, hogy visszautasítsa a Brexit-határidő elhalasztását előíró jogszabályi kötelem teljesítését a minél előbbi Brexit „nemes célkitűzésére” hivatkozva, mint ahhoz, hogy kiraboljon egy bankot, és ezt azzal próbálja igazolni, hogy az ellopott pénzt jótékonysági célokra akarja fordítani.
Az alsóház elnöke szerint csak háromféle Brexit-forgatókönyv létezhet. Az egyik az, ha a parlament elé új Brexit-megállapodási tervezet kerül, és a képviselők többsége ezt jóváhagyja, a másik az, ha a törvényhozók többsége ilyen tervezet híján, vagy egy új tervezet elutasítása esetén megszavazza a megállapodás nélküli Brexitet, és ebben az esetben az Egyesült Királyság törvényesen kiléphet az EU-ból megállapodás nélkül október 31-én, a harmadik lehetőség pedig az, hogy ha az első két forgatókönyv nem valósul meg, a kormányfő a múlt héten elfogadott törvény alapján kéri az EU-tól a Brexit elhalasztását.
Bercow szerint csak ez a három opció lehetséges, más törvényes Brexit-forgatókönyv nem létezik, a törvény be nem tartásának lehetőségét egyértelműen ki kell zárni.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.