„Jog a gyógykezeléshez”

2020. 08. 22., 12:10

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „Jog a gyógykezeléshez” elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

Az európai polgári kezdeményezés szervezői felszólítják az Uniót, „hogy biztosítsa a népegészségügy magánprofittal szembeni elsőbbségét, [és azt, hogy] a világjárvánnyal szembeni védőoltások és kezelések mindenki számára szabadon hozzáférhető globális közjavakká váljanak”.

Az európai polgári kezdeményezés a következő célkitűzéseket sorolja fel:

  • Annak biztosítása, hogy a szellemitulajdon-jogok – ezen belül a szabadalmak – ne akadályozzák a Covid19 elleni esetleges jövőbeli oltóanyagok vagy kezelések hozzáférhetőségét vagy elérhetőségét.
  • Annak biztosítása, hogy az adat- és piaci kizárólagosságra vonatkozó uniós jogszabályok ne korlátozzák a tagállamok által kiadott kényszerengedélyek azonnali hatálybalépését.
  • Jogi kötelezettségek bevezetése az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozóan annak érdekében, hogy kötelesek legyenek megosztani a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi technológiákkal összefüggő ismereteket, szellemi tulajdont és adatokat közösen használt technológiák vagy szabadalmak formájában.
  • Jogi kötelezettségek bevezetése az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozóan az állami hozzájárulások és az előállítási költségek átláthatósága tekintetében, valamint a hozzáférhetőségre és a megfizethetőségre vonatkozó rendelkezések és nem kizárólagos engedélyek alkalmazása.

A következő lépések

Az európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét követően a szervezők a következő 6 hónapon belül megkezdhetik a támogató aláírások összegyűjtését, melyhez egy év áll rendelkezésükre. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak 6 hónapon belül reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS