„Jó ruhák, tisztességes fizetés”: kezdődhet az aláírásgyűjtés

2022. 06. 02., 13:27

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a „Good Clothes, Fair Pay” (Jó ruhák, tisztességes fizetés) elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan jogszabályra, amely előírja a ruha- és cipőipari vállalatok számára, hogy vállalati átvilágítás keretében vizsgálják meg az ellátási láncaikon belül fizetett munkabéreket. A szervezők az átvilágítási gyakorlat hat célkitűzését sorolják fel, többek között az alábbiakat: az emberi jogokra gyakorolt káros hatások feltárása, megelőzése és mérséklése, a szegénység csökkentése az EU-ban és világszerte, kiemelt figyelmet fordítva a nők, a migránsok és a bizonytalan szerződéssel rendelkező munkavállalók körülményeire, valamint a gyermekmunka elleni küzdelem szükségességére, a tisztességtelen piaci gyakorlatok tilalma, a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogának biztosítása, valamint a ruha- és cipőipari vállalkozások átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása.

A kezdeményezés megfelel a formai követelményeknek, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jogilag elfogadható. A javaslat tartalmát a Bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.

Következő lépések

A mai nyilvántartásba vételtől számítva a szervezőknek 6 hónap áll rendelkezésükre, hogy elindítsák az aláírásgyűjtést. Amennyiben az európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak reagálnia kell. A Bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de a döntését indokolnia kell.

Európai polgári kezdeményezések

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be, s ezáltal olyan eszköz került a polgárok kezébe, amelynek segítségével elérhetik egyes kérdések napirendre tűzését. A kezdeményezés hivatalosan 2012 áprilisában indult útjára. Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és legalább hét uniós tagállamból származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjesszen elő a hatáskörébe tartozó területeken. Az elfogadhatóság feltételei a következők: (1) a javasolt intézkedés nem esik nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, (2) nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és (3) nem nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.

Az európai polgári kezdeményezés létrejötte óta a Bizottsághoz 114 kérelem érkezett, amelyek közül 90 elfogadhatónak és így nyilvántartásba vételre alkalmasnak bizonyult.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS