Január 1-jétől Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét

2022. 12. 31., 17:12

Január elsejétől fél évre Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól. Prioritásai között az európai és globális biztonság szavatolása, az uniós versenyképesség megőrzése, a zöld átállás és a zöld energia használatának előmozdítása, valamint a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme szerepel.

A január 1-től június 30-ig tartó svéd elnökség programját nagymértékben határozza meg az orosz-ukrán háború, a konfliktus okozta infláció és energiaválság.

„Svédország egy olyan időszakban veszi át az EU tanácsának elnökségét, amikor az Európai Unió példátlan kihívásokkal néz szembe. Prioritásaink alapja egy zöldebb, biztonságosabb és szabadabb Európa megteremtése” – fogalmazott Ulf Kristersson svéd miniszterelnök december 14-én a svéd parlament előtt tartott, az elnökség feladatait ismertető beszédében.

A svéd tanácsi elnökség a következő hat hónapban erősíteni akarja az uniós egységet és közös álláspontot szeretne kialakítani az európai biztonság- és védelempolitika megteremtése terén. Erősíteni szeretné a transzatlanti kapcsolatokat, valamint a megbízható partnerekkel közösen fellépni a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen.

Svédország prioritásként kezelné az Ukrajnának szánt gazdasági és katonai támogatás folytatását, valamint a háborúban álló ország EU felé vezető útjának egyengetését. Stockholm szerint Kijevet támogatni kell katonailag és pénzügyileg, segíteni az ukrán menekülteket, valamint finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

A svéd elnökség élére akar állni az infláció, a gazdasági recesszió és az elszabadult energiaárak kezelésének, miközben foglalkozna a hosszú távú energiapiaci reformok megvalósításával. Elő kívánja mozdítani a leválást az orosz energiáról, valamint figyelmet kíván fordítani a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló erőfeszítésekre.

A svéd programban szerepel az EU azon vállalásának előmozdítása, amely szerint az unió 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását, 2035-ig pedig kivezetné a fosszilis energiával üzemelő autókat.

„Működésbe hozzuk az Irány az 55 százalék elnevezésű klíma- és energiacsomag intézkedéseit és felgyorsítjuk az energetikai átállást” – olvasható az elnökségi prioritások között. Stockholm emellett hatékonyabbá kívánja tenni az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntéshozatalt, valamint előmozdítani az élelmiszerpiacok globális stabilizálását.

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége alatt Svédország mintegy 150 ülésen fog elnökölni. A Svédországban tartott találkozókat az ország különböző helyszínein tartják majd, az északi Kirunától a déli Malmöig. Az ülések helyszíneit a legtöbb esetben az egyes találkozók témájához, a vidékfejlesztéstől, az erdőgazdálkodáson, a halászaton, a kutatáson át, a vámügyekig és az űrkutatásig terjedő kérdéskörükhöz kapcsolódóan választották ki - tájékoztatott a svéd kormány.

Svédország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta harmadszor tölti be az EU tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2001-ben és 2009-ben jutott rá ez a feladat.

Az ország 2001. március 25. óta tagja a schengeni térségnek. Nemzeti valutát használ, de elkötelezte magát amellett, hogy a szükséges feltételek teljesítése után bevezeti az eurót.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. Az elnökség felel a tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért. Biztosítania kell az unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést.

A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Svédország az őt megelőző Csehországgal és Franciaországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.

A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.

Magyarország 2004 óta tartó uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be, legközelebb 2024 második felében tölti be az uniós elnöki tisztséget. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 12:10:11
A belügyminiszter május 24-i kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS