Ismét a londoni alsóház elé kerül a Brexit-megállapodás

2019. 12. 20., 10:15

Pénteken az új összetételű londoni alsóház elé terjeszti a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodást a konzervatív párti brit kormány.

A képviselők várhatóan szavaznak is az egyezményről, de ez még csak az első lépés lesz a ratifikálás felé. Alsóházi jóváhagyás esetén a tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül, és ha e kamara tagjai módosításokat fűznek az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet.

Boris Johnson miniszterelnök sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból, és addig a kormány végig akarja vinni a feltételekről szól megállapodás ratifikációs folyamatát.

Az előző parlament alsóházának képviselői október végén megszavazták ugyan a Brexit-megállapodás alapelveit, rögtön ezután azonban leszavazták a megállapodás törvénybe iktatására kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet azzal az indokkal, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni a kormány által akkor megszabott három ülésnap alatt.

A kormány a múlt csütörtöki előrehozott parlamenti választás előtt már nem terjesztette ismét az alsóház elé a Brexit-megállapodást, de Johnson a kampányban többször is kijelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, karácsony előtt újból benyújtja az egyezmény ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

A Konzervatív Párt a választáson a várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott, és az eddigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.

A Downing Street a pénteki alsóházi vitanap és szavazás előtt ismertetett programtervezetében megerősítette: a kormány a Brexit-megállapodás ratifikálása mellett jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.

Az átmeneti időszak – amely csak akkor lép életbe, ha a londoni parlament a Brexit napjáig ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást – 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyrendszerben.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról 2020. június végéig kellene dönteni.

Boris Johnson londoni hivatalának péntek hajnali tájékoztatása szerint azonban a kormány ezt törvényben akarja megtiltani.

A képviselők a pénteki – várhatóan az idei utolsó – vitanap után január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a Brexit-megállapodás ratifikálását célzó indítványt.

Boris Johnson a pénteki alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, "az új évtized és az ország új hajnalának" kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.