„Innovációs völgyek” az új európai menetrendben

2022. 08. 16., 10:22

Az Európai Bizottság új közleményt fogadott el az új európai innovációs menetrendről – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.

A kezdeményezés célja, hogy Európát a mélytechnológiai (deep-tech) innováció élmezőnyébe juttassa. Európa olyan hellyé akar válni, ahol a legkiválóbb tehetségek a legjobb vállalatokkal dolgoznak együtt, és ahol a virágzó mélytechnológiai innováció globális erejű áttörő megoldásokat hoz létre Európa-szerte. A mélytechnológiai innováció erősíteni fogja Európa vezető szerepét a technológiák terén, és segíti majd az innovatív megoldások létrejöttét az olyan sürgető társadalmi kihívások tekintetében, mint például az éghajlatváltozás és a kiberfenyegetések.

Ezek a megoldások várhatóan előnyösek lesznek valamennyi ágazat számára, a megújuló energiáktól az agrártechnológián át az építőiparig, a mobilitási szektorig és az egészségügyig. Mindez hozzájárul majd az élelmezésbiztonsági kérdések kezeléséhez, az energiafüggőség csökkentéséhez, az emberek egészségének javulásához és gazdaságaink versenyképesebbé tételéhez.

Az Oroszország által indított agresszív háború súlyos következményei még sürgetőbbé tették ezeket a kérdéseket, és stratégiai politikai változásokat tettek szükségessé az EU jólétének és biztonságának garantálása érdekében – hangsúlyozza a bizottság közleménye.

Az új európai innovációs menetrend 25 célzott fellépést határoz meg öt kiemelt kezdeményezés keretében:

1. a növekvő vállalkozások finanszírozása;

2. az innováció kísérleti terek és közbeszerzések útján történő támogatása;

3. az európai innovációs ökoszisztémákban zajló innováció felgyorsítása és megerősítése;

4. a mélytechnológiai tehetségek támogatása, vonzása és megtartása;

5. a szakpolitikai eszközök javítása.

A Szilícium-völgy mintájára az EU „regionális innovációs völgyek” létrehozását fogja támogatni, és segíteni fogja a tagállamokat és a régiókat abban, hogy legalább 10 milliárd eurót fordítsanak régióközi innovációs projektek támogatására. Segítséget nyújt továbbá a tagállamoknak abban, hogy a kohéziós politika és a Horizont Európa eszközeinek integrált felhasználásával valamennyi régióban előmozdítsák az innovációt.

Az Európai Bizottság közleménye az új innovációs menetrendről itt érhető el; az új innovációs menetrendet áttekintő kiadvány pedig itt.

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS