Infláció az eurózónában: hatalmasak a különbségek, 3,3 százaléktól 12,2 százalékig terjed a skála

2022. 02. 02., 11:19

A 2021. decemberi 5,0 százalék után januárban 5,1 százalékos volt az átlagos éves infláció az EU közös pénzt használó tagállamaiban – tájékoztatott az Eurostat.

A legnagyobb mértékben – az eurózóna egészét tekintve átlagosan 28,6 százalékkal – az energiaárak emelkedtek, az „élelmiszer, ital, dohány” kategóriában 3,6, a szolgáltatások körében 2,4 százalékos volt a drágulás.

A 19 eurót használó tagállam mutatói között hatalmasak az eltérések: míg Franciaországban (3,3 százalék) és Máltán (3,8 százalék) a 4 százalékot sem érte el az éves infláció szintje januárban, addig két balti államban a 10 százalékot is meghaladta: Litvániában 12,2, Észtországban 11,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 5,1, Olaszországban 5,3, Spanyolországban 6,1 százalékos volt az infláció 2022 első hónapjában.

A magyar adatokat február 11-én teszi közzé a KSH. (Decemberben 7,4 százalékot mért a statisztikai hivatal.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS