Így tartották be a tagállamok az uniós jogot 2018-ban

2019. 07. 05., 12:42

Megjelent az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés és az egységes piaci eredménytábla.

A polgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piacszámos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is tényleg működnek – hangsúlyozza közleményében az Európai Bizottság.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2018 évre vonatkozó éves jelentés

A 2018. évi jelentésből kiderül, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma kismértékben (0,8 százalékkal) nőtt a 2017-es évhez képest (1559-ről 1571-re). A 2016-ban elért ötéves csúcs után kezdődött csökkenés révén azonban 2018-ban már 5 százalékkal kevesebb volt az ügyek száma A főbb érintett szakpolitikai területek közé többek között a környezetvédelem, a mobilitás és a közlekedés, valamint a belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k tartoztak.

A késedelmes átültetéssel kapcsolatos lezáratlan ügyek száma Ciprus, Belgium és Spanyolország esetében volt a legmagasabb, Észtország, Dánia és Olaszország esetében pedig a legalacsonyabb. Az uniós jog nem megfelelő átültetését és/vagy helytelen alkalmazását illetően a tavalyi évben Spanyolország, Olaszország és Németország jegyezte a legtöbb folyamatban lévő ügyet, míg összességében a legkevesebbet Észtország könyvelhette el magának.2018-ban a szakpolitikai területek közül az uniós belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k, valamint a mobilitás és a közlekedés terén indult a legtöbb kötelezettségszegési eljárás.

2018-ban a késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési eljárások száma jelentősen, egynegyedével csökkent (a 2017-es ügyszám 558 volt, a 2018-as 419). A bizottság végül öt tagállam esetében fordult az Európai Unió Bíróságához, és kérte pénzügyi szankció kiszabását: Szlovénia (3 ügy: C-628/18, C-69/18 és C-188/18), Spanyolország (3 ügy: C-430/18, C-165/18 és C-164/18), valamint Belgium (C-676/18), Írország (C-550/18) és Románia (C-549/18) (egy-egy ügy).

Egységes piaci eredménytábla

Az egységes piaci eredménytábla részletes áttekintést nyújt arról, hogy 2018-ban miként alkalmazták az EU egységes piaci szabályait az Európai Gazdasági Térségben (EGT), mennyire nyitottak és integráltak az egyes piacok, valamint milyen mértékben járultak hozzá a tagállamok az egységes piac hatékonyabb működését szolgáló uniós eszközök kialakításához.

2018-as teljesítményük alapján a tagállamok 153 zöld, 137 sárga és 59 piros lapot kaptak. A zöld a kiváló, a sárga az átlagos, a piros pedig az átlagon aluli teljesítményt jelzi. Összességében Portugália, Szlovákia, Finnország, Svédország és Litvánia teljesített a legjobban, a legtöbb piros és sárga lapot pedig Spanyolország, Olaszország, Görögország és Luxemburg kapta.

Panaszok

A polgárok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek az Europa portálon (Az Ön uniós jogai) keresztül elérhető online panaszbejelentő űrlap kitöltésével jelezhetik, ha úgy vélik, hogy sérült az uniós jog. A panaszok többsége 2018-ban a jogérvényesülést és a fogyasztói jogokat, az uniós belső piacot, az ipart, a vállalkozáspolitikát, a kkv-kat, valamint a foglalkoztatással és a szociális ügyekkel kapcsolatos kérdéseket érintette.

Ajánlott olvasmányok

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2018. évre vonatkozó éves jelentés:

Egységes piaci eredménytábla (2019-es kiadás, a 2018-as adatok alapján):

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS