Így tartották be a tagállamok az uniós jogot 2018-ban

2019. 07. 05., 12:42

Megjelent az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés és az egységes piaci eredménytábla.

A polgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piacszámos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is tényleg működnek – hangsúlyozza közleményében az Európai Bizottság.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2018 évre vonatkozó éves jelentés

A 2018. évi jelentésből kiderül, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma kismértékben (0,8 százalékkal) nőtt a 2017-es évhez képest (1559-ről 1571-re). A 2016-ban elért ötéves csúcs után kezdődött csökkenés révén azonban 2018-ban már 5 százalékkal kevesebb volt az ügyek száma A főbb érintett szakpolitikai területek közé többek között a környezetvédelem, a mobilitás és a közlekedés, valamint a belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k tartoztak.

A késedelmes átültetéssel kapcsolatos lezáratlan ügyek száma Ciprus, Belgium és Spanyolország esetében volt a legmagasabb, Észtország, Dánia és Olaszország esetében pedig a legalacsonyabb. Az uniós jog nem megfelelő átültetését és/vagy helytelen alkalmazását illetően a tavalyi évben Spanyolország, Olaszország és Németország jegyezte a legtöbb folyamatban lévő ügyet, míg összességében a legkevesebbet Észtország könyvelhette el magának.2018-ban a szakpolitikai területek közül az uniós belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k, valamint a mobilitás és a közlekedés terén indult a legtöbb kötelezettségszegési eljárás.

2018-ban a késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési eljárások száma jelentősen, egynegyedével csökkent (a 2017-es ügyszám 558 volt, a 2018-as 419). A bizottság végül öt tagállam esetében fordult az Európai Unió Bíróságához, és kérte pénzügyi szankció kiszabását: Szlovénia (3 ügy: C-628/18, C-69/18 és C-188/18), Spanyolország (3 ügy: C-430/18, C-165/18 és C-164/18), valamint Belgium (C-676/18), Írország (C-550/18) és Románia (C-549/18) (egy-egy ügy).

Egységes piaci eredménytábla

Az egységes piaci eredménytábla részletes áttekintést nyújt arról, hogy 2018-ban miként alkalmazták az EU egységes piaci szabályait az Európai Gazdasági Térségben (EGT), mennyire nyitottak és integráltak az egyes piacok, valamint milyen mértékben járultak hozzá a tagállamok az egységes piac hatékonyabb működését szolgáló uniós eszközök kialakításához.

2018-as teljesítményük alapján a tagállamok 153 zöld, 137 sárga és 59 piros lapot kaptak. A zöld a kiváló, a sárga az átlagos, a piros pedig az átlagon aluli teljesítményt jelzi. Összességében Portugália, Szlovákia, Finnország, Svédország és Litvánia teljesített a legjobban, a legtöbb piros és sárga lapot pedig Spanyolország, Olaszország, Görögország és Luxemburg kapta.

Panaszok

A polgárok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek az Europa portálon (Az Ön uniós jogai) keresztül elérhető online panaszbejelentő űrlap kitöltésével jelezhetik, ha úgy vélik, hogy sérült az uniós jog. A panaszok többsége 2018-ban a jogérvényesülést és a fogyasztói jogokat, az uniós belső piacot, az ipart, a vállalkozáspolitikát, a kkv-kat, valamint a foglalkoztatással és a szociális ügyekkel kapcsolatos kérdéseket érintette.

Ajánlott olvasmányok

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2018. évre vonatkozó éves jelentés:

Egységes piaci eredménytábla (2019-es kiadás, a 2018-as adatok alapján):

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS