Így tartották be a tagállamok az uniós jogot 2018-ban

2019. 07. 05., 12:42

Megjelent az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentés és az egységes piaci eredménytábla.

A polgárok és a vállalkozások csak akkor élvezhetik az egységes piacszámos előnyét, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is tényleg működnek – hangsúlyozza közleményében az Európai Bizottság.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2018 évre vonatkozó éves jelentés

A 2018. évi jelentésből kiderül, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma kismértékben (0,8 százalékkal) nőtt a 2017-es évhez képest (1559-ről 1571-re). A 2016-ban elért ötéves csúcs után kezdődött csökkenés révén azonban 2018-ban már 5 százalékkal kevesebb volt az ügyek száma A főbb érintett szakpolitikai területek közé többek között a környezetvédelem, a mobilitás és a közlekedés, valamint a belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k tartoztak.

A késedelmes átültetéssel kapcsolatos lezáratlan ügyek száma Ciprus, Belgium és Spanyolország esetében volt a legmagasabb, Észtország, Dánia és Olaszország esetében pedig a legalacsonyabb. Az uniós jog nem megfelelő átültetését és/vagy helytelen alkalmazását illetően a tavalyi évben Spanyolország, Olaszország és Németország jegyezte a legtöbb folyamatban lévő ügyet, míg összességében a legkevesebbet Észtország könyvelhette el magának.2018-ban a szakpolitikai területek közül az uniós belső piac, az ipar, a vállalkozáspolitika és a kkv-k, valamint a mobilitás és a közlekedés terén indult a legtöbb kötelezettségszegési eljárás.

2018-ban a késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési eljárások száma jelentősen, egynegyedével csökkent (a 2017-es ügyszám 558 volt, a 2018-as 419). A bizottság végül öt tagállam esetében fordult az Európai Unió Bíróságához, és kérte pénzügyi szankció kiszabását: Szlovénia (3 ügy: C-628/18, C-69/18 és C-188/18), Spanyolország (3 ügy: C-430/18, C-165/18 és C-164/18), valamint Belgium (C-676/18), Írország (C-550/18) és Románia (C-549/18) (egy-egy ügy).

Egységes piaci eredménytábla

Az egységes piaci eredménytábla részletes áttekintést nyújt arról, hogy 2018-ban miként alkalmazták az EU egységes piaci szabályait az Európai Gazdasági Térségben (EGT), mennyire nyitottak és integráltak az egyes piacok, valamint milyen mértékben járultak hozzá a tagállamok az egységes piac hatékonyabb működését szolgáló uniós eszközök kialakításához.

2018-as teljesítményük alapján a tagállamok 153 zöld, 137 sárga és 59 piros lapot kaptak. A zöld a kiváló, a sárga az átlagos, a piros pedig az átlagon aluli teljesítményt jelzi. Összességében Portugália, Szlovákia, Finnország, Svédország és Litvánia teljesített a legjobban, a legtöbb piros és sárga lapot pedig Spanyolország, Olaszország, Görögország és Luxemburg kapta.

Panaszok

A polgárok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek az Europa portálon (Az Ön uniós jogai) keresztül elérhető online panaszbejelentő űrlap kitöltésével jelezhetik, ha úgy vélik, hogy sérült az uniós jog. A panaszok többsége 2018-ban a jogérvényesülést és a fogyasztói jogokat, az uniós belső piacot, az ipart, a vállalkozáspolitikát, a kkv-kat, valamint a foglalkoztatással és a szociális ügyekkel kapcsolatos kérdéseket érintette.

Ajánlott olvasmányok

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló, 2018. évre vonatkozó éves jelentés:

Egységes piaci eredménytábla (2019-es kiadás, a 2018-as adatok alapján):

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS