Az Európai Bizottság új stratégiát terjesztett elő annak érdekében, hogy az európai ipar élen járhasson a klímasemlegességre és a digitális vezető szerepre való kettős átállás során.
A stratégia célja, hogy ösztönözze Európa versenyképességét és stratégiai autonómiáját egy olyan időszakban, amikor folyamatosan formálódik geopolitikai erőtér és fokozódik a globális verseny.
A kezdeményezéscsomag az európai értékekben és a szociális piaci hagyományokban szilárdan gyökerező európai iparpolitika új megközelítését vázolja fel. Számos intézkedést határoz meg az európai ipar valamennyi szereplőjének támogatására, ideértve a nagy- és kisvállalkozásokat, az innovatív induló vállalkozásokat, a kutatóközpontokat, a szolgáltatókat, a beszállítókat és a szociális partnereket is. A kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó célzott stratégia célja, hogy csökkentse a bürokráciát és segítse a nagy számú európai kkv-t abban, hogy üzleti tevékenységét az egységes piac egészén és azon kívül is folytatni tudja, hozzáférjen a finanszírozáshoz, és vezető szerepet tudjon játszani a digitális és zöld átállásban. A kezdeményezések konkrét lépéseket is tartalmaznak a jól működő egységes piac előtt álló akadályok felszámolására, amely Európa legerősebb eszköze ahhoz, hogy valamennyi vállalkozásunk növekedhessen és versenghessen Európán belül és azon kívül is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (képünkön) így nyilatkozott: „Európa ipara az európai növekedés és jólét motorja. Akkor működik a legjobban, ha arra támaszkodik, ami erőssé teszi: az itt élő emberekre és az ő ötleteikre, tehetségükre, sokféleségükre és vállalkozói szellemükre. Ez most fontosabb, mint valaha, mivel Európa az ambiciózus zöld és digitális átállást egy bizonytalanabb és kiszámíthatatlanabb világban kezdi meg. Az európai iparnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy élen járjon ebben, mi pedig minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy támogassuk.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai ipar a világon a legerősebb. Vállalkozásaink – a kis- és a nagyvállalkozások – munkahelyeket, jólétet és stratégiai autonómiát biztosítanak számunkra. A zöld és digitális átállás irányítása és a külső függőségek elkerülése egy új geopolitikai környezetben radikális változásokat igényel – és a folyamatot most kell elkezdeni.”
Az iparpolitikai csomag a következő kezdeményezéseket tartalmazza:
Európa ipari vezető szerepének megőrzése érdekében az új iparstratégia három kulcsfontosságú prioritás megvalósítását segíti elő: az európai ipar globális versenyképességének és az egyenlő versenyfeltételeknek a fenntartása mind európai, mind globális szinten, Európa klímasemlegessé tétele 2050-ig, valamint Európa digitális jövőjének megtervezése.
A stratégia meghatározza az európai ipar átalakításának legfontosabb ösztönzőit, és a jövőre nézve átfogó intézkedéscsomagot javasol, amely többek között az alábbiakat foglalja magában:
A horizontális és az egyedi technológiákra vonatkozó átfogó intézkedéscsomag elfogadása mellett a Bizottság módszeresen elemezni fogja a különböző ipari ökoszisztémák kockázatait és szükségleteit. Az elemzés során a Bizottság szorosan együtt fog működni egy inkluzív és nyitott ipari fórummal, amelyet 2020 szeptemberéig létre kell hozni. A fórum az ipari szereplők, köztük a kkv-k, nagyvállalatok, szociális partnerek képviselőiből, kutatókból, valamint a tagállamok és az uniós intézmények képviselőiből fog állni. Szükség esetén meghatározott ágazatok szakértői is felkérést kapnak arra, hogy rendelkezésre bocsássák ismereteiket. A Bizottság által évente megrendezett Ipari Napok továbbra is összefogják majd az összes szereplőt.
A kkv-k kulcsszerepet játszanak Európa ipari szerkezetében azáltal, hogy biztosítják a munkahelyek kétharmadát, és központi szerepet játszanak ezen új ipari megközelítés sikerében. A stratégia célja, hogy segítse a kkv-kat abban, hogy élen járjanak a kettős átállásban, ami azt is jelenti, hogy biztosítani kell a megfelelő készségekhez való hozzáférést. A kkv-k átállási kapacitásának kiépítése érdekében a Bizottság fenntarthatósági tanácsadókkal fogja bővíteni a European Enterprise Network összetételét. Emellett Európa minden régiójában digitális innovációs központokat fog létrehozni, hogy a kkv-kat képessé tegye a digitális innovációk integrálására. Lehetőséget fog teremteni az önkéntes munkára és a digitális technológiákkal kapcsolatos képzésekben való részvételre. Annak érdekében, hogy a kkv-k könnyebben tudjanak működni az egységes piacon és azon kívül is, a Bizottság intézkedéseket javasol az üzleti tevékenység folytatása és a vállakozásbővítés előtt álló szabályozási és gyakorlati akadályok megszüntetésére. Ennek keretében a Bizottság többek között fokozza az azonnali fizetések biztosítására irányuló erőfeszítéseit, különösen egy új virtuális megfigyelőközpont létrehozása, valamint alternatív vitarendezés révén. Annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye a kkv-k számára az európai első nyilvános részvénykibocsátást, a Bizottság az InvestEU program kkv-keretén belül a kkv-k első nyilvános részvénykibocsátását (IPO) támogató alapot is létrehozza. Emellett a nők által vezetett vállalatokba és alapokba történő beruházások ösztönzése révén erősíteni fogja a nők vállalkozási tevékenységét. A Bizottság továbbá felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyablakos segítségnyújtást a vállalkozások számára. A cél az, hogy Európa a legjobb hely legyen a vállalkozásindításhoz és a növekedéshez. A Bizottság a csúcstechnológiát alkalmazó kkv-k és induló vállalkozások gyorsabb növekedését lehetővé tévő bevált gyakorlatok megosztása és bevezetése érdekében a tagállamokkal közösen ki fogja dolgozni a „startra kész nemzetek” uniós szabványát. Az ezen intézkedések iránti politikai elkötelezettség biztosítása érdekében egy magas szintű uniós kkv-követ fog szoros partnerséget és koordinációt biztosítani az uniós tagállamokkal azok nemzeti kkv-követei révén, valamint a regionális és helyi hatóságokkal. Az uniós kkv-követ emellett erősíteni fogja a kkv-k szempontjainak megjelenését az uniós jogszabályokban.
Az egységes piac Európa egyik legnagyszerűbb vívmánya, amely nagy hazai piacot biztosít az európai vállalkozások számára. Az egységes piac ösztönzi a versenyt és a kereskedelmet az EU-n belül. Szélesebb áru- és szolgáltatásválasztékot, valamint több foglalkoztatási és vállalkozói lehetőséget biztosít az uniós polgárok számára. Biztosítja az európai vállalkozások számára a globális színtéren játszott vezető szerep betöltése érdekében szükséges befolyást.
Mindazonáltal az európaiak még mindig szembesülnek olyan akadályokkal, amelyek gátolják őket az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásában. Becslések szerint az ezeknek az akadályoknak a felszámolásából fakadó előnyök az évtized végére elérhetik a 713 milliárd eurót. Az egységes piaci akadályokról szóló, ma közzétett jelentés az európai vállalkozások és fogyasztók szempontjából az egységes piacon fennálló akadályok széles körét azonosítja. Rámutat az ilyen akadályok kiváltó okaira: korlátozó jellegű és bonyolult nemzeti szabályok, korlátozott adminisztratív kapacitások, az uniós szabályok hibás átültetése és nem megfelelő végrehajtása.
Ezen akadályok leküzdése érdekében a Bizottság a mai napon elfogadja az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítására vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja az uniós jogszabályok megsértéséből eredő akadályok kezelése. A cselekvési terv a tagállamok és a Bizottság közötti megújított partnerségen alapul, amelyek közös felelőssége az egységes piaci szabályok megfelelő érvényesítésének és alkalmazásának biztosítása. Ennek keretében a cselekvési terv létrehozza a Bizottság és a tagállamok közös munkacsoportját az egységes piaci szabályok érvényesítésével kapcsolatos együttműködés megerősítése érdekében. A Bizottság a maga részéről támogatni fogja a nemzeti és helyi hatóságokat az uniós jogszabályok helyes végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben, és határozottan fel fog lépni az egységes piaci szabályok megsértése ellen.
Ipar az EU-ban
Az ipar alapvető fontosságú szerepet játszik Európa gazdasági növekedésének és jólétének támogatásában. Az európai ipar számos ágazatban globális vezető szerepet tölt be, amely az EU-ban képződő teljes hozzáadott érték 20 százalékát teszi ki, és 35 millió embernek biztosít munkahelyet az EU-ban.
2019 márciusában az Európai Tanács egy átfogó és hosszú távú uniós iparpolitikai stratégia, valamint az egységes piac elmélyítését és megerősítését célzó integrált megközelítés kidolgozását szorgalmazta. Egy új európai iparszemlélet szükségességét tükrözi von der Leyen elnök politikai iránymutatása, az Európai Parlament és az Európai Tanács 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjében megfogalmazott prioritások, az európai zöld megállapodás, valamint az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló bizottsági stratégia.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.