„Az uniós jog az, ami az EU-ban érvényre juttatja a szabadság, a méltányosság és az egyenlőség elveit. E nélkül nem teremthetjük meg azt a zöldebb, virágzóbb és digitálisabb Európát, ahol a polgárok biztonságban és védett környezetben érezhetik magukat, amihez kivétel nélkül minden európainak joga van.”
Az Európai Bizottság közleményt fogadott el az uniós jog érvényesítéséről, amelyben ismerteti, hogy mit tett az uniós jog betartatása érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy a polgárok és a vállalkozások az Unió egész területén azonos jogokat élvezhessenek.
Az uniós jog helyes alkalmazásának köszönhető, hogy a polgárok tisztább levegőt lélegezhetnek, hogy az EU egész területén szabadon utazhatnak és vállalhatnak munkát, illetve hogy megtérítik számukra a külföldön igénybe vett egészségügyi ellátás költségeit. Az uniós jog kézzelfogható hatást gyakorol az európaiak mindennapi életére, ezért annak érvényesítése elsőrangú feladat a Bizottság számára – olvasható a testület közleményében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az uniós jog az, ami az EU-ban érvényre juttatja a szabadság, a méltányosság és az egyenlőség elveit. E nélkül nem teremthetjük meg azt a zöldebb, virágzóbb és digitálisabb Európát, ahol a polgárok biztonságban és védett környezetben érezhetik magukat, amihez kivétel nélkül minden európainak joga van. Ezért van szükségünk az uniós jog átfogó, intelligens és stratégiai jellegű érvényesítésére ahhoz, hogy az európai polgárok és vállalkozások teljes mértékben kiaknázhassák az EU kínálta előnyöket.”
A közlemény főbb pontjai a következők:
A Szerződések őreként a Bizottság központi szerepet tölt be az uniós jog érvényesítésében. Ehhez azonban elengedhetetlen a tagállamokkal való együttműködés. Az uniós jog alkalmazása és érvényesítése különböző szereplők, például a nemzeti bíróságok, parlamentek, szabályozó szervek, fogyasztóvédelmi vagy adatvédelmi hatóságok, valamint a civil társadalom és a nyilvánosság együttes erőfeszítésének eredménye. A nemzeti bíróságok, amelyek az uniós jog alkalmazásakor uniós bíróságként járnak el, különösen fontos szerepet játszanak a jogérvényesítési láncban, mivel a polgárok az ő közreműködésükkel juthatnak hatékony jogorvoslathoz.
A nagyobb mértékű átláthatóság és a fokozott figyelemmel kísérés hatékony eszköznek bizonyult ahhoz, hogy a Bizottság rávegye a tagállamokat a gyorsabb szabálykövetésre, és a szélesebb nyilvánosság figyelmét is felhívja a kérdésre. Az egységes piaci eredménytábla, az uniós igazságügyi eredménytábla, az európai szemeszter országspecifikus jelentései, a jogállamisági jelentés, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata vagy a schengeni értékelés csak néhány azon eszközök közül, amelyek segítenek azonosítani azokat a potenciális problémákat, ahol szükség lehet az uniós jog érvényesítésére.
A Bizottság gyakorlati iránymutatást, találkozókat és képzéseket biztosít a tagállamok számára ahhoz, hogy megelőzze az újonnan elfogadott uniós jogszabályok eltérő értelmezését és előmozdítsa a meglévő szabályok egységes értelmezését. A technikai segítségnyújtás mellett a Bizottság pénzügyi támogatást is nyújt. Bár az európai regionális és strukturális alapok vagy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló finanszírozás nem a jog érvényesítésére szolgál, elősegítheti a változást és felgyorsíthatja az uniós jog végrehajtását.
A Bizottság célja, hogy a polgárok és a vállalkozások a lehető leghamarabb élvezhesssék az uniós jog előnyeit. Ezért egyes esetekben (akár szakmaibb jellegű kérdésekben is) előfordulhat, hogy a Bizottság az EU Pilot elnevezésű megelőző eljárást alkalmazza, amelynek segítségével valószínűleg gyorsabban érhető el a szabálykövetés, mint hivatalos kötelezettségszegési eljárás révén. Idővel ugyanis az EU Pilot hatékony eljárásnak bizonyult. 2021-ben az EU Pilot eljárások több mint 80 százaléka sikeresen lezárult. Az eredménytelen ügyekben pedig a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít.
Az idők során változott a kötelezettségszegési eljárások Bizottság általi alkalmazásának módja; jelenleg elsőbbséget élvez a polgárok és a vállalkozások érdekeire legnagyobb hatást gyakorló jogsértésekkel szembeni fellépés. A Bizottság erélyesebben lép fel a környezetet, a digitális átállást, valamint az alapvető jogokat érintő kérdésekben is. A Bizottság eddig példa nélküli jogi lépéseket tett az EU alapvető értékeinek védelme érdekében, ideértve az LMBT-közösség megkülönböztetésének tilalmát, a tömegtájékoztatás szabadságát, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelmet, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét. Emellett az ügyek nagyobb hányada indult a Bizottság saját vizsgálatai alapján, azok száma pedig a súlyos válságok ellenére az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt. Összességében elmondható, hogy a kötelezettségszegési eljárások eredményre vezetnek, és az ügyek több mint 90 százaléka még azelőtt megoldódik, hogy szükségessé válna a Bírósághoz fordulni.
A válságok és a veszélyhelyzetek – például a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszív háború – próbára tették a tagállamokat abból a szempontból, hogy képesek-e maradéktalan szabálykövetést elérni. A Bizottság különféle lépéseket tett annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban; ezek új jogszabályok előterjesztésétől a meglévő szabályok kiigazításán át iránymutatások és pénzügyi támogatás nyújtásáig terjedtek. A Bizottság szükség esetén kötelezettségszegési eljárásokat is alkalmazott, például az exportkorlátozások megelőzése és a fogyasztók jogainak védelme érdekében.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
