Hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazását szabályozó rendelet

2022. 08. 22., 20:17

2022. július 16-án hatályba lépett az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályokat megállapító rendelet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összefoglalta az új jogszabály legfontosabb rendelkezéseit.

Az uniós termésnövelő anyagok olyan termésnövelő anyagok, amelyeket CE jelöléssel látnak el, majd e tanúsításuk után az Európai Unió területén forgalmazhatók. A nemrégiben hatályosult új jogszabályi környezet számos változást determinál velük kapcsolatban.

A jogszabály egységes piacot létesít több termék számára. A rendelet valamennyi termésnövelő anyagra nézve egységes biztonsági, minőségi és címkézési szabályokat ír elő, melyek szabadon forgalmazhatók az egész Európai Unióban. Ilyen módon piacot biztosít azon termékek számára, amelyek eddig nem tartoztak a harmonizált szabályok alá. Ide tartoznak például a szerves és szerves-ásványi trágyák, talajjavítók, inhibitorok, növényi biostimulánsok, termesztőközegek és termésnövelő anyagok keverékei. 

A rendelet az új keretjogszabály szerint épül fel. Meghatározza azokat a kritériumokat, melyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy CE jelölésű lehessen a termésnövelő anyag. Továbbá a gyártók és forgalmazók által követendő megfelelőség-értékelési eljárásokat vezet be a termésnövelő anyagok megfelelőségének bizonyítása érdekében. 

A jogszabály hatályba lépésével a jogalkotó először vezeti be uniós szinten az uniós termésnövelő anyagok toxikus szennyezőanyag-határértékeit. Ez az intézkedés egyfelől magas szintű talajvédelmet biztosít és csökkenti az egészségügyi és környezeti kockázatokat, másfelől lehetővé teszi a gyártók számára, hogy az új határértékeknek megfelelő gyártási folyamatot alkalmazzanak. 

Az uniós termésnövelő anyagok tanúsítását a megfelelőség-értékelő szervezetek végzik. A magyarországi gyártóknak ez ügyben célszerű a jelenlegi „CE jelölt” termésnövelőanyag-értékelését végző CerTrust Kft.-hez fordulniuk.

A NANDO adatbázisban megtalálhatók a jelenlegi bejelentett szervezetek központjai és tevékenységei. Körük a jövőben várhatóan további bejelentett szervezetekkel bővül majd.
 
A rendelet értelmezését segítendő a Bizottság frissítette a témában felmerülő, gyakran ismételt kérdéseket; a GYIK ezen a linken érhető el. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS