Az Európai Parlament képviselői elfogadták az Európai Tanáccsal már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek. A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően – olvasható a Parlament közleményében.
2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie. Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. A tagállamok ennek teljesítéséhez a teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik majd alapul, így tehát az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell.
A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását.
Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével. A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják.
Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.
Az irányelvet a képviselők 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el. Már csak a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.