Gulyás Gergely: A gázembargó veszélyeztetné Európa egészének ellátását

Gulyás Gergely: A gázembargó veszélyeztetné Európa egészének ellátását
2022. 06. 17., 12:17

A magyar kormány továbbra is csak olyan szankciókat támogat, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának mint Oroszországnak, a gázembargó esetén viszont Európa egészének ellátása kerülne veszélybe – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a Kormányinfón.

A tárcavezető a jövő héti EU-s csúcstalálkozóval kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy az Európai Unió egysége fontos, de csak olyan döntéseket, szankciókat támogatnak, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának mint annak, akit szankcionálni akarnak.

Gázembargó: NEM!

Kijelentette: az eddigi brüsszeli döntések hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagas legyen, a gázembargó bevezetése esetén pedig Európa egészének ellátása kerülne veszélybe, ezt nem csak a magyar, hanem az egész európai gazdaság megszenvedné.

Globális minimumadó: NEM!

Közölte azt is: a globális minimumadót nem támogatja a kormány, így az európai pénzügyminiszterek pénteki ülésére a magyar pénzügyminiszter ezzel a „kötött mandátummal” érkezik.

Árstopok fenntartása: IGEN!

A háborús helyzetben a kormány indokoltnak látja az árstopok fenntartását, ezért az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot pedig december 31-ig meghosszabbítja. Ezek lejártát megelőzően döntenek majd arról, hogy fennállnak-e azok a körülmények, amelyek a további meghosszabbításra okot adtak – jelentette ki Gulyás Gergely.

Aláhúzta: a jelenlegi helyzetben fontos, hogy amennyire lehet, mérsékelni kell Magyarország határain belül a világgazdasági hatások ellenére is az inflációt, és a magyar kormány a lehető legtöbbet teszi ennek érdekében.

Rezsicsökkentés megvédése: IGEN!

A tárcavezető kiemelte: a kormány a rezsicsökkentés megvédésével és az árstopokkal elérte, hogy 5-6 százalékkal alacsonyabb az infláció, mint ezen intézkedések nélkül lenne. (MTI)

(Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS