Az Európai Tanács elfogadta álláspontjait – „általános megközelítéseit” – a formatervezési mintákról szóló jogszabálycsomag javasolt felülvizsgálatáról.
A csomag két jogszabályt tartalmaz: a formatervezési minták oltalmáról szóló irányelvet, valamint a közösségi formatervezési mintákról szóló rendeletet. Az új szövegek a formatervezési mintákra vonatkozó húszéves jogszabályokat korszerűsítik. Céljuk megkönnyíteni az ipari formatervezési minták oltalmát, és az e területre vonatkozó uniós jogszabályokat hozzáigazítani a digitális világ és a 3D nyomtatás kihívásaihoz – olvasható a Tanács közleményében.
„A formatervezési minták megfelelő védelme életbevágó iparágunk versenyképessége szempontjából. Az új szabályok segítségével gyorsabban, megbízhatóbban és a digitális kor kihívásaihoz igazítottan lehet majd ösztönözni tervezőink és vállalkozásaink kreativitását, és egyúttal a hamisítás ellen is küzdeni tudunk” – mondta Héctor Gómez Hernández spanyol ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter.
A formatervezést nagy arányban alkalmazó iparágak az Unióban a GDP közel 16 százalékát és az összes munkahely 14 százalékát biztosítják.
Az ipari formatervezési minta a termék külső megjelenését jelenti. A formatervezési minta által keltett vizuális vonzerő az egyik legfontosabb olyan tényező, amely befolyásolja, hogy egy fogyasztó melyik terméket létesíti előnyben egy másikkal szemben. A jó formatervezési minta fontos versenyelőnyt jelent a gyártók számára és növeli a termék értékét – a formatervezési mintákat tehát védeni kell a másolatokkal vagy utánzatokkal szemben.
A javasolt irányelv és rendelet a jelenleg hatályos, 1998-ban, illetve 2002-ben készült jogszabályokat aktualizálja. Segítségükkel egyszerűbb eljárás keretében lehet majd uniós szinten lajstromoztatni a formatervezési mintákat, az európai és a nemzeti szintű rendszerek közötti összhang pedig tovább nő. Az irányelv emellett olyan új szabályokat is bevezet, amelyek a 3D nyomtatással reprodukálható formatervezési mintákat védik.
A felülvizsgálat egyik legfontosabb célja, hogy tovább harmonizálja az összetett termékek javításához használt alkatrészek (pl. az autók karosszériáját alkotó elemek) formatervezési mintájának oltalmát. Ez a lépés liberalizálni fogja az alkatrészpiacot, aminek köszönhetően a fogyasztók alacsonyabb árakon vásárolhatnak majd alkatrészeket. A „javítási záradék” ugyan csak a leendő formatervezési mintákra vonatkozik, de további tíz évre fenntartja a már meglévő formatervezési minták oltalmát.
A Tanács támogatja a csomag fő célkitűzéseit, de számos ponton javítja is a szöveget. Így többek között:
– korszerűsíti a formatervezési minta és a termék fogalmának meghatározását, hogy azok igazodjanak a digitális korhoz és a jövőbeli technológiai fejleményekhez; a „digitális” szót például a „nem fizikai” kifejezés váltja fel a fogalommeghatározásokban;
– egyszerűsíti a formatervezési minta ábrázolására vonatkozó követelményeket. Így például amennyiben a formatervezési minta ábrázolása kellően egyértelmű, a formatervezési mintát akkor is lajstromoztatni lehet, ha a lajstromozási kérelem időpontjában bizonyos dokumentumok még hiányoznak;
– rugalmasságot vezet be, ami lehetővé teszi a tervezők számára, hogy a formatervezési minta közzétételét legfeljebb 30 hónappal elhalasszák, ugyanakkor lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy lehetővé tegyék a formatervezésiminta-oltalom jogosultjai számára, hogy a halasztást leállítsák, amikor ezt kérik (és nem csupán akkor, amikor a halasztási időszak lejár);
– egyértelművé teszi azokat a szabályokat, amelyek alapján egy formatervezésiminta-oltalmat meg lehet semmisíteni, lehetőséget adva a tagállamoknak arra, hogy egy közigazgatási jogorvoslati eljárásról rendelkezzenek, és így a feleknek ne kelljen bírósághoz fordulniuk;
– biztosítja, hogy a kizárólag a nemzeti oltalomért fizetendő díjak alacsonyabbak maradjanak az európai oltalomért fizetendőknél;
– lehetővé teszi a formatervezésiminta-oltalmak és a szerzői jogok halmozását, a nemzeti szerzői jogi jogszabályok által biztosított oltalmat is beleértve;
– 24 hónapos helyett 36 hónapos átültetési időszakról rendelkezik, hogy a tagállamoknak több idejük legyen meghozni az új jogszabály alkalmazásához szükséges intézkedéseket.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.