Folytatódott a Brexit-tusakodás a londoni alsóházban

2019. 04. 02., 08:00

A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget a londoni alsóház hétfő éjszakai szavazásán.

A ház egy hete hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhatnak a Brexit feltételrendszerét rögzítő – eddig háromszor elutasított – hivatalos egyezmény különböző alternatíváiról.

Ez a brit alkotmányosság újkori történetében gyakorlatilag példátlan kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy úgynevezett indikatív – vagyis véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező – szavazásokról volt szó.

Az alternatív javaslatokról tartott szavazások múlt szerdai első fordulóján nyolc ilyen indítvány került a ház elé, de akkor sem kapott többséget egyik sem, bár az egyik, amely átfogó és állandó jellegű vámunió fenntartását célozza az EU-val a Brexit után is, közel járt a többség eléréséhez: a ház ezt az indítványt a múlt héten 264:272 arányban vetette el.

A szűkített, négy javaslatot tartalmazó listáról tartott hétfő éjjeli szavazáson ugyanezt a javaslatot még szorosabb, 273:276 arányban utasította el a ház.

Egy másik indítvány szerint az Egyesült Királyság a kilépés után is az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna.

A harmadik szerint bármilyen típusú Brexit-megállapodás parlamenti elfogadása esetén a kormánynak népszavazást kell kiírnia az adott egyezményről, mielőtt a megállapodás életbe léphetne, a negyedik pedig megtiltaná a megállapodás nélküli kilépést, akár a Brexit-folyamat elindításáról hozott döntés visszavonása árán is.

A hétfő éjjeli szavazáson azonban ezek egyike sem kapott többséget. 

Az EU-val novemberben elért 585 oldalas hivatalos Brexit-megállapodást és a hozzá kapcsolódó – a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó – politikai nyilatkozatot a londoni alsóház először január 15-én, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel, a március 12-i második szavazáson 149 fős többséggel utasította el.

A konzervatív párti brit kormány múlt pénteken harmadszor is a ház elé terjesztette a Brexit-megállapodást – leválasztva róla a politikai nyilatkozatot --, ám a képviselők ezúttal 58 fős többséggel ismét elutasították az egyezményt.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján pénteken, a harmadik szavazás napján közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnt volna, de Theresa May miniszterelnök már a Brexit-megállapodás második alsóházi elutasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

A március végi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Miután azonban ez nem történt meg, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása.

Az elmúlt napok alsóházi szavazásai nyomán a Brexit-folyamatban teljes patthelyzet állt be: jelenleg nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételeiről, a ház kétszer elvetette az összes beterjesztett alternatív megoldást is, és az utóbbi hetekben több szavazáson nagy többséggel a megállapodás nélküli kilépést is elutasította.

A megállapodás nélküli Brexit kockázata azonban nem szűnt meg. Ha ugyanis a jövő pénteki határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU a Brexit-határidő újabb halasztása fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány elutasítja, akkor jövő pénteken a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS