Folytatódott a Brexit-tusakodás a londoni alsóházban

2019. 04. 02., 08:00

A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget a londoni alsóház hétfő éjszakai szavazásán.

A ház egy hete hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhatnak a Brexit feltételrendszerét rögzítő – eddig háromszor elutasított – hivatalos egyezmény különböző alternatíváiról.

Ez a brit alkotmányosság újkori történetében gyakorlatilag példátlan kísérlet arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy úgynevezett indikatív – vagyis véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező – szavazásokról volt szó.

Az alternatív javaslatokról tartott szavazások múlt szerdai első fordulóján nyolc ilyen indítvány került a ház elé, de akkor sem kapott többséget egyik sem, bár az egyik, amely átfogó és állandó jellegű vámunió fenntartását célozza az EU-val a Brexit után is, közel járt a többség eléréséhez: a ház ezt az indítványt a múlt héten 264:272 arányban vetette el.

A szűkített, négy javaslatot tartalmazó listáról tartott hétfő éjjeli szavazáson ugyanezt a javaslatot még szorosabb, 273:276 arányban utasította el a ház.

Egy másik indítvány szerint az Egyesült Királyság a kilépés után is az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna.

A harmadik szerint bármilyen típusú Brexit-megállapodás parlamenti elfogadása esetén a kormánynak népszavazást kell kiírnia az adott egyezményről, mielőtt a megállapodás életbe léphetne, a negyedik pedig megtiltaná a megállapodás nélküli kilépést, akár a Brexit-folyamat elindításáról hozott döntés visszavonása árán is.

A hétfő éjjeli szavazáson azonban ezek egyike sem kapott többséget. 

Az EU-val novemberben elért 585 oldalas hivatalos Brexit-megállapodást és a hozzá kapcsolódó – a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó – politikai nyilatkozatot a londoni alsóház először január 15-én, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel, a március 12-i második szavazáson 149 fős többséggel utasította el.

A konzervatív párti brit kormány múlt pénteken harmadszor is a ház elé terjesztette a Brexit-megállapodást – leválasztva róla a politikai nyilatkozatot --, ám a képviselők ezúttal 58 fős többséggel ismét elutasították az egyezményt.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján pénteken, a harmadik szavazás napján közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnt volna, de Theresa May miniszterelnök már a Brexit-megállapodás második alsóházi elutasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

A március végi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Miután azonban ez nem történt meg, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása.

Az elmúlt napok alsóházi szavazásai nyomán a Brexit-folyamatban teljes patthelyzet állt be: jelenleg nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételeiről, a ház kétszer elvetette az összes beterjesztett alternatív megoldást is, és az utóbbi hetekben több szavazáson nagy többséggel a megállapodás nélküli kilépést is elutasította.

A megállapodás nélküli Brexit kockázata azonban nem szűnt meg. Ha ugyanis a jövő pénteki határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU a Brexit-határidő újabb halasztása fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány elutasítja, akkor jövő pénteken a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS