Fogy az idő – kampány kezdődött Londonban

2020. 10. 19., 10:45

A brit kormány szerint az üzleti szektornak gyorsítania kell a felkészülést arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások.

Michael Gove, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője - akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása is az EU-val tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény elmaradásának esetére – hétfő hajnalban indította el „Fogy az idő” címmel a hivatalos kormányzati kampányt.

A kampány célja az, hogy a brit üzleti vállalkozások vezetői az eddigieknél ütemesebben készítsék fel cégeiket az EU-val január 1-jétől kialakítandó, úgynevezett ausztráliai típusú kapcsolatrendszerre.

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Az Egyesült Királyság január 31-jén kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A tárgyalássorozat eddigi kilenc fordulóján azonban nem sikerült érdemi eredményre jutni, és a múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket.

Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalának szóvivője erre reagálva közölte: London értelmezése szerint az EU gyakorlatilag véget vetett a kereskedelmi tárgyalásoknak azzal, hogy kizárólag a brit féltől várja a további lépéseket, és nincs értelme a tárgyalások e hétre tervezett folytatásnak, ha az unió nem változtat ezen az álláspontján.

Johnson személyesen is kijelentette az EU-csúcs után tartott televíziós beszédében, hogy ideje felkészülni a megállapodás elmaradására.

A kormány által hétfő hajnalban elindított kampány ismertetője szerint Boris Johnson és Michael Gove üzleti vezetőkkel tart hamarosan telefonos egyeztetéseket, és arra kéri őket, hogy gyorsítsák felkészülésüket a januártól esedékes változásokra és lehetőségekre.

A tájékoztatás szerint a brit adó- és vámhivatal (HMRC) már a héten 200 ezer olyan brit üzleti vállalkozást keres meg levélben, amelyek az Európai Unióval kereskednek. Az HMRC ezekben a levelekben útmutatást ad a cégeknek az átmeneti időszak után érvénybe lépő új vám- és adószabályokról.

Független londoni elemzőműhelyek szerint az új vámeljárások rendkívüli fennakadásokat okozhatnak.

A patinás University College London (UCL) egyetem hatásvizsgálati jelentése például arra a következtetésre jutott, hogy járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén is 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon.

A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre.

Michael Gove kabinetiroda-vezető a hétfői kormányzati tájékoztatóban maga is kiemeli, hogy az Egyesült Királyság az év végén kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából, és ez az üzleti szektor számára új kihívásokat, egyben új lehetőségeket jelent.

A hétfői tájékoztatóban a brit kormány külön is felhívja az EU-piacokra exportáló brit vállalatok figyelmét arra, hogy új vámeljárásokra kell felkészülniük.

A felhívásban szerepel az is, hogy azoknak a brit állampolgároknak, akik EU-tagállamokban akarnak munkát vállalni, előzetesen ellenőrizniük kell, hogy ehhez nem lesz-e szükségük vízumra vagy munkavállalási engedélyre.

A kormány felhívja arra is a brit cégek figyelmét, hogy ha január 1. után újonnan akarnak külföldieket, köztük EU-állampolgárokat munkaviszonyban alkalmazni, azt már csak az új bevándorlási szabályok alapján tehetik meg, és a brit belügyminisztérium által engedélyezett munkaadói jogosultsági státust is be kell szerezniük.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS