Fogy az idő – kampány kezdődött Londonban

2020. 10. 19., 10:45

A brit kormány szerint az üzleti szektornak gyorsítania kell a felkészülést arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások.

Michael Gove, a brit kormány munkáját összehangoló kabinetiroda miniszteri rangú vezetője - akinek felelősségi körébe tartozik a felkészülés irányítása is az EU-val tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény elmaradásának esetére – hétfő hajnalban indította el „Fogy az idő” címmel a hivatalos kormányzati kampányt.

A kampány célja az, hogy a brit üzleti vállalkozások vezetői az eddigieknél ütemesebben készítsék fel cégeiket az EU-val január 1-jétől kialakítandó, úgynevezett ausztráliai típusú kapcsolatrendszerre.

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Az Egyesült Királyság január 31-jén kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.

A tárgyalássorozat eddigi kilenc fordulóján azonban nem sikerült érdemi eredményre jutni, és a múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozón a tagállamok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, amely szerint Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket.

Boris Johnson brit miniszterelnök hivatalának szóvivője erre reagálva közölte: London értelmezése szerint az EU gyakorlatilag véget vetett a kereskedelmi tárgyalásoknak azzal, hogy kizárólag a brit féltől várja a további lépéseket, és nincs értelme a tárgyalások e hétre tervezett folytatásnak, ha az unió nem változtat ezen az álláspontján.

Johnson személyesen is kijelentette az EU-csúcs után tartott televíziós beszédében, hogy ideje felkészülni a megállapodás elmaradására.

A kormány által hétfő hajnalban elindított kampány ismertetője szerint Boris Johnson és Michael Gove üzleti vezetőkkel tart hamarosan telefonos egyeztetéseket, és arra kéri őket, hogy gyorsítsák felkészülésüket a januártól esedékes változásokra és lehetőségekre.

A tájékoztatás szerint a brit adó- és vámhivatal (HMRC) már a héten 200 ezer olyan brit üzleti vállalkozást keres meg levélben, amelyek az Európai Unióval kereskednek. Az HMRC ezekben a levelekben útmutatást ad a cégeknek az átmeneti időszak után érvénybe lépő új vám- és adószabályokról.

Független londoni elemzőműhelyek szerint az új vámeljárások rendkívüli fennakadásokat okozhatnak.

A patinás University College London (UCL) egyetem hatásvizsgálati jelentése például arra a következtetésre jutott, hogy járművenként mindössze 70 másodpercnyi átlagos vámvizsgálati idő esetén is 1200-2724 közé lenne tehető a délkelet-angliai kikötőkbe vezető utakon feltorlódó kamionok száma a hét legforgalmasabb napjain, és ez azt jelentené, hogy egy-egy kamionnak átlagosan hat napot kellene várakoznia az átkelésre ezen az útvonalon.

A UCL tanulmánya szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hétfőn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre.

Michael Gove kabinetiroda-vezető a hétfői kormányzati tájékoztatóban maga is kiemeli, hogy az Egyesült Királyság az év végén kilép az EU egységes belső piacáról és vámuniójából, és ez az üzleti szektor számára új kihívásokat, egyben új lehetőségeket jelent.

A hétfői tájékoztatóban a brit kormány külön is felhívja az EU-piacokra exportáló brit vállalatok figyelmét arra, hogy új vámeljárásokra kell felkészülniük.

A felhívásban szerepel az is, hogy azoknak a brit állampolgároknak, akik EU-tagállamokban akarnak munkát vállalni, előzetesen ellenőrizniük kell, hogy ehhez nem lesz-e szükségük vízumra vagy munkavállalási engedélyre.

A kormány felhívja arra is a brit cégek figyelmét, hogy ha január 1. után újonnan akarnak külföldieket, köztük EU-állampolgárokat munkaviszonyban alkalmazni, azt már csak az új bevándorlási szabályok alapján tehetik meg, és a brit belügyminisztérium által engedélyezett munkaadói jogosultsági státust is be kell szerezniük.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS