Fizetési határidő: maximum 30 nap, a kiskapuk záródnak

2023. 09. 15., 10:09

Az Európai Bizottság új rendeletjavaslata egyetlen 30 napos maximális fizetési határidőt vezet be valamennyi kereskedelmi ügyletre vonatkozóan, beleértve a vállalkozások közötti ügyleteket, valamint a hatóságok és a vállalkozások közötti ügyleteket is. Ez a határidő valamennyi tagállamban azonos lesz.

„A hatályban lévő irányelv jelenleg 30 napos fizetési határidőt ír elő a vállalkozások közötti ügyletek esetében. Ez azonban 60 napra vagy annál hosszabb időre is meghosszabbítható, „ha nem súlyosan hátrányos a hitelező számára”. A gyakorlatban a tényleges maximális fizetési határidő hiánya és a „súlyosan hátrányos” fogalom meghatározásának többféle értelmezhetősége az irányelvben ahhoz vezetett, hogy a kisebb hitelezőkre gyakran 120 napos vagy annál hosszabb fizetési feltételek vonatkozhatnak” – írják a Bizottság szakértői.

Magyarországon a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak [6:130. §]. A harminc napnál hosszabb határidőt a törvény akkor engedi meg, ha „a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt”, de „a pénztartozás teljesítésére kikötött idő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot”. A hatvan napnál hosszabb fizetési határidőt pedig „az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni”.

A 2023. szeptemberi „kkv-segélycsomag” részeként megjelent javaslathoz az Európai Bizottság részletes „indoklást” fűzött:

1. Miért javasol a Bizottság új szabályokat a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések leküzdésére?

A Bizottság ma intézkedéseket hoz az európai kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések problémájának megoldására.  A késedelmes fizetések jelentős hatást gyakorolnak a kkv-kra. Minden negyedik csőd e nem időben fizetett számlákra vezethető vissza. A késedelmes fizetések egyik alapvető oka a nagy vagy nagyobb teljesítményű ügyfél (adós) és a kisebb beszállító (hitelező) alkupozíciója közötti aszimmetria. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a beszállítóknak tisztességtelen fizetési határidőket és feltételeket kell elfogadniuk.

E probléma kezelése érdekében a Bizottság javaslatot tett egy új, a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló rendeletre, amely átdolgozza a 2011-től érvényes irányelvet. E felülvizsgálat célja a kereskedelmi ügyletek tisztességessé tétele, a kkv-k és az ellátási láncok rezilienciájának növelése, a digitalizáció szélesebb körű alkalmazásának előmozdítása és a vállalkozók pénzügyi jártasságának javítása.

2. Hogyan érintik a késedelmes fizetések a vállalkozásokat és különösen a kkv-kat?

Az EU-ban átlagosan minden második, kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó számla késedelmesen (vagy egyáltalán nem) kerül kifizetésre. A késedelmes fizetések száma válság és gazdasági zavarok idején nő. A kkv-k, amelyeknek működésükhöz rendszeres és kiszámítható készpénzáramlásokra kell támaszkodniuk, jobban ki vannak téve a késedelmes fizetés kockázatának és káros hatásainak.

A késedelmes fizetés dominóhatást eredményez, ami még több késedelmes fizetéshez vezet. Európában az uniós vállalkozások 70 százaléka megerősítette, hogy amennyiben őket időben kifizetik, ők is időben ki tudják fizetni saját beszállítóikat.

A késedelmes fizetések általában csökkentik a vállalkozások versenyképességét, növelik finanszírozási költségeiket, és arra kényszerítik őket, hogy olyan vonzó üzleti vagy beruházási lehetőségekről mondjanak le, mint például a zöld és digitális átállásba való beruházás. A fizetési késedelmek egynapos csökkentése 0,9 százalékkal növelné az uniós vállalkozások összesített pénzforgalmát, és 158 millió euró összegű finanszírozási költséget takarítana meg számukra.

A késedelmes fizetések amellett, hogy növelik a csőd kockázatát, csökkentik a piacba vetett bizalmat is. Ez munkahelyek megszűnéséhez vezethet, és csökkentheti a kkv-k közbeszerzésben való részvételét, ami negatívan befolyásolhatja az olyan alapvető szolgáltatások nyújtását, mint az orvosi ellátás, a tömegközlekedés, a bűnüldözés vagy egyéb, a közösség számára nyújtott szolgáltatások. A késedelmes fizetések a kisvállalkozások megélhetését és jóllétét is súlyosan érintik.

3. Miért döntött úgy a Bizottság, hogy felülvizsgálja a késedelmes fizetésekről szóló jelenlegi irányelvet?

A Bizottság által 2015 óta készített számos tanulmány és értékelés, valamint az Európai Parlament 2019. évi állásfoglalása és a jövőállósági platform 2021. évi véleménye megállapította, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésre vonatkozó jelenlegi uniós jogi keret nem alkalmas a probléma kezelésére. Ezek az elemzések a késedelmes fizetésekről szóló hatályos irányelv számos fő hiányosságát azonosították, különösen a megelőző intézkedések és a hatékony végrehajtás, valamint a kkv-k számára könnyen hozzáférhető jogorvoslati mechanizmusok hiányát. Emellett rámutatnak arra, hogy az irányelv megfelelő alkalmazását nehezítették bizonyos tisztázatlan fogalmak és a vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó maximális fizetési határidő hiánya. E hiányosságok orvoslása érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy felülvizsgálja ezeket a szabályokat, és a mai napon új javaslatot terjeszt elő a késedelmes fizetésekről szóló rendeletre vonatkozóan.

4. Melyek a késedelmes fizetésekről szóló rendeletre irányuló javaslat legfontosabb újdonságai a késedelmes fizetésekről szóló hatályos irányelvhez képest?

A Bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi irányelvet rendelet váltsa fel. Az irányelvvel ellentétben a rendelet közvetlenül alkalmazandó, és Unió-szerte ugyanazokat a rendelkezéseket állapítja meg, ami különösen az EU-n belüli, határokon átnyúló kereskedelemre támaszkodó vállalkozások javát szolgálja. A javasolt rendelet azonban némi rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, például a végrehajtó szervek létrehozása, az alternatív vitarendezési (AVR) mechanizmusok vagy a hitelkezeléssel és a pénzügyi digitális jártassággal kapcsolatos képzések terén.

Emellett a javaslat szigorúbb és egyszerűsített intézkedéseket vezet be a késedelmes fizetési gyakorlatok megelőzése érdekében, maximális fizetési határidők formájában. Biztosítja, hogy a felhalmozódott kamat és a kártérítési díjak kifizetése automatikus legyen, valamint új végrehajtási és jogorvoslati intézkedéseket vezet be a hitelezők rossz fizetőkkel szembeni védelme érdekében.

5. Hogyan módosítja az új rendelet a törvényes fizetési határidőket?

A hatályban lévő irányelv jelenleg 30 napos fizetési határidőt ír elő a vállalkozások közötti ügyletek esetében. Ez azonban 60 napra vagy annál hosszabb időre is meghosszabbítható, „ha nem súlyosan hátrányos a hitelező számára”. A gyakorlatban a tényleges maximális fizetési határidő hiánya és a „súlyosan hátrányos” fogalom meghatározásának többféle értelmezhetősége az irányelvben ahhoz vezetett, hogy a kisebb hitelezőkre gyakran 120 napos vagy annál hosszabb fizetési feltételek vonatkozhatnak.

Az új rendeletjavaslat egyszerűsíti a jelenlegi rendelkezéseket, és egyetlen 30 napos maximális fizetési határidőt vezet be valamennyi kereskedelmi ügyletre vonatkozóan, beleértve a vállalkozások közötti ügyleteket, valamint a hatóságok és a vállalkozások közötti ügyleteket is. Ez a határidő Unió-szerte azonos lesz. A szerződési szabadság megmarad, mivel a felek bármilyen fizetési határidőről tárgyalhatnak, amennyiben az nem haladja meg a 30 napot. A jogbiztonság biztosítása érdekében a javaslat nem érinti a nemzeti jogszabályokban meghatározott rövidebb fizetési határidőket. Ugyanakkor lehetővé teszi az agrár-élelmiszeripari ágazatban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelvtől való eltérést a nem romlandó termékekkel való ellátás tekintetében. E termékek esetében a fizetési határidő jelenleg legfeljebb 60 nap. A javaslat 30 napra csökkenti ezt a határidőt. A javaslat megszünteti továbbá az egészségügyi ellátást nyújtó közintézmények és az ipari vagy kereskedelmi jellegű gazdasági tevékenységet közvállalkozásként végző hatóságok fizetési határidejének 60 napra történő jelenlegi meghosszabbítását. A késedelmes fizetésekről szóló jelenlegi irányelvvel ellentétben a javaslat megszünteti a jelenleg többféleképpen értelmezhető „súlyosan hátrányos” szerződéses rendelkezések fogalmát, amelyet egy pontosan azonosított tisztességtelen fizetési feltételeket és gyakorlatokat tartalmazó jegyzékkel vált fel.

Az új rendelet első alkalommal javasol határidőt bevezetni az áruk és szolgáltatások azonosítására szolgáló ellenőrző eljárások tekintetében. Ezek csak akkor megengedettek, ha a szerződés különleges jellege miatt szükségesek, és nem haladhatják meg a 30 napot.

6. Melyek az adósok által fizetendő kamatokra és kártérítési díjakra vonatkozó új szabályok?

Az új rendelet célja, hogy jobban védje a hitelezőket az adósaikkal szemben. Az új szabályok ezért azt javasolják, hogy a kamatfizetés automatikus és a tartozás megfizetéséig kötelező legyen. A jelenlegi irányelvvel ellentétben az új javaslat értelmében a hitelező nem mondhat le arról a jogáról, hogy késedelmi kamatokat követeljen. Az ezzel ellentétes szerződéses rendelkezés vagy gyakorlat tisztességtelennek minősülne, és ezért a joghatás szempontjából semmis és érvénytelen lenne.

A hitelező tehát mentesül a kamatfizetés követelésének terhe alól; késedelmes fizetés esetén a kamatfizetés az adósok automatikus kötelezettségévé válik. A késedelmi kamat mértéke +8 százalékkal haladja meg az EKB referencia-kamatlábait. Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme nem az euró, a referencia-kamatlábat nemzeti központi bankjuk határozza meg. Emellett az új szabályok késedelmesen kifizetett kereskedelmi ügyletenként 40 EUR-ról (vagy azzal egyenértékű összegről) 50 EUR-ra (vagy azzal egyenértékű összegre) emelik az átalánydíj-alapú kártérítést.

7. Hogyan javítja az új rendelet a szabályok végrehajtását?

Az új javaslat végrehajtási és jogorvoslati intézkedéseket vezet be a hitelezők rossz fizetőkkel szembeni védelme érdekében. Az új javaslat értelmében a tagállamoknak végrehajtó hatóságokat kell létrehozniuk a szabályok alkalmazásának nyomon követésére és biztosítására. Ezek a hatóságok jogosultak lehetnek panaszok fogadására, vizsgálatokat kezdeményezhetnek és a késedelmes fizetőkkel szembeni hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabhatnak ki. Emellett a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az alternatív vitarendezés (AVR) önkéntes alkalmazását az adós és a hitelező közötti szerződéses kapcsolat fenntartása, valamint a felek közötti fizetési vita gyors rendezése érdekében, biztosítva mindamellett a szabályok megfelelő végrehajtását.

Az új rendelet emellett jobb védelmet biztosít az építési közszolgáltatások alvállalkozóinak – amelyek különösen ki vannak téve a késedelmes fizetéseknek – azáltal, hogy a hatóságokat hatáskörrel ruházza fel annak ellenőrzésére, hogy a kifizetések ténylegesen átkerülnek-e a fővállalkozótól az alvállalkozókhoz.

8. Várhatóan milyen előnyökkel jár ez a javaslat a vállalkozások és különösen a kkv-k számára?

Az időben történő fizetés a kkv-k finanszírozásának leggyorsabb, legegyszerűbb és leghatékonyabb formája. E javaslat célja annak biztosítása, hogy a likviditás a reálgazdaságba és közvetlenül a vállalkozások és a kkv-k kezébe kerüljön. A késedelmes fizetések csökkenése átlagosan körülbelül 0,9 százalékkal növeli az összesített pénzforgalmat a kifizetés időtartama csökkentésének minden egyes napját tekintve.

Ez a javaslat erősebb keretet hoz létre, amely Unió-szerte egyszerűsíti a szabályokat, kiküszöböli a kétértelműséget, felhatalmazza a kkv-kat arra, hogy késedelmes fizetés esetén érvényesítsék jogaikat, valamint végrehajtási és jogorvoslati mechanizmusokat hoz létre a szabályok tiszteletben tartásának biztosítására. Ennek eredményeként jelentősen csökkeni fog az adósok utáni hajszával járó „teher”.

Kellő időben történő fizetés esetén a vállalkozások évente legalább öt olyan embernapot takarítanak meg, amelyet jelenleg az adósok utáni hajszával töltenek. Ez 340,2 millió emberórának felel meg, ami az EU gazdaságának egészére nézve közel 9 milliárd eurót jelent. Ezt az időt és pénzt ehelyett a vállalkozás tulajdonosa termelékenyebben használhatná fel, például új készségek elsajátítására, a vállalkozásba való beruházásra, új személyzet felvételére vagy üzleti tevékenysége bővítésére. A becslések szerint 35 százalékra csökkentett fizetési határidők felszabadítják a pénzforgalmat és javítják a kifizetések kiszámíthatóságát. A kisebb piaci szereplők kevésbé lesznek kitéve tisztességtelen fizetési feltételeknek. Az alternatív vitarendezési mechanizmusok létrehozása lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy évente legalább 27 millió eurót takarítsanak meg a pereskedések elkerülésével, megőrizve ugyanakkor üzleti kapcsolataikat ügyfeleikkel. Ezek az eredmények végső soron növelik a piacba vetett bizalmat.

9. A javaslat ró-e új adminisztratív terhet a kkv-kra és a hatóságokra? Mi a helyzet az egyéb költségekkel?

A javaslat nem ír elő új jelentéstételi kötelezettségeket sem a vállalkozások, sem a hatóságok számára. Az összes vállalkozást érintő költségek többsége egyszeri költség. Ezek közé tartozik a szabványos számlák új fizetési feltételekhez való igazítása és kompenzációs díjak kiigazítása, amelyek becslések szerint EU-szerte 243 millió eurót tesznek ki. Az ismétlődő költségeket azonban főként a jelenleg késedelmesen fizető adósok fizetik automatikus kamatfizetések és (növekvő) kártérítések, esetleges közigazgatási bírságok, valamint jogtalanul kapott ingyenes hiteleknek a határidőben történő fizetésre kényszerülés miatti elvesztése formájában. Ezek a költségek azonban teljes mértékben elkerülhetők, ha az adósok betartják a szabályokat és időben fizetnek.

A hatóságokkal kapcsolatos költségek korlátozottak és arányosak. A hatóságoknak bizonyos költségeket kellene áldozniuk a végrehajtásért és közvetítésért felelős szervek kijelölésére és működtetésére, de ezeket a költségeket a fizetési fegyelem javulásával járó általános előnyök kielégítő módon kompenzálnák. A késedelmes fizetések várható általános csökkenése például kevesebb csődöt és az azokkal járó költségeket (beleértve a be nem fizetett adókat és társadalombiztosítási járulékokat) jelent az államháztartás számára. Emellett a hatóságok számára is előnyös az alternatív vitarendezés lehetősége: közvetlenül, amikor egy beszállítóval fennálló vitát kívánnak rendezni, és közvetve azáltal, hogy mentesítik az igazságszolgáltatási rendszert a vitarendezés alól.

10. Hogyan javíthatják a készségek és a digitalizáció a fizetési teljesítményt e javaslat szerint?

A hitelkezelési mechanizmusok és fizetési eszközök – köztük a digitális eszközök – jobb ismerete, valamint a jobb pénzügyi jártasság jelentősen javíthatja a kkv-k azon képességét, hogy elkerüljék a tisztességtelenül kialkudott fizetési feltételeket, és kezeljék az adósok általi késedelmes fizetéseket. E célból e javaslat előírja, hogy a tagállamoknak hitelkezelési és pénzügyi képzéseket kell biztosítaniuk a kkv-k számára.

11. Milyen hatással van a javaslat a nemzetközi versenyképességre?

A késedelmes fizetések világszerte problémát jelentenek. Becslések szerint a világ kereskedelmi ügyletei során kibocsátott számlák 10 százalékát nem fizették ki időben (vagy behajthatatlan követelésként írják le), ami évente 1000 milliárd dollárba kerül a világgazdaságnak. Számos uniós partnerországban, például Kanadában, az Egyesült Államokban, Törökországban, Japánban, Új-Zélandon, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban már most is vannak érvényben jogszabályok a késedelmes fizetésekre vonatkozóan. Ezért korlátozott annak kockázata, hogy a nemzetközi ügyletek során a vállalkozások megkerülik az uniós jogszabályokat azáltal, hogy szisztematikusan nem uniós szabályozásra hivatkoznak.

12. Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?

Az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadást követően az új szabályok egy évvel a rendelet hatálybalépését követően válnak alkalmazandóvá, hogy addig az érintett szereplők (pl. hatóságok, vállalkozások) megtehessék az új szabályoknak való megfeleléshez szükséges lépéseket. Fontos tudni, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően végrehajtott kereskedelmi ügyletekre e rendelet rendelkezései vonatkoznak, beleértve azt az esetet is, amikor az alapul szolgáló szerződést ezen időpont előtt kötötték meg.

13. Hogyan fogják nyomon követni a szabályok végrehajtását és az előrehaladást?

A rendelet arra is kötelezi a Bizottságot, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított négy éven belül tegyen jelentést a rendelet végrehajtásáról. Ez kiegészíti a saját kezdeményezésű éves jelentéseket és az egyes tagállamok által a hatóságaik fizetési teljesítményéről gyűjtött adatokat.

Emellett a 2022-ben elindított Uniós Fizetési Megfigyelőközpont várhatóan egyre nagyobb szerepet fog játszani a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos fizetési teljesítményre vonatkozó információk gyűjtésében, nyomon követésében és terjesztésében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS