Az Európai Bizottság szakértői tíz pontban foglalták össze a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről közzétett iránymutatást.
Az Európai Bizottság számára kiemelt fontosságú a polgárok pénzének védelme és annak biztosítása, hogy a költségvetésből származó minden egyes eurót a szabályoknak megfelelően költsenek el, és hozzáadott értéket teremtsenek. A Bizottság e célkitűzés elérése érdekében folyamatosan és szorosan együttműködik a tagállamokkal és a többi uniós intézménnyel, és ennek érdekében hagyományosan számos eszközt alkalmaz.
A 2021–2027-es költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) esetében további védelmi szint került bevezetésre: az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet. A rendelet biztosítja, hogy az EU jobban meg tudja védeni a költségvetést azáltal, hogy kezeli a jogállamisági elvek megsértésének az uniós költségvetést érintő vagy ennek a kockázatát hordozó eseteit.
Ez az új feltételrendszer lehetővé teszi az EU számára, hogy intézkedéseket – például a kifizetések felfüggesztését vagy pénzügyi korrekciókat – hozzon a költségvetés védelme érdekében.
Ugyanakkor az uniós alapok végső címzettjeinek és kedvezményezettjeinek továbbra is közvetlenül az érintett tagállamoktól kell hozzájutniuk kifizetéseikhez.
Az eszköz kiegészíti az uniós költségvetés védelmét szolgáló egyéb eszközöket és eljárásokat, például az ellenőrzéseket, pénzügyi ellenőrzéseket vagy pénzügyi korrekciókat, illetve az Európai Ügyészség vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokat. A Bizottság csak akkor folyamodhat a rendelet alkalmazásához, ha az uniós költségvetés védelmére szolgáló más eszközökkel nem tudja hatékonyabban megvédeni az uniós költségvetést.
A már meglévő eszközökkel együtt a rendelet biztosítja, hogy minden euró oda kerüljön, ahol arra szükség van, és hozzáadott értéket teremtsen a polgárok számára.
A Bizottság által közzétett iránymutatás célja a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatos számos elem tisztázása.
Az iránymutatás alapvetően fontos ahhoz, hogy egyértelmű és kiszámítható legyen, hogy a Bizottság hogyan fogja alkalmazni a rendeletet. A dokumentum segít tisztázni a rendelet alkalmazásának előfeltételeit, azt, hogy harmadik felek hogyan jelenthetnek be információkat, és hogyan lehet megvédeni az uniós finanszírozás végső címzettjeit és kedvezményezettjeit megillető jogokat.
Az iránymutatás kidolgozása átfogó folyamat keretében történt, beleértve az Európai Bizottság által végzett előkészítő munkát, valamint az Európai Parlamenttel és az uniós tagállamokkal folytatott egyeztetéseket.
E folyamat során teljes mértékben elismerték az Európai Parlament és a partnerként együttműködő uniós tagállamok fontosságát a rendelet végrehajtása során. Az iránymutatás emellett az Európai Bíróság C-156/21. és C-157/21. sz. ügyekben hozott, a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet jogszerűségére vonatkozó 2022. február 16-i ítéleteit is figyelembe veszi.
Az iránymutatás célja, hogy kifejtse a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet öt aspektusát, amelyek:
– az intézkedések elfogadásának feltételei;
– a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet és az uniós költségvetés védelmére szolgáló más eszközök egymást kiegészítő jellege;
– az intézkedések arányosságának szükségessége;
– az eljárás és az értékelési folyamat;
– a végső címzettek vagy kedvezményezettek jogainak védelme.
A Bizottság akkor kezdeményezi a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárást, ha alapos okkal feltételezi, hogy az iránymutatásban részletezett alábbi pontok teljesülnek:
– A jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletben említett jogállamisági elvek legalább egyikét megsértették egy tagállamban. Az említett elvek közé tartozik a törvényesség, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a hatékony bírói jogvédelem, a hatalmi ágak szétválasztása, a megkülönböztetésmentesség és a törvény előtti egyenlőség elve.
– Az elvek megsértése a közszférabeli szervezeteknél tapasztalt vagy nekik betudható, az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából releváns helyzeteket vagy magatartásokat érint. Az említett hatóságok közé tartoznak az uniós költségvetést végrehajtó, valamint a pénzügyi kontrollt, monitoringot és ellenőrzést végző hatóságok; a nyomozó és a vádhatóságok; a nemzeti bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok; a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket végrehajtó hatóságok; vagy az uniós költségvetés bevételi forrásait beszedő hatóságok.
– Az elvek megsértése – a költségvetés bevételeire és kiadásaira is kiterjedően – érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a komoly kockázata áll fenn. Emellett kellően közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia az elvek megsértése és annak hatásai között. A Bizottság ennek értékelését eseti alapon fogja elvégezni.
A feltételek teljesülése esetén a Bizottság megindítja az eljárást, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy az uniós jogszabályokban foglalt más eljárások az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét tennék számára lehetővé.
Mielőtt intézkedéseket javasolna, a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az uniós jogszabályokban foglalt más eljárások nem tennék-e lehetővé számára az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét. Ezek közé tartozhat a korai felismerési és kizárási rendszer; a kifizetések megszakítása vagy felfüggesztése, vagy pénzügyi korrekciók alkalmazása a megosztott irányítás keretében. A Next Generation EU helyreállítási tervben központi szerepet játszó Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz esetében lehetőség van az összegek csökkentésére és visszafizettetésére a tagállamok által nem korrigált súlyos szabálytalanságok esetén.
Az iránymutatás két indikatív kritériumot nyújt annak meghatározására, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet által biztosított védelem az egyéb eszközökhöz képest mennyire hatékony:
Az első a kifejtett hatás hatókörére és/vagy arra vonatkozik, hogy a jogállamiság elveinek megsértése milyen mértékű kockázatot jelenthet: ez azért fontos, mert más eljárások csak konkrét kiadási programokra vonatkozhatnak, vagy már bekövetkezett hatásokhoz kapcsolódhatnak. Ezért a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet hatékonyabb az elvek olyan megsértései esetében, amelyek széleskörűek vagy amelyeknek a hatása még nem következett be.
A második a rendelkezésre álló eszközök típusaira és arra vonatkozik, hogy azok különböző helyzetekben mennyire alkalmasak az elvek releváns megsértésnek kezelésére. Amennyiben az uniós költségvetés széles körben érintetté válik vagy fennáll ennek a kockázata, például a nemzeti bíróságok függetlenségének hiánya miatt, a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján a jogállamisági elvek releváns megsértésének megszűnéséig alkalmazható lehetőségek széles köre hatékonyabban védheti az uniós költségvetést, mint az egy konkrét programra vagy eszközre irányuló intézkedések.
A Bizottság arányos intézkedéseket fog javasolni, ami azt jelenti, hogy az intézkedéseknek szükségesnek és alkalmasnak kell lenniük a feltárt problémák kezelésére és az uniós költségvetés vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére, anélkül, hogy az e cél eléréséhez szükséges mértéket túllépnék.
Annak értékelése során, hogy az intézkedések arányosak-e, a Bizottság figyelembe fogja venni a szóban forgó jogállamisági elvek megsértésének jellegét, időtartamát, súlyosságát és hatókörét. Az iránymutatás részletesen ismertetik ezeket az elemeket.
Emellett a Bizottság más tényezőket is figyelembe vehet, különösen a tagállam azon szándékát, hogy véget vessen az elvek megsértésének, az érintett tagállam Bizottsággal való együttműködésének mértékét, vagy az elvek megsértésének esetleges folytatódását vagy ismételt előfordulását.
A Tanácsnak címzett, intézkedések elfogadására irányuló javaslatában a Bizottság megjelöli a jogállamisági elvek megsértése által érintett konkrét programokat vagy alapokat, vagy azokat, amelyek esetében fennáll ennek a kockázata, és az említett programokhoz vagy alapokhoz kapcsolódó intézkedéseket javasol. Kivételes körülmények között az intézkedések elválaszthatók az érintett/érintetté váló alapoktól.
A jogállamisági elvek megsértésének a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti azonosítása és értékelése érdekében a Bizottság a sajátos körülményeket és az egyes tagállamok viszonyait kellőképpen figyelembe véve eseti alapon alapos minőségi értékelést végez. Az iránymutatás ismerteti annak a módszertannak az elveit, amelyet a Bizottság alkalmazni fog.
Az értékeléshez felhasználandó információk összegyűjtése érdekében a Bizottság különböző információforrásokat fog felhasználni. Ezek közé tartozik a Bizottság éves jogállamisági jelentése és az uniós igazságügyi eredménytábla, az Európai Unió Bíróságának határozatai, az Európai Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség jelentései, valamint a releváns nemzetközi szervezetek következtetései.
A bejelentések szintén hasznos információforrást jelentenek a Bizottság számára annak megállapításához, hogy alkalmazni kell-e a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletet. A Bizottság felkér minden olyan harmadik felet, akinek tudomása van a jogállamiság elveinek releváns megsértésével kapcsolatos információkról és bizonyítékokról, hogy tegyen bejelentést, és ehhez az uniós jog megsértésére vonatkozó bejelentésre szolgáló formanyomtatvány áll rendelkezésre a Bizottság honlapján. A Bizottság az érintett tagállammal is felveheti a kapcsolatot, hogy összegyűjtse azokat az információkat vagy magyarázatokat, amelyekre szüksége lehet.
Az iránymutatás ismerteti a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti hivatalos eljárás különböző lépéseit, az írásbeli értesítés kiküldésétől a Tanácsnak tett intézkedési javaslatig és annak elfogadásáig.
A rendelet szerinti intézkedések bevezetését követően a Bizottság továbbra is rendszeresen nyomon követi, és az érintett tagállam által benyújtott minden bizonyítékot, valamint az érintett tagállamok által elfogadott bármely korrekciós intézkedés megfelelőségét figyelembe véve újból értékeli az említett tagállamokban fennálló helyzetet.
Az iránymutatás azt is kifejti, hogy hogyan lehet megszüntetni az intézkedéseket.
A rendelet alkalmazásának egyik alapelve, hogy a rendelet alapján hozott intézkedések nem érinthetik az uniós finanszírozás végső címzettjeit és kedvezményezettjeit.
Ennek biztosítása érdekében a rendelet által érintett tagállamoknak továbbra is teljesíteniük kell az említett címzetteknek vagy kedvezményezetteknek járó kifizetéseket.
Ha az érintett tagállamok megtagadják kötelezettségeik teljesítését, az érintett kedvezményezetteknek vagy végső címzetteknek először az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell fordulniuk.
Ha ez nem lehetséges, vagy nem vezet a várt eredményhez, a Bizottsághoz fordulhatnak. További információk az Európai Bizottság erre a célra létrehozott weboldalán találhatók.
A Bizottság 2021 januárja óta alkalmazza a rendeletet.
A Bizottság azóta nyomon követi a helyzetet az uniós országokban, és gyűjti a releváns információkat. A Bizottság elemzésében egyaránt figyelembe veszi saját éves jogállamisági jelentését, az Európai Unió Bíróságának határozatait, az Európai Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek következtetéseit.
A bejelentések szintén hasznos információforrást jelentenek a Bizottság számára annak megállapításához, hogy alkalmazni kell-e a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletet. A Bizottság közzétett egy bejelentésre szolgáló formanyomtatványt, és felkérte a nagyközönséget, hogy tegyenek bejelentést a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti lehetséges esetekről.
Ezenfelül a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerint a Bizottság az érintett tagállammal is felveheti a kapcsolatot, és információkat kérhet. A kért információk felhasználásra kerülnek, amikor a Bizottság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a feltételek ahhoz, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján értesítést küldjön a tagállamoknak. A szükséges feltételek teljesülése esetén a Bizottság megindítja az eljárást.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.