Felkészülés a Brexitre: felpörgött a felkészítési kampány

2019. 02. 19., 08:00

Tekintettel annak kockázatára, hogy az Egyesült Királyság az idén március 30-án megállapodás nélkül léphet ki az EU-ból, az Európai Bizottság február 18-tól fokozta az uniós vállalkozásoknak szóló, a megállapodás nélküli Brexittel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét a vámügyek és a közvetett adók, így a héa területén.

Az Európai Bizottság hétfőn indított tájékoztatási kampánya azon aktuális törekvésének részét képezi, hogy felkészüljön arra az esetre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.

Ez összhangban van az Európai Tanács (50. cikk) 2018. decemberi következtetéseivel, amelyek a valamennyi forgatókönyvre kiterjedő felkészülési tevékenység fokozását sürgették. Ez a kampány azt hivatott elősegíteni, hogy az olyan vállalkozások, amelyek március 30. után továbbra is kereskedni kívánnak az Egyesült Királysággal, tájékoztatást kapjanak a lehető legzavartalanabb átmenet biztosításához szükséges teendőkről.

Az Egyesült Királyság harmadik országgá válására való felkészülés elsődleges fontosságú ahhoz, hogy elkerüljék az uniós vállalkozások működését érintő jelentős fennakadásokat.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „Tekintve, hogy március 29-e közeledtével egyre nő annak a kockázata, hogy nem születik megállapodás, az Európai Bizottság és a nemzeti vámhatóságok keményen dolgoznak azon, hogy készen álljanak az EU és az Egyesült Királyság közötti áruforgalom ellenőrzésének bevezetésére. Ez kulcsfontosságú fogyasztóink és belső piacunk védelme szempontjából. Sok függ attól, hogy az Egyesült Királysággal kereskedő vállalkozások képesek-e minél előbb felkészülni a megállapodás nélküli Brexit napját követően alkalmazandó vámszabályokra. Nincs vesztegetni való időnk és készek állunk arra, hogy e tájékoztatási kampánnyal segítséget nyújtsunk a felkészüléshez.”

A kampányindítás célja a tudatosság erősítése az uniós vállalkozói közösség, különösen a kkv-k körében. E vállalkozásoknak ahhoz, hogy felkészüljenek a megállapodás nélküli Brexitre és továbbra is kereskedjenek az Egyesült Királysággal:

  • Meg kell vizsgálniuk, hogy rendelkeznek-e a szükséges technikai és emberi kapacitással a vámeljárások és -szabályok, pl. a „preferenciális származási szabályok” kezeléséhez.
  • Mérlegelniük kell különböző vámengedélyek és regisztrációk beszerzését annak érdekében, hogy megkönnyítsék kereskedelmi tevékenységüket, amennyiben az Egyesült Királyság ellátási láncuk részét képezi.
  • Fel kell venniük a kapcsolatot a nemzeti vámhatóságaikkal annak megállapítása céljából, hogy milyen további lépéseket lehet tenni a felkészülés érdekében.

A Bizottság számos anyagot bocsátott a vállalkozások rendelkezésére, többek között egy egyszerű, 5 lépésből álló ellenőrző listát, amely áttekintést nyújt a megteendő lépésekről. A kampány anyaga az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre áll.

Bár a megállapodás nélküli Brexit általános hatása nem enyhíthető, a mai kampány arra hivatott, hogy kiegészítse az uniós vállalkozások tájékoztatására irányuló tagállami törekvéseket, és elősegítse, hogy az információk eljussanak az EU-ban maradó 27 tagállam érintett vállalkozásaihoz.

Szintén folyamatban van a tagállamokban a Bizottság által támogatott azon előkészítő munka, amelynek célja, hogy a nemzeti vámügyi infrastruktúra és logisztika készen álljon a megállapodás nélküli Brexitre.

A Bizottság számára továbbra is a kilépésről rendelkező megállapodás megerősítése az elsődleges cél és prioritás. A megerősítés azonban továbbra is bizonytalan. A megállapodás nélküli Brexit kockázatára tekintettel a Bizottság 2017 december óta intenzív felkészülési tevékenységet végzett. Következetesen arra szólította fel az európai polgárokat, vállalkozásokat és tagállamokat, hogy készüljenek fel minden lehetséges forgatókönyvre, mérjék fel a releváns kockázatokat, és tervezzék meg, hogy ezeket hogyan kívánják enyhíteni.

Amint azt a Bizottság a Brexitre való felkészülésre vonatkozó, 2018. július 19-i első közleményében hangsúlyozta, az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése a tervezett forgatókönyvtől függetlenül jelentős fennakadásokat okoz majd.

Az érdekelt feleknek, valamint a nemzeti és uniós hatóságoknak két lehetséges fő forgatókönyvre kell felkészülniük:

  • Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást 2019. március 30-a előtt megerősítik, úgy az uniós jog 2021. január 1-jén, azaz a 21 hónapos átmeneti időszak után veszti hatályát. A kilépésről rendelkező megállapodás lehetővé teszi az átmeneti időszak legfeljebb egy vagy két évvel történő egyszeri meghosszabbítását.
  • Amennyiben a kilépésről rendelkező megállapodást 2019. március 30-a előtt nem erősítik meg, úgy nem lesz átmeneti időszak, és az uniós jog 2019. március 30-tól veszti hatályát az Egyesült Királyságra vonatkozóan és az Egyesült Királyságban. Ez a „megállapodás nélküli Brexit” vagy „radikális szétválás” forgatókönyve.

Megállapodás nélküli Brexit esetén az Egyesült Királyságból érkező vagy oda induló árukat „harmadik országból” származó importnak vagy oda irányuló exportnak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy vámalakiságokat és -ellenőrzéseket kell alkalmazni az importra és az exportra. A behozatalra vámot, héa-t és jövedéki adót vetnek majd ki, míg az Egyesült Királyságba irányuló kivitel mentesül a héa alól.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS