Évi 33 órás tananyag lesz a klímaváltozás Olaszországban

2019. 11. 07., 12:30

Az olasz iskolákban minden évfolyamon tanítani fogják a klímaváltozást és a fenntarthatóságot, jelentette be Lorenzo Fioramonti oktatási miniszter.

Lorenzo Fioramonti tájékoztatása szerint a klímaváltozást az alsóbb évfolyamokon az állampolgári ismeretek részeként tanítják majd, a felsőbb évfolyamokon pedig minden, a témához kapcsolódó tantárgy oktatásának részévé teszik, így „trójai falóként” minden tantárgy részévé válhat – olvasható a Forbes.hu-n.

Fioramonti tervei szerint 2020 szeptemberétől évi 33 órában oktatják majd a klímaváltozást és a fenntarthatóságot. Ezt pilot-programnak szánja, hosszabb távú tervei szerint az ENSZ klímaváltozási tervei az alaptanterv részévé válhatnak.

A tervek szerint az alsó tagozatosok „a tündérmese-modellben” tanulhatnának arról, hogy különböző kultúrák hogyan viszonyulnak a környezethez. A felső tagozatosoknak már technikai ismereteket is tanítanának. A középiskolások pedig mélységében tanulmányozhatnák az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos terveit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS