Az Európai Bizottság az európai nyersanyagellátás biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tételét célzó intézkedéseket jelentett be.
Az Európai Bizottság előterjesztette a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos cselekvési tervét, a kritikus fontosságú nyersanyagok 2020. évi listáját, valamint egy olyan előretekintő tanulmányt, amely 2030-ig, illetve 2050-ig vázolja a stratégiai technológiák és ágazatok szempontjából kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos fejleményeket.
A cselekvési terv áttekinti a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat, és intézkedéseket javasol Európa harmadik országoktól való függőségének csökkentésére, az elsődleges és a másodlagos forrásokból származó ellátás diverzifikációjára, valamint az erőforrás-hatékonyság és a termelés körforgásos jellegének fokozására. Emellett azt is elő kívánja mozdítani, hogy a nyersanyagbeszerzés az egész világon felelősségteljes módon történjen. Az intézkedések az EU zöld és digitális gazdaságra való átállását hivatottak elősegíteni, céljuk ugyanakkor az is, hogy erősítsék Európa rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját az ehhez az átalakuláshoz oly szükséges kulcsfontosságú technológiák terén. A kritikus fontosságú nyersanyagok listáját annak tükrében aktualizálták, hogy változott-e az egyes nyersanyagok gazdasági jelentősége, és milyen kihívások mutatkoznak az ellátás terén a szóban forgó anyagok ipari alkalmazásainak megfelelően. A lista 30 kritikus fontosságú nyersanyagot tartalmaz, és idén először az e-mobilitásra való átálláshoz nélkülözhetetlen lítium is felkerült rá.
Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök így nyilatkozott:
„A biztonságos és fenntartható nyersanyagellátás a reziliens gazdaság előfeltétele. Ha csak az elektromos autók akkumulátorait és energiatárolását vesszük, Európának 2030-ig akár 18-szor, 2050-ig pedig akár 60-szor több lítiumra lesz szüksége, mint napjainkban. Az előretekintő tanulmány felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való jelenlegi függőségünk helyébe a kritikus fontosságú nyersanyagoktól való függőség léphet. Hogy ez mennyire így van, arra a koronavírus-járvány idején a stratégiai fontosságú értékláncokban beállt zavarok is rámutattak. Ezért erős szövetséget hozunk létre, hogy közösen sikerüljön elmozdulnunk a nagyfokú importfüggőségtől a diverzifikált, fenntartható és társadalmilag felelős beszerzés, a körforgásos termelés és az innováció irányába.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos szerint: „Európa számára számos nyersanyag elengedhetetlen ahhoz, hogy élen járjon a zöld és digitális átállásban, és továbbra is a világ vezető ipari kontinense maradjon. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy teljes mértékben harmadik országokra támaszkodjunk – ami egyes ritkaföldfémek esetében csupán egyetlen országot jelent. A harmadik országokból való beszerzés diverzifikációjával, valamint a ritkaföldfémek kitermelésére, feldolgozására, újrafeldolgozására, finomítására és szétválasztására irányuló saját uniós kapacitás fejlesztésével az uniós gazdaság reziliensebbé és fenntarthatóbbá válhat. A javasolt intézkedések végrehajtásához az ipar, a civil társadalom, a régiók és a tagállamok összehangolt munkájára lesz szükség. Ez utóbbiakat arra ösztönözzük, hogy nemzeti gazdaságélénkítési terveiket terjesszék ki a kritikus fontosságú nyersanyagokra irányuló beruházásokra is.”
A kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos cselekvési terv célja:
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.