Európai zöld megállapodás három új javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság

2021. 11. 18., 09:19

Az Európai Bizottság új javaslatokat fogadott el az erdőirtás megállítására, a fenntartható hulladékgazdálkodás megújítására és a talajok egészségesebbé tételére az emberek, a természet és az éghajlat érdekében.

Az Európa Bizottság három új kezdeményezést fogadott el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A Bizottság új szabályokat javasol az uniós piac kiszolgálása céljából végzett erdőirtás visszaszorítására. Emellett olyan új szabályokra is javaslatot tesz, amelyek megkönnyítik az unión belüli hulladékszállítást a körforgásos gazdaság előmozdítása, valamint az illegális hulladékexport és a hulladék harmadik országokba történő kivitelével kapcsolatos kihívások kezelése érdekében. A Bizottság egy új talajvédelmi stratégiát is előterjeszt annak érdekében, hogy 2050-re valamennyi európai talaj helyreálljon, reziliensebbé váljon és megfelelő védelmet élvezzen.

Az erdőirtás és az erdőpusztulás megfékezése

A Bizottság új rendeletre tesz javaslatot az uniós piac kiszolgálása céljából végzett erdőirtás és erdőpusztulás megfékezésére. Az 1990-től 2020-ig terjedő időszakban a világ 420 millió hektár erdőt veszített el, ami nagyobb terület, mint az Európai Unióé. A javasolt új szabályok garantálnák, hogy az uniós polgárok által az uniós piacon vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. A folyamatok fő oka az olyan árukhoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés bővülése, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj, a fa, a kakaó és a kávé, valamint ezek egyes származtatott termékei.

A rendelet a kellő gondosságra vonatkozó kötelező szabályokat állapít meg azon vállalkozások számára, amelyek ezeket az árukat forgalomba kívánják hozni az EU piacán, biztosítandó, hogy csak erdőirtásmentes és legális termékek legyenek engedélyezve az uniós piacon. A Bizottság teljesítményértékelési rendszert fog alkalmazni az egyes országok értékelésére, valamint az azokat érintő, a rendelet hatálya alá tartozó árukkal összefüggő erdőirtás és erdőpusztulás okozta kockázat felmérésére.

Fokozni fogja továbbá a többi nagy fogyasztó országgal folytatott párbeszédet, és többoldalúan együtt fog működni az erőfeszítések egyesítése érdekében. Az erdőirtásmentes termékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az Unió globális erdőirtásra és erdőpusztulásra gyakorolt hatásának csökkentése révén az új szabályok várhatóan mérsékelni fogják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a biológiai sokféleség visszaszorulását. Végezetül, az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelem pozitív hatással lesz a helyi közösségekre, többek között a legkiszolgáltatottabbakra – például az őslakos népességre –, akik nagymértékben függenek az erdei ökoszisztémáktól.

Hulladékszállítás

hulladékszállításról szóló felülvizsgált rendelettel a Bizottság megvalósítja a körforgásos gazdaságra és a szennyezőanyag-mentességre vonatkozó célkitűzéseket azáltal, hogy szigorúbb szabályokat javasol a hulladékexportra vonatkozóan, hatékonyabb rendszert hoz létre a hulladék mint erőforrás áramlására, és határozott fellépést javasol az illegális hulladékkereskedelem ellen. Az OECD-n kívüli országokba irányuló hulladékexport korlátozott lesz, és csak akkor lesz engedélyezhető, ha a harmadik országok hajlandóak bizonyos hulladékok fogadására és fenntartható módon történő kezelésére. Az OECD-országokba irányuló hulladékszállítmányokat nyomon fogják követni, és azok felfüggeszthetők lesznek, amennyiben súlyos környezeti problémákat okoznak a célországban. A javaslat értelmében minden olyan uniós vállalkozásnak, amely az EU-n kívülre exportál hulladékot, biztosítania kell, hogy a hulladékot fogadó létesítményeket független ellenőrzésnek vessék alá, amely igazolja, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelően kezelik.

Az EU-n belül a Bizottság a kialakult eljárások egyszerűsítését javasolja, jelentősen megkönnyítve a hulladék körforgásos gazdaságba való visszatérését anélkül, hogy csökkenne az ellenőrzés szükséges szintje. Ez segít csökkenteni az EU elsődleges nyersanyagoktól való függőségét, és támogatja az innovációt és az uniós ipar dekarbonizációját az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek teljesítése érdekében. Az új szabályok az elektronikus dokumentumcsere bevezetésével a hulladékszállítást is a digitális korszakba helyezik.

A hulladékszállításról szóló rendelet tovább erősíti az illegális hulladékkereskedelem elleni fellépést, amely a környezeti bűnözés egyik legsúlyosabb formája, mivel az illegális hulladékszállítás potenciálisan a hulladékszállítás 30 százalékát teszi ki, évente 9,5 milliárd euró értékben. A végrehajtási rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása magában foglalja egy uniós „hulladékszállítással foglalkozó végrehajtási csoport” létrehozását, amely felhatalmazza az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) arra, hogy támogassa az uniós tagállamok hulladékkereskedelemmel kapcsolatos transznacionális vizsgálatait, valamint szigorúbb szabályokat állapítson meg a közigazgatási szankciókra vonatkozóan.

Talajvédelem

A Bizottság egy új uniós talajvédelmi stratégiát is előterjesztett, amely az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia fontos eredménye az éghajlati és biodiverzitási válság kezelése szempontjából. Az egészséges talaj élelmiszereink 95%-ának szolgál alapul, a világ biológiai sokféleségének több mint 25%-ának nyújt otthont, és a Föld legnagyobb szárazföldi széntárolója. Az EU-ban azonban a talajok 70%-a nincs jó állapotban. A stratégia konkrét intézkedéseket tartalmazó keretet határoz meg a talaj védelmére, helyreállítására és fenntartható használatára vonatkozóan, valamint önkéntes és jogilag kötelező erejű intézkedéseket javasol. E stratégia célja, hogy növelje a talaj széntartalmát a mezőgazdasági területeken, küzdjön az elsivatagosodás ellen, helyreállítsa a degradálódott földterületeket és talajt, és biztosítsa, hogy 2050-re valamennyi talaj-ökoszisztéma egészséges állapotban legyen.

A stratégia a talaj ugyanolyan szintű védelmére szólít fel, mint amilyen a víz, a tengeri környezet és a levegő tekintetében jelenleg létezik az EU-ban. Ez 2023-ig – egy hatásvizsgálatot, valamint az érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott széles körű konzultációt követően – egy, a talajegészségről szóló új jogszabályra irányuló javaslat révén fog megvalósulni. A stratégia mozgósítja a szükséges társadalmi részvételt és pénzügyi forrásokat, elősegíti a tudásmegosztást, továbbá előmozdítja a fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatokat és nyomon követést, támogatva a talajjal kapcsolatos, nemzetközi szintű globális fellépésre irányuló uniós törekvéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-05 09:10:00
2023. IV. negyedévben a GDP volumene a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – jelentette a KSH. A statisztikai hivatal közzétette a részletes IV. negyedévi, illetve a 2023 egészére vonatkozó adatokat is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS