Európai zöld megállapodás három új javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság

2021. 11. 18., 09:19

Az Európai Bizottság új javaslatokat fogadott el az erdőirtás megállítására, a fenntartható hulladékgazdálkodás megújítására és a talajok egészségesebbé tételére az emberek, a természet és az éghajlat érdekében.

Az Európa Bizottság három új kezdeményezést fogadott el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az európai zöld megállapodás valósággá váljon. A Bizottság új szabályokat javasol az uniós piac kiszolgálása céljából végzett erdőirtás visszaszorítására. Emellett olyan új szabályokra is javaslatot tesz, amelyek megkönnyítik az unión belüli hulladékszállítást a körforgásos gazdaság előmozdítása, valamint az illegális hulladékexport és a hulladék harmadik országokba történő kivitelével kapcsolatos kihívások kezelése érdekében. A Bizottság egy új talajvédelmi stratégiát is előterjeszt annak érdekében, hogy 2050-re valamennyi európai talaj helyreálljon, reziliensebbé váljon és megfelelő védelmet élvezzen.

Az erdőirtás és az erdőpusztulás megfékezése

A Bizottság új rendeletre tesz javaslatot az uniós piac kiszolgálása céljából végzett erdőirtás és erdőpusztulás megfékezésére. Az 1990-től 2020-ig terjedő időszakban a világ 420 millió hektár erdőt veszített el, ami nagyobb terület, mint az Európai Unióé. A javasolt új szabályok garantálnák, hogy az uniós polgárok által az uniós piacon vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. A folyamatok fő oka az olyan árukhoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés bővülése, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj, a fa, a kakaó és a kávé, valamint ezek egyes származtatott termékei.

A rendelet a kellő gondosságra vonatkozó kötelező szabályokat állapít meg azon vállalkozások számára, amelyek ezeket az árukat forgalomba kívánják hozni az EU piacán, biztosítandó, hogy csak erdőirtásmentes és legális termékek legyenek engedélyezve az uniós piacon. A Bizottság teljesítményértékelési rendszert fog alkalmazni az egyes országok értékelésére, valamint az azokat érintő, a rendelet hatálya alá tartozó árukkal összefüggő erdőirtás és erdőpusztulás okozta kockázat felmérésére.

Fokozni fogja továbbá a többi nagy fogyasztó országgal folytatott párbeszédet, és többoldalúan együtt fog működni az erőfeszítések egyesítése érdekében. Az erdőirtásmentes termékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az Unió globális erdőirtásra és erdőpusztulásra gyakorolt hatásának csökkentése révén az új szabályok várhatóan mérsékelni fogják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a biológiai sokféleség visszaszorulását. Végezetül, az erdőirtás és az erdőpusztulás elleni küzdelem pozitív hatással lesz a helyi közösségekre, többek között a legkiszolgáltatottabbakra – például az őslakos népességre –, akik nagymértékben függenek az erdei ökoszisztémáktól.

Hulladékszállítás

hulladékszállításról szóló felülvizsgált rendelettel a Bizottság megvalósítja a körforgásos gazdaságra és a szennyezőanyag-mentességre vonatkozó célkitűzéseket azáltal, hogy szigorúbb szabályokat javasol a hulladékexportra vonatkozóan, hatékonyabb rendszert hoz létre a hulladék mint erőforrás áramlására, és határozott fellépést javasol az illegális hulladékkereskedelem ellen. Az OECD-n kívüli országokba irányuló hulladékexport korlátozott lesz, és csak akkor lesz engedélyezhető, ha a harmadik országok hajlandóak bizonyos hulladékok fogadására és fenntartható módon történő kezelésére. Az OECD-országokba irányuló hulladékszállítmányokat nyomon fogják követni, és azok felfüggeszthetők lesznek, amennyiben súlyos környezeti problémákat okoznak a célországban. A javaslat értelmében minden olyan uniós vállalkozásnak, amely az EU-n kívülre exportál hulladékot, biztosítania kell, hogy a hulladékot fogadó létesítményeket független ellenőrzésnek vessék alá, amely igazolja, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelően kezelik.

Az EU-n belül a Bizottság a kialakult eljárások egyszerűsítését javasolja, jelentősen megkönnyítve a hulladék körforgásos gazdaságba való visszatérését anélkül, hogy csökkenne az ellenőrzés szükséges szintje. Ez segít csökkenteni az EU elsődleges nyersanyagoktól való függőségét, és támogatja az innovációt és az uniós ipar dekarbonizációját az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek teljesítése érdekében. Az új szabályok az elektronikus dokumentumcsere bevezetésével a hulladékszállítást is a digitális korszakba helyezik.

A hulladékszállításról szóló rendelet tovább erősíti az illegális hulladékkereskedelem elleni fellépést, amely a környezeti bűnözés egyik legsúlyosabb formája, mivel az illegális hulladékszállítás potenciálisan a hulladékszállítás 30 százalékát teszi ki, évente 9,5 milliárd euró értékben. A végrehajtási rendszer hatékonyságának és eredményességének javítása magában foglalja egy uniós „hulladékszállítással foglalkozó végrehajtási csoport” létrehozását, amely felhatalmazza az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) arra, hogy támogassa az uniós tagállamok hulladékkereskedelemmel kapcsolatos transznacionális vizsgálatait, valamint szigorúbb szabályokat állapítson meg a közigazgatási szankciókra vonatkozóan.

Talajvédelem

A Bizottság egy új uniós talajvédelmi stratégiát is előterjesztett, amely az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia fontos eredménye az éghajlati és biodiverzitási válság kezelése szempontjából. Az egészséges talaj élelmiszereink 95%-ának szolgál alapul, a világ biológiai sokféleségének több mint 25%-ának nyújt otthont, és a Föld legnagyobb szárazföldi széntárolója. Az EU-ban azonban a talajok 70%-a nincs jó állapotban. A stratégia konkrét intézkedéseket tartalmazó keretet határoz meg a talaj védelmére, helyreállítására és fenntartható használatára vonatkozóan, valamint önkéntes és jogilag kötelező erejű intézkedéseket javasol. E stratégia célja, hogy növelje a talaj széntartalmát a mezőgazdasági területeken, küzdjön az elsivatagosodás ellen, helyreállítsa a degradálódott földterületeket és talajt, és biztosítsa, hogy 2050-re valamennyi talaj-ökoszisztéma egészséges állapotban legyen.

A stratégia a talaj ugyanolyan szintű védelmére szólít fel, mint amilyen a víz, a tengeri környezet és a levegő tekintetében jelenleg létezik az EU-ban. Ez 2023-ig – egy hatásvizsgálatot, valamint az érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott széles körű konzultációt követően – egy, a talajegészségről szóló új jogszabályra irányuló javaslat révén fog megvalósulni. A stratégia mozgósítja a szükséges társadalmi részvételt és pénzügyi forrásokat, elősegíti a tudásmegosztást, továbbá előmozdítja a fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatokat és nyomon követést, támogatva a talajjal kapcsolatos, nemzetközi szintű globális fellépésre irányuló uniós törekvéseket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS