„Bízom benne, hogy ennek a stratégiának köszönhetően mind a professzionális, mind az informális gondozás megkapja azt a tiszteletet, amelyet érdemel, és ezt megfelelő beruházások is kísérik majd.”
Az Európai Bizottság előterjesztette az európai gondozási stratégiát, amelynek célja minőségi, megfizethető, hozzáférhető gondozási szolgáltatásokat biztosítani az egész Európai Unióban, valamint javítani mind a gondozásban részesülők, mind az őket gondozók helyzetét, legyen szó akár professzionális, akár informális gondozásról. A stratégiához két, a tagállamoknak címzett ajánlás is kapcsolódik: az egyik a koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó barcelonai célok felülvizsgálatával, a másik pedig a megfizethető, magas színvonalú tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáféréssel foglalkozik,
A megfizethető és hozzáférhető, magas színvonalú gondozási szolgáltatásoknak egyértelmű előnyeik vannak minden korosztály számára. A koragyermekkori nevelés pozitívan hat a gyermekek fejlődésére, és az élet későbbi szakaszaiban is csökkenti a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázatát. A tartós ápolás-gondozás lehetővé teszi azoknak az embereknek, akik akár idős koruk, akár betegségük vagy fogyatékosságuk miatt segítségre szorulnak a mindennapi életben, hogy megőrizzék önállóságukat és méltóságteljes életet éljenek. Ezek a szolgáltatások azonban még napjainkban is sokak számára megfizethetetlenek, elérhetetlenek illetve hozzáférhetetlenek.
Az ápolás-gondozásba való beruházás nemcsak azért fontos, hogy az ágazat – amelyet sok esetben nehéz munkakörülmények és alacsony bérek jellemeznek – vonzza és megtartsa a tehetséges szakembereket, hanem azért is, hogy kezelhető legyen a munkaerőhiány, és kiaknázható legyen az ágazat gazdasági és munkahely-teremtési potenciálja.
A magas színvonalú gondozásba való beruházás egyúttal a nők munkaerő-piaci részvételét és a nemek közötti egyenlőséget is előmozdítja, különösen a nemek közötti bér- és nyugdíjkülönbségek felszámolása tekintetében. A gondozási feladatok túlnyomórészt továbbra is a nőkre hárulnak: a formális gondozásban dolgozók 90 százaléka nő, és 7,7 millió nő esik ki gondozási feladatai miatt a foglalkoztatásból.
E problémák kezelése érdekében a Bizottság olyan konkrét intézkedéseket javasol, amelyek támogatják a tagállamokat a magas színvonalú és megfizethető gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításában, egyúttal javítják a gondozók számára a munkafeltételeket, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.
A Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy a nők munkaerő-piaci részvételének javítása érdekében vizsgálják felül a koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó 2002-es célkitűzéseket, más néven a „barcelonai célokat”. A jelenlegi célkitűzések alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 3 év alatti gyermekek 33 százaléka, valamint a 3 év és a tanköteles kor közötti gyermekek 90 százaléka részesüljön gyermekgondozásban. A – Bizottság új, ambiciózus, de reális célok kitűzését javasolja annak érdekében, hogy 2030-ra:
– a 3 év alatti gyermekek legalább 50 százaléka részesüljön koragyermekkori nevelésben és gondozásban,
– a 3 év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 96 százaléka részesüljön koragyermekkori nevelésben és gondozásban, amiről az európai oktatási térség keretében már megállapodás született.
A Bizottság ezenkívül többek között a következőket ajánlja a tagállamoknak:
– gondoskodjanak arról, hogy a városi, a vidéki és a hátrányos helyzetű területeken egyaránt megfizethető, hozzáférhető és magas színvonalú gyermekgondozási szolgáltatások álljanak rendelkezésre,
– vezessék be a koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való törvényi jogosultságot, ideális esetben oly módon, hogy az közvetlenül a fizetett családi szabadság végétől kezdődjön; célzott intézkedésekkel tegyék lehetővé és növeljék a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésben és gondozásban való részvételét, és ezáltal számolják fel a köztük és általában a gyermekkorú népesség között fennálló részvételi különbségeket,
– vizsgálják meg a gyermekek által gyermekgondozásban töltött órák számát (időráfordítás), és olyan időtartamú gyermekgondozást biztosítsanak, hogy a szülőknek lehetőségük legyen érdemi keresőtevékenységet folytatni, valamint
– a nemi sztereotípiák ellen fellépve ösztönözzék a gyermekgondozás szülők közötti egyenlő megosztását, és támogassák a családbarát munkaidő-beosztást.
A Bizottság olyan nemzeti cselekvési tervek kidolgozását ajánlja a tagállamoknak, amelyek – többek között az alábbiak révén – biztosítják, hogy az EU-ban mindenki számára elérhetőbbek és hozzáférhetőbbek, továbbá jobb minőségűek legyenek a gondozási szolgáltatások:
– annak biztosítása, hogy a tartós ápolás-gondozás időben rendelkezésre álljon, teljes körű és megfizethető legyen, és tisztességes életszínvonalat biztosítson a tartós ápolás-gondozásra szorulók számára,
– a professzionális tartós ápolási-gondozási szolgáltatások kínálatának és kombinációinak bővítése (otthoni, közösségi és bentlakásos gondozás), a tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférésben tapasztalható területi különbségek felszámolása, akadálymentes digitális megoldások bevezetése a gondozási szolgáltatások nyújtása terén, valamint a tartós ápolás-gondozási szolgáltatások és létesítmények hozzáférhetőségének biztosítása a fogyatékossággal élők számára,
– szigorú minőségi kritériumok és normák előírása a tartós ápolás-gondozást nyújtó szolgáltatók számára,
– képzés, tanácsadás, pszichológiai és pénzügyi támogatás formájában biztosított segítségnyújtás az informális gondozóknak, akik sok esetben nők és a gondozásban részesülők hozzátartozói, valamint
– megfelelő és fenntartható finanszírozás rendelkezésre bocsátása a tartós ápolás-gondozás számára, többek között uniós forrásokra támaszkodva.
A Bizottság a következőket ajánlja a tagállamoknak a munkafeltételek javítása és az ápolás-gondozási ágazat – különösen a férfiak számára történő – vonzóbbá tétele érdekében:
– ösztönözzék a kollektív tárgyalásokat és a szociális párbeszédet a jobb bérek és munkafeltételek érdekében,
– biztosítsák a legszigorúbb normákat a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében,
– dolgozzanak ki folyamatos oktatást és képzéseket a gondozók számára,
– lépjenek fel a gondozással kapcsolatos nemi sztereotípiákkal szemben, és indítsanak kommunikációs kampányokat,
– ratifikálják és hajtsák végre a háztartási alkalmazottakról szóló 189. számú ILO-egyezményt.
A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni:
– megvizsgálja egy új, uniós szintű, szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos ágazati szociális párbeszéd kialakításának lehetőségét,
– ösztönzi egy, a tartós ápolás-gondozási ágazattal kapcsolatos készségfejlesztési partnerség létrehozását a készségfejlesztési paktum keretében,
– az ápolás-gondozási ágazatban a munka társadalmi-gazdasági értékének és a munkafeltételeknek a felmérését célzó projekteket és kutatásokat finanszíroz,
– felülvizsgálja a munkafeltételekre vonatkozó uniós normák alkalmazását,
– feltérképezi az Unión kívüli országokból származó, tartós ápolás-gondozással foglalkozó munkavállalók jelenlegi beutazási és tartózkodási feltételeit és jogait, továbbá megvizsgálja olyan uniós szintű rendszerek kidolgozásának megvalósíthatóságát, amelyek célja munkavállalókat vonzani az ápolási-gondozási ágazatba, valamint
– népszerűsíti a koragyermekkori nevelésben és gondozásban dolgozók körében az Erasmus+ programok keretében rendelkezésre álló lehetőségeket.
Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök így nyilatkozott: „A demográfiai változások egyik következménye, hogy az európaiak hosszabb ideig élnek, ugyanakkor ezzel együtt nő a hozzáférhető, megfizethető, minőségi tartós ápolás-gondozás iránti kereslet is. Másrészt ami a fiatalabb korosztályokat illeti, a szülőknek – ahhoz, hogy lehetőségük legyen a teljes körű munkaerőpiaci részvételre – megfelelő gondozást kell biztosítaniuk gyermekeik számára, akik igénylik a kognitív, nyelvi, fizikai készségeik és kompetenciáik fejlesztését. Alapvető fontosságú társadalmi szerepük ellenére a gondozók munkája még ma is gyakran alulértékelt. A Bizottság által ma előterjesztett európai gondozási stratégia rögzíti, hogyan lehet hatékonyan és eredményesen kezelni ezeket a kihívásokat. Itt az ideje, hogy gondoskodjunk a gondozásról.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős uniós biztos a következőket mondta: „Az európai gondozási stratégia az embereket állítja a középpontba. Az EU elismeri a gondozói munka értékét, amelyet jobb munkafeltételekkel és magasabb bérekkel kell díjazni. A tartós ápolás-gondozásra szorulók számára garantálni kell a magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, hogy méltóságteljes életet élhessenek. Bízom benne, hogy ennek a stratégiának köszönhetően mind a professzionális, mind az informális gondozás megkapja azt a tiszteletet, amelyet érdemel, és ezt megfelelő beruházások is kísérik majd.”
Helena Dalli, az egyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A gondozásba való befektetés egyben a nemek közötti egyenlőségbe és a társadalmi méltányosságba való befektetés is. Kezdeményezésünk célja, hogy mindenkinek, aki gondozási feladatokat lát el – különösen a nőknek – valódi választási lehetőséget biztosítson a munka és a magánélet összeegyeztetésében. A megfizethető, hozzáférhető, minőségi gondozás lehetőséget ad a gondozásban részesülőknek – köztük a gyermekeknek, az időseknek és a fogyatékossággal élőknek is – a szerepvállalásra és jogaik teljes körű gyakorlására. A gondozásba való befektetés az egyenlő választási lehetőségek, a méltóság és az önrendelkezés biztosítását jelenti.”
A tagállamok megvitatják a tanácsi ajánlásokra irányuló bizottsági javaslatokat, amelyek elfogadásáról aztán a Tanács dönt. A bizottsági javaslatok alapján a tagállamoknak egy évvel az ajánlások elfogadása után tájékoztatniuk kell a Bizottságot a végrehajtásuk érdekében hozott intézkedésekről. A Bizottság mindegyik ajánlás esetében öt éven belül részletes jelentést tesz közzé, amely áttekintést nyújt a végrehajtásuk aktuális állásáról. A Bizottság az európai szemeszter során is folytatni fogja a szakpolitikai fejlemények nyomon követését, és uniós finanszírozás formájában támogatni fogja a reformokat és a beruházásokat.
Az európai gondozási stratégia támogatni fogja a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek érvényre juttatását, ideértve különösen a nemek közötti egyenlőséggel, a munka és a magánélet közötti egyensúllyal, a gyermekgondozással, valamint a gyermekek támogatásával és a tartós ápolás-gondozással kapcsolatos elveket. 2021 márciusában a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben a Bizottság bejelentette a tartós ápolás-gondozással kapcsolatos kezdeményezést, valamint a koragyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó barcelonai célkitűzések felülvizsgálatát. Az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében Ursula von der Leyen elnök bejelentette az európai gondozási stratégiát, amelynek célja támogatni a nőket és a férfiakat abban, hogy gondozóként kialakítsák a lehető legjobb egyensúlyt a munka és a magánélet között. Ezt később a Bizottság 2022. évi munkaprogramja is megerősítette.
Az európai gondozási stratégia emellett hozzá fog járulni a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ra kitűzött három kiemelt uniós szociális cél eléréséhez is, amelyeket az uniós vezetők a 2021. májusi portói csúcstalálkozón és az Európai Tanács keretében is üdvözöltek. A 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia részeként a barcelonai célkitűzésekről szóló ajánlás más uniós kezdeményezésekre, például a kisgyermekkori nevelésről és gondozásról szóló ajánlásra, az EU gyermekjogi stratégiájára és az európai gyermekgaranciáról szóló ajánlásra épül.
Szokásos évzáró összegzésünk következik.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.