Európai Bizottság: ki kell dolgozni az oltási stratégiákat

2020. 10. 18., 11:00

Az Európai Bizottság listát állított össze a hatékony oltási stratégiák és a védőoltások alkalmazásának legfontosabb lépéseiről.

Az Európai Bizottság ismertette azokat az alapvető elemeket, melyeket a tagállamoknak Covid19 oltási stratégiájukat illetően figyelembe kellene venniük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A biztonságos és hatékony oltóanyag nyújtja a legjobb esélyt arra, hogy legyőzzük a koronavírust és mindennapjaink visszatérjenek a megszokott kerékvágásba. Rengeteg munkát fektettünk abba, hogy megállapodásokat kössünk gyógyszeripari vállalatokkal és biztosítsuk a jövőben felhasználható vakcinaadagokat. Most arról kell gondoskodnunk, hogy teljes körűen felkészültek legyünk az oltóanyag bevezetésére. Oltási stratégiánkkal segítséget nyújtunk az uniós országoknak abban, hogy előkészítsék oltási kampányaikat: meghatározzák az elsőbbséget élvezők körét és a méltányos elosztás mikéntjét, továbbá védelmet nyújtsanak a leginkább veszélyeztetetteknek. A sikeres oltási kampányok feltétele, hogy már most megkezdjük a felkészülést.”

Az Európai Bizottság és a tagállamok – az oltóanyaggyártókkal kötött előzetes piaci kötelezettségvállalások alapján – egész Európának gondoskodnak a Covid19 elleni vakcinák előállításáról. Az Európai Gyógyszerügynökségnek minden oltóanyagot a biztonságra és a hatékonyságra vonatkozó rendszeresített szabványok alapján kell engedélyeznie. A tagállamoknak már most el kell kezdeniük a közös oltási stratégia kidolgozását.

A tagállamoknak többek között biztosítaniuk kell, hogy:

  • az oltási szolgálatok kellő kapacitással rendelkezzenek a Covid19 elleni oltások beadásához, ideértve a képzett munkaerőt, az orvostechnikai felszereléseket és a védőeszközöket;
  • az oltások könnyen hozzáférhetőek és megfizethetőek legyenek a célcsoportok számára;
  • felkészültek legyenek az eltérő tulajdonságokkal, tárolási és szállítási igényekkel rendelkező oltóanyagok alkalmazására, különösen a hűtési láncokat, a hűtöttáru-szállítást és a tárolókapacitásokat tekintve;
  • közérthető tájékoztatást folytassanak a Covid19 elleni oltóanyagok előnyeiről, kockázatairól és jelentőségéről, ezzel is erősítve a közvélemény bizalmát.

Minden tagállam egyidejűleg, népességarányosan fog hozzájutni a Covid19 elleni oltóanyagokhoz. A vakcinaadagok az alkalmazás bevezető szakaszában – az intenzív gyártás megkezdése előtt – korlátozott mennyiségben állnak majd rendelkezésre. A közlemény ezért rangsorolás nélkül mutat be példákat az elsőbbséget élvező csoportokra. Ilyenek például:

  • az egészségügyi ellátásban és tartós ápolás-gondozásban dolgozók;
  • a 60 év felettiek;
  • azok a személyek, akik egészségi állapotuk miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve;
  • a kulcsfontosságú munkavállalók;
  • azok a személyek, akik nem tudják betartani a közösségi távolságtartást (kollégiumok, börtönök, menekülttáborok stb.);
  • a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű csoportok.

Amíg nem állnak rendelkezésre a Covid19 elleni jóváhagyott vakcinák, az egyéb alapvető egészségügyi és népegészségügyi szolgáltatások és programok folytonosságának megőrzése mellett az EU-nak továbbra is gondoskodnia kell a vírus terjedésének enyhítéséről. Ez elsősorban a veszélyeztetett csoportok védelme révén valósulhat meg, amellett, hogy a lakosság tudatosan törekszik a népegészségügyi intézkedések betartására. Amíg nem áll rendelkezésre a Covid19 elleni oltóanyag – és valószínűleg még az oltás bevezetésének kezdeti szakaszában is –, továbbra is a közösségi kockázatcsökkentő intézkedések (fizikai távolságtartás, a nyilvános helyek bezárása és a munkakörnyezet átalakítása) jelentik majd a Covid19-járvány ellenőrzés alatt tartását és kezelését szolgáló elsődleges népegészségügyi eszközöket.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS