EU–Új-Zéland: 30 százalékkal bővülhet a kétoldalú kereskedelem

2022. 07. 01., 16:23

„A demokráciák együttműködnek egymással és az emberek érdekeit képviselik.”

Az EU és Új-Zéland ma lezárta a kereskedelmi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalásait. A megállapodás mindkét oldalon komoly gazdasági lehetőségeket hordoz magában a vállalkozások és a fogyasztók számára, miközben példa nélküli fenntarthatósági kötelezettségvállalásokat is tartalmaz például a párizsi klímamegállapodás és a munkavállalói alapjogok tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ez végső esetben akár kereskedelempolitikai szankciókkal is kikényszeríthető – áll az Európai Bizottság közleményében.

A megállapodás hatására 30 százalékkal bővülhet a kétoldalú kereskedelem, és az EU-export éves szinten akár 4,5 milliárd euróval is megugorhat. Az új-zélandi uniós beruházások 80%-kal növekedhetnek, az uniós vállalkozások pedig már az alkalmazás első évétől évi mintegy 140 millió euró vámbefizetéstől mentesülhetnek.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezt mondta:  „Új-Zéland alapvető partnerünk az indiai–csendes-óceáni térségben. Ez a kereskedelmi megállapodás nagy lehetőségeket hordoz magában mindkét fél vállalkozásai, mezőgazdasági termelői és fogyasztói számára. Hatására a két fél közötti kereskedelem várhatóan 30 százalékkal fog bővülni. Szövege példa nélküli szociális és klímavédelmi vállalásokat rögzít. Ez az új megállapodás geopolitikailag fontos pillanatban született az Európai Unió és Új-Zéland között. A demokráciák, mint a miénk, együttműködnek egymással, és az emberek érdekeit képviselik.”

Új exportlehetőségek kisebb és nagyobb vállalkozások számára egyaránt

A megállapodás új lehetőségeket teremt a vállalkozások számára azáltal, hogy:

– az EU-ból Új-Zélandra irányuló teljes export esetében megszünteti a vámokat,

– megnyitja az új-zélandi szolgáltatások piacát olyan fontos területeken, mint a pénzügyi szolgáltatások, a távközlés, a tengeri közlekedés vagy a kézbesítési szolgáltatások,

– megszünteti az uniós befektetők hátrányos megkülönböztetését Új-Zélandon és viszont,

– javítja az uniós vállalkozások hozzáférését az új-zélandi közbeszerzési piachoz az áruk és a szolgáltatások, a beruházások és a koncessziós szerződések területén. Új-Zéland közbeszerzési piacán éves szinten mintegy 60 milliárd euró értékben kötnek szerződéseket,

– megkönnyíti az adatok áramlását, kiszámítható és átlátható szabályokat hoz létre a digitális kereskedelem és a biztonságos online környezet támogatására, a fogyasztók javára,

– megelőzi az indokolatlan adatlokalizációs követelményeket, és szigorú védelmet biztosít a személyes adatok számára,

– segíti a kisvállalkozások exporttevékenységének bővítését, ennek érdekében külön fejezetben tárgyalja a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályokat,

– jelentősen egyszerűsíti a megfelelési követelményeket és eljárásokat, ezáltal gyorsabb áruforgalmat tesz lehetővé,

– nagy horderejű kötelezettségvállalásokat tartalmaz Új-Zéland részéről a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme és érvényesítése terén, megteremtve az új-zélandi szabályozás összhangját az EU előírásaival.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Az európai uniós mezőgazdasági termelők a megállapodás alkalmazásának első napjától fogva sokkal jobb feltételekkel értékesíthetik majd termékeiket Új-Zélandon, mint jelenleg. Több fontos uniós exportcikk, köztük a sertéshús, a bor és a pezsgő, a csokoládé, a cukorkaáruk és a kekszek kivitele azonnal vámmentessé válik.

A vámkönnyítésen kívül más előnyök is várnak az uniós termelőkre. A megállapodás védelmet nyújt minden uniós bor és szeszes ital számára – csaknem 2000 elnevezés tartozik ide, mint például a Prosecco, a lengyel vodka, a Rioja, a Champagne, vagy éppen a tokaji borok. Emellett a legszélesebb körben elismert hagyományos uniós termékek (földrajzi árujelzők) közül 163 kerül oltalom alá Új-Zélandon, köztük az Asiago, a Feta, a Comté és a Queso Manchego sajt, az „Istarski pršut” sonka, a Lübecker Marzipan vagy az Elia Kalamatas olajbogyó.

A megállapodás figyelembe veszi az érzékeny mezőgazdasági termékek (több tejtermék, marha- és juhhús, etanol, csemegekukorica) uniós termelőinek érdekeit. Ezekben az ágazatokban a nulla vagy csökkentett vámtételű import csak bizonyos mennyiségi korlátok között (úgynevezett vámkontingensek keretében) lesz lehetséges Új-Zélandról.

Fenntarthatósági kötelezettségvállalások

Az EU–Új-Zéland kereskedelmi megállapodás a maga nemében az első, amely az éppen egy hete elfogadott, „A kereskedelmi partnerségek ereje: együtt a zöld és igazságos gazdasági növekedésért” című közleményben bejelentett új uniós kereskedelempolitikai és fenntarthatósági megközelítésen alapul.

A két fél ambiciózus kötelezettségeket vállalt a fenntartható fejlődés kereskedelmi vonatkozásait illetően. Az együttműködésen és megerősített szabályérvényesítésen alapuló vállalások számos kérdésre kiterjednek, és – például a munkajogi alapelvek vagy a Párizsi Megállapodás megsértése esetén – végső esetben lehetővé teszik a szankciók alkalmazását is. A megállapodásnak fontos eleme a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartása is.  

Az EU által kötött kereskedelmi megállapodásokat tekintve most először fordul elő, hogy külön fejezet foglalkozik a fenntartható élelmiszerrendszerek kérdéskörével, külön cikk szabályozza a kereskedelem és a nemek közötti egyenlőség kapcsolatát, és külön rendelkezés vonatkozik a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatások reformjának kereskedelmi aspektusaira. A dokumentum már a hatálybalépésekor liberalizálja a zöld áru- és szolgáltatáskereskedelmet.

Mindez összhangban van az Európa jövőjéről tartott konferencia keretében a polgárok által megfogalmazott ajánlásokkal, nevezetesen azzal a javaslattal, hogy az európai vállalkozások lehetőségeinek bővítése együtt járjon a fenntartható kereskedelem előmozdításával.

A következő lépések

A felek rövidesen közzéteszik a megállapodás szövegtervezetét. Ezután következik a jogi lektorálás, majd pedig a fordítás az EU összes hivatalos nyelvére. Ezt követően a Bizottság aláírás és megkötés céljából a Tanács elé terjeszti a megállapodást. A Tanács általi elfogadás után az EU és Új-Zéland aláírhatja a megállapodást. Az aláírás után a Tanács megküldi a szöveget az Európai Parlamentnek jóváhagyásra. Végül amikor a Parlament is jóváhagyta a szöveget, Új-Zéland pedig megerősítette, a megállapodás hatályba léphet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS