Minden eddiginél több ember vesz részt Erasmus+ programban, a támogatott projektek száma pedig tovább nőtt.
Az EU 2017-ben rekordösszeget, 2,6 milliárd eurót fektetett be a programba, ami 13 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Ez lehetővé tette, hogy minden eddiginél több lehetőséget biztosítson a fiatalok számára. A számadatok azt mutatják, hogy az Erasmus+ továbbra is jó úton halad azon célkitűzésének elérése felé, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az EU-ban élő fiatalok összesen 3,7 százaléka számára nyújtson támogatást. A jelentés azt is kiemeli, hogy a program egyre nyitottabb a hátrányos helyzetű személyek és a kisebb szervezetek számára – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A program támogatása sosem volt szilárdabb. A 2017-es, az Erasmus program 30. évfordulójának megünneplésére irányuló sikeres kampány keretében 44 országban több mint 750 000-en vettek részt 1 900 rendezvényen, ami rávilágít arra, hogy az Erasmus+ és elődei mekkora szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok fejleszthessék kompetenciáikat, és megtapasztalhassák, milyen európainak lenni.
Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos így nyilatkozott: „Az Erasmus-program elindításának harmincadik évfordulóját 2017-ben ünnepeltük, amikor is a program ismét hozzájárult a látókörök kiszélesítéséhez, elősegítette a kulturális cseréket, és új lehetőségeket teremtett az oktatás, a képzés, az ifjúságpolitika és a sport területén. A ma közzétett adatok megerősítik, hogy az Erasmus+ kulcsszerepet játszik az erősebb, befogadóbb és rugalmasabb Európa kialakításában. Szándékunk, hogy az unió új, hosszú távú költségvetése révén folytassuk a megkezdett utat egy még nagyobb és még jobb programmal annak érdekében, hogy még többet fektessünk be a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező európai fiatalokba.”
2017-ben az Erasmus+ program rekordszámú, mintegy 800 000 fő részére nyújtott támogatást külföldi oktatásban, képzésben vagy önkéntes tevékenységben való részvételhez, ami 10 százalékos növekedésnek felelt meg 2016-hoz viszonyítva. A program ugyanakkor az oktatási intézmények, az ifjúsági szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködést is finanszírozta. Összesen 84 700 szervezet vett részt 22 400 projektben. A program több mint 400 000 felsőoktatási hallgató, gyakornok és felsőoktatási munkatárs számára tette lehetővé, hogy egy ideig külföldön tanuljon, gyakornokoskodjon, illetve tanítson a 2016/2017-es tanévben, közülük közel 34 000 hallgató és felsőoktatási munkatárs kapott ösztöndíjat ahhoz, hogy valamely partnerországba utazhasson a világon. Franciaország, Németország és Spanyolország volt a három legfontosabb küldő ország, Spanyolország, Németország és az Egyesült Királyság pedig a három legnépszerűbb célország volt a hallgatók körében.
Az éves jelentés ismét rávilágít arra, hogy az Erasmus+ jóval több, mint egy egyetemi hallgatóknak és munkatársaknak szóló program, hiszen a szakképzésben részt vevő tanulóknak és munkatársaknak (160 000 fő), a fiataloknak és az ifjúságsegítőknek (158 000 fő), valamint a felnőttoktatásban dolgozó munkatársaknak (6 400 fő) is kínál ösztöndíjakat. Emellett együttműködési projektek is szolgálták az iskolai tanárok és munkatársak (47 000 fő), valamint diákjaik (110 000 fő) javát. A program az évente megrendezett európai sporthét mellett 162 sportprojektet finanszírozott 930 szervezet részvételével, melyek közül tíz nonprofit sportesemény volt.
Az Erasmus+ egyre inkább hozzáférhetővé válik a leginkább rászorulók számára, több lehetőséget kínálva és további finanszírozást biztosítva a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező résztvevők számára. 2017-ben közel 21 000 hátrányos helyzetű hallgató és munkatárs vett részt az Erasmus+ felsőoktatási mobilitási tevékenységeiben. Ezzel 2014 óta 67 500 fölé emelkedett a hátrányos helyzetű felsőoktatási résztvevők száma, akik között csaknem 2 000 speciális szükségletű résztvevő volt.
A programot 2017-ben is továbbfejlesztették azért, hogy az EU digitális készségekre vonatkozó stratégiai prioritásai – többek között innovatív tantervek és oktatási módszerek alkalmazása révén – az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika részévé váljanak. Például az új Erasmus+ mobilalkalmazást 2017 közepén történt elindítása óta több mint 55 000 alkalommal töltötték le és telepítették; és 2014 óta több mint 380 000 ember részesült online nyelvi képzésben, köztük csaknem 5500 újonnan érkezett menekült.
Az Erasmus+
Az Erasmus+ és a program elődei a legsikeresebb uniós programok közé tartoznak. 1987 óta e programok lehetőséget biztosítanak elsősorban a fiatalok számára, hogy bizonyos időt külföldön eltöltve új tapasztalatokra tegyenek szert. A jelenlegi, azaz a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló Erasmus+ program 14,7 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, és az unióban élő fiatalok 3,7 százalékának fog lehetőséget kínálni arra, hogy tanulmányokat folytasson, képzésben vegyen részt, illetve munka- vagy önkéntesmunka-tapasztalatra tegyen szert külföldön. A program földrajzi hatóköre 1987 óta 11 országról 33 országra bővült (jelenleg az EU 28 tagállama mellett kiterjed Törökországra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is). A program emellett világszerte nyitva áll a partnerországok előtt.
2017 novemberében az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy több mobilitási és csereprogramot fognak megvalósítani, többek között azáltal, hogy a tanulók valamennyi kategóriája számára jelentősen megerősített, inkluzívabb és kibővített Erasmus+ programot hoznak létre.
2018 májusában a bizottság előterjesztette az új, ambiciózus Erasmus programról szóló javaslatát, amely a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó következő hosszú távú uniós költségvetésben meg kívánja kétszerezni a program költségvetését, amely így 30 milliárd euróra emelkedne. A cél az, hogy a résztvevők száma a jelenlegi háromszorosára, azaz 12 millióra növekedjen, a program pedig inkluzívabbá, a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező személyek számára is hozzáférhetővé és nemzetközibbé váljon.
A program támogatni fogja az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozására irányuló munkát is, amely az EU egyik politikai prioritása: azt hivatott biztosítani, hogy semmilyen határ ne szabjon gátat a tanulásnak és a kutatásnak.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.