Erasmus+ program: új támogatás az európai egyetemek szövetségeinek

2023. 07. 04., 13:41

„Az »Európai Egyetemek« kezdeményezés alapjaiban forradalmasítja a felsőoktatást, miközben előmozdítja az európai értékeket és identitást.”

Az Európai Bizottság kihirdette az „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás eredményeit, amely a felsőoktatási intézmények szövetségeinek nyújt támogatást. Az európai egyetemek szövetségei az európai polgárok új generációját hozzák közelebb egymáshoz, akik különböző európai országokban, különböző nyelveken tanulhatnak és dolgozhatnak, ágazatokon és tudományágakon átívelő környezetben. A szövetségek lehetővé teszik a hallgatóknak, hogy diplomájuk megszerzéséhez több európai országban folytassanak tanulmányokat, ezzel pedig viszonylatban is növelik az európai felsőoktatási intézmények versenyképességét – olvasható a Bizottság közleményében.

„Képzelje el, hogy egy európai egyetemi hálózat transznacionális kampuszán tanul, ahol a diákok maguk választják meg, hogy mit, hol és mikor tanulnak a szövetség bármelyik partnerintézményében. Az innovatív, kihívásokon alapuló pedagógia és az integrált mobilitás előnyeit élvezve a hallgatók és az oktatók természetes módon sajátítanak el új kompetenciákat. Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés alapjaiban forradalmasítja a felsőoktatást, miközben előmozdítja az európai értékeket és identitást. Segít előkészíteni az utat a közös európai diploma előtt, erősítve a diplomásokban az európai összetartozás érzését. Szívből gratulálok valamennyi nyertes felsőoktatási intézménynek – mondta Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.

Az eredményhirdetést követően hét új szövetséggel összesen 50-re nő az európai egyetemek szövetségeinek száma, amelyek így immár 35 országból több mint 430 felsőoktatási intézményt tömörítenek. Idetartozik az összes uniós tagállam, valamint Izland, Norvégia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország.

A részt vevő intézmények hallgatói előtt egyedülálló transznacionális és innovatív oktatási lehetőségek kínálkoznak, amelyeknek köszönhetően a sikeres jövőhöz elengedhetetlen készségeket és kompetenciákat sajátíthatnak el. Az európai egyetemek 50 szövetsége ezenkívül csaknem 1700 társult partner – köztük NGO-k, vállalkozások, helyi és regionális önkormányzatok – közreműködésével ösztönzi a széles körű innovációt az európai régiókban.

Az Erasmus+ programból elkülönített rekordösszegű, 402,2 millió eurós összköltségvetéséből a pályázati felhívás mindegyik szövetségnek 14,4 millió euróig terjedő keretet biztosít négyéves időtartamra. Az összköltségvetésből 3,2 millió euró az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA III) lett elkülönítve azzal a céllal, hogy támogassa az Erasmus+ programhoz nem társult nyugat-balkáni országok felsőoktatási intézményeit a teljes jogú partnerként való részvételben.

A 2023-as felhívás újdonsága, hogy az Erasmus+ programhoz nem társult nyugat-balkáni országok felsőoktatási intézményei is teljes jogú partnerként vehettek részt a pályázatban. Így Észak-Macedónia és Szerbia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró felsőoktatási intézményei is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

A tavalyi évhez hasonlóan a szövetségek idén is bevonhatják társult partnerként a bolognai folyamat országainak felsőoktatási intézményeit. A 2023-as pályázati felhívás keretében a szövetségekhez közel 30 ukrán felsőoktatási intézmény is csatlakozott.

A Bizottság 2023 őszén teszi közzé a következő Erasmus+ pályázati felhívást, amellyel az európai egyetemi stratégia azon célját kívánja elérni, hogy 2024 közepéig az európai egyetemek szövetségeinek számát 60-ra, a részt vevő intézményekét pedig 500 fölé növelje.

„Európai Egyetemek”

Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés átlagosan kilenc felsőoktatási intézményt tömörítő transznacionális szövetségeket támogat, amelyek különböző típusú intézményeket (például általános és kutatóegyetemeket, alkalmazott tudományokat oktató egyetemeket, felsőfokú műszaki oktatási intézményeket, művészeti iskolákat és felsőfokú szakképzési intézményeket) foglalhatnak magukban. Ezek az intézmények hosszú távú strukturális, fenntartható és rendszerszintű együttműködést alakítanak ki az oktatás, a kutatás és az innováció terén. Olyan hallgatóközpontú tanterveket kínálnak közösen a közös kampuszokon, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európa minden tájáról érkező diákok, oktatók és kutatók akadálytalan mobilitást élvezhessenek.

A Bizottság célja 2025-ig megvalósítani az európai oktatási térséget. E törekvés részeként a 2017 novemberében megrendezett göteborgi szociális csúcstalálkozó előtt az Európai Unió vezetői elé terjesztette az „Európai Egyetemek” kezdeményezést. A 2022-ben előterjesztett európai egyetemi stratégia azt a célt tűzi ki, hogy 2024 közepéig az európai egyetemek 60 szövetségét támogassa, amelyekben több mint 500 felsőoktatási intézmény vesz részt. Erre a célra az Erasmus+ keretében rekordösszeget, 1,1 milliárd eurót különít el a jelenlegi, 2021–2027-es programozási időszakban. Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés kutatási dimenziójának támogatását a Horizont Európa keretében megvalósuló európai kiválósági kezdeményezés fogja fedezni.

Az „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás két tengely köré szerveződött: fenntartható finanszírozást kínált a felsőoktatási intézmények már meglévő sikeres szövetségei számára hosszú távú jövőképük megvalósítása érdekében, valamint a meglévő sikeres szövetségeket több mint 50 új felsőoktatási intézménnyel bővítette. A felhívás ezenkívül Európa-szerte támogatta az európai egyetemek olyan új szövetségeinek létrehozását, amelyek közös stratégiai elképzelések mentén egyesítik a különböző felsőoktatási intézményeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS