„Az »Európai Egyetemek« kezdeményezés alapjaiban forradalmasítja a felsőoktatást, miközben előmozdítja az európai értékeket és identitást.”
Az Európai Bizottság kihirdette az „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás eredményeit, amely a felsőoktatási intézmények szövetségeinek nyújt támogatást. Az európai egyetemek szövetségei az európai polgárok új generációját hozzák közelebb egymáshoz, akik különböző európai országokban, különböző nyelveken tanulhatnak és dolgozhatnak, ágazatokon és tudományágakon átívelő környezetben. A szövetségek lehetővé teszik a hallgatóknak, hogy diplomájuk megszerzéséhez több európai országban folytassanak tanulmányokat, ezzel pedig viszonylatban is növelik az európai felsőoktatási intézmények versenyképességét – olvasható a Bizottság közleményében.
„Képzelje el, hogy egy európai egyetemi hálózat transznacionális kampuszán tanul, ahol a diákok maguk választják meg, hogy mit, hol és mikor tanulnak a szövetség bármelyik partnerintézményében. Az innovatív, kihívásokon alapuló pedagógia és az integrált mobilitás előnyeit élvezve a hallgatók és az oktatók természetes módon sajátítanak el új kompetenciákat. Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés alapjaiban forradalmasítja a felsőoktatást, miközben előmozdítja az európai értékeket és identitást. Segít előkészíteni az utat a közös európai diploma előtt, erősítve a diplomásokban az európai összetartozás érzését. Szívből gratulálok valamennyi nyertes felsőoktatási intézménynek – mondta Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.
Az eredményhirdetést követően hét új szövetséggel összesen 50-re nő az európai egyetemek szövetségeinek száma, amelyek így immár 35 országból több mint 430 felsőoktatási intézményt tömörítenek. Idetartozik az összes uniós tagállam, valamint Izland, Norvégia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország.
A részt vevő intézmények hallgatói előtt egyedülálló transznacionális és innovatív oktatási lehetőségek kínálkoznak, amelyeknek köszönhetően a sikeres jövőhöz elengedhetetlen készségeket és kompetenciákat sajátíthatnak el. Az európai egyetemek 50 szövetsége ezenkívül csaknem 1700 társult partner – köztük NGO-k, vállalkozások, helyi és regionális önkormányzatok – közreműködésével ösztönzi a széles körű innovációt az európai régiókban.
Az Erasmus+ programból elkülönített rekordösszegű, 402,2 millió eurós összköltségvetéséből a pályázati felhívás mindegyik szövetségnek 14,4 millió euróig terjedő keretet biztosít négyéves időtartamra. Az összköltségvetésből 3,2 millió euró az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA III) lett elkülönítve azzal a céllal, hogy támogassa az Erasmus+ programhoz nem társult nyugat-balkáni országok felsőoktatási intézményeit a teljes jogú partnerként való részvételben.
A 2023-as felhívás újdonsága, hogy az Erasmus+ programhoz nem társult nyugat-balkáni országok felsőoktatási intézményei is teljes jogú partnerként vehettek részt a pályázatban. Így Észak-Macedónia és Szerbia mellett Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró felsőoktatási intézményei is csatlakoztak a kezdeményezéshez.
A tavalyi évhez hasonlóan a szövetségek idén is bevonhatják társult partnerként a bolognai folyamat országainak felsőoktatási intézményeit. A 2023-as pályázati felhívás keretében a szövetségekhez közel 30 ukrán felsőoktatási intézmény is csatlakozott.
A Bizottság 2023 őszén teszi közzé a következő Erasmus+ pályázati felhívást, amellyel az európai egyetemi stratégia azon célját kívánja elérni, hogy 2024 közepéig az európai egyetemek szövetségeinek számát 60-ra, a részt vevő intézményekét pedig 500 fölé növelje.
Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés átlagosan kilenc felsőoktatási intézményt tömörítő transznacionális szövetségeket támogat, amelyek különböző típusú intézményeket (például általános és kutatóegyetemeket, alkalmazott tudományokat oktató egyetemeket, felsőfokú műszaki oktatási intézményeket, művészeti iskolákat és felsőfokú szakképzési intézményeket) foglalhatnak magukban. Ezek az intézmények hosszú távú strukturális, fenntartható és rendszerszintű együttműködést alakítanak ki az oktatás, a kutatás és az innováció terén. Olyan hallgatóközpontú tanterveket kínálnak közösen a közös kampuszokon, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európa minden tájáról érkező diákok, oktatók és kutatók akadálytalan mobilitást élvezhessenek.
A Bizottság célja 2025-ig megvalósítani az európai oktatási térséget. E törekvés részeként a 2017 novemberében megrendezett göteborgi szociális csúcstalálkozó előtt az Európai Unió vezetői elé terjesztette az „Európai Egyetemek” kezdeményezést. A 2022-ben előterjesztett európai egyetemi stratégia azt a célt tűzi ki, hogy 2024 közepéig az európai egyetemek 60 szövetségét támogassa, amelyekben több mint 500 felsőoktatási intézmény vesz részt. Erre a célra az Erasmus+ keretében rekordösszeget, 1,1 milliárd eurót különít el a jelenlegi, 2021–2027-es programozási időszakban. Az „Európai Egyetemek” kezdeményezés kutatási dimenziójának támogatását a Horizont Európa keretében megvalósuló európai kiválósági kezdeményezés fogja fedezni.
Az „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel kapcsolatos 2023-as Erasmus+ pályázati felhívás két tengely köré szerveződött: fenntartható finanszírozást kínált a felsőoktatási intézmények már meglévő sikeres szövetségei számára hosszú távú jövőképük megvalósítása érdekében, valamint a meglévő sikeres szövetségeket több mint 50 új felsőoktatási intézménnyel bővítette. A felhívás ezenkívül Európa-szerte támogatta az európai egyetemek olyan új szövetségeinek létrehozását, amelyek közös stratégiai elképzelések mentén egyesítik a különböző felsőoktatási intézményeket.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.