Erasmus+ program: több mint 28 milliárd euró mobilitásra és tanulásra

2021. 03. 26., 10:45

Az Európai Bizottság elfogadta el a 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program első éves munkaprogramját. A program (amelynek 2014–2020-as költségvetése 14,7 milliárd euró volt) 26,2 milliárd euróból gazdálkodik, ez az összeg az EU külső finanszírozási eszközei révén további 2,2 milliárd euróval egészül ki.

Az új, átdolgozott program 10 millió, különböző életkorú és hátterű európai részvételét finanszírozza tanulmányi mobilitási és határokon átnyúló együttműködési projektekben. Az európai oktatási térség alapelveinek megfelelően a programban erőteljesebben jelentkezik az esélyegyenlőség dimenziója, csakúgy mint a zöld és digitális átállás támogatása. Az Erasmus+ a világjárvány összefüggésében hozzájárul majd az oktatási és képzési rendszerek rezilienciájához is.

  • Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós alelnök így fogalmazott: „Üdvözlöm a most induló új Erasmus+ programot, melyet sokan az Európai Unió egyik jelentős vívmányaként tartanak számon. A program továbbra is több százezer európai és társult országbeli résztvevő számára kínál tanulási lehetőségeket. Amellett, hogy a résztvevőket életre szóló mobilitási tapasztalatokkal gazdagítja és előmozdítja az európaiak közötti egyetértést, ahhoz is hozzá fog járulni, hogy megvalósítsuk a méltányosabb és környezetbarátabb Európára irányuló törekvéseinket.”
  • Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Maga a tény, hogy az Erasmus+ program következő hét évre szóló költségvetése közel megduplázódott, jól szemlélteti, hogy Európának számít az oktatás, az élethosszig tartó tanulás és az ifjúság. Az Erasmus+ volumenét, hatókörét és globális elismertségét tekintve egyedülálló programnak számít, mely 33 országot fed le, ugyanakkor a nemzetközi tevékenységeinek köszönhetően globálisan hozzáférhető. Javaslom, hogy az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékeny állami és magánszervezetek tanulmányozzák a ma megjelent pályázati felhívásokat, és pályázzanak. Az Erasmus+ program hozzájárul ahhoz, hogy valóra váltsuk az európai oktatási térséget.”

Az elfogadott éves munkaprogrammal párhuzamosan  közzétették az új Erasmus+ program keretében kiírt első pályázati felhívásokat is. Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő bármely köz- vagy magánjogi szerv pályázhat támogatásra. A jelentkezésekhez igénybe vehetik a minden uniós tagállamban és a program társult országaiban működő Erasmus+ nemzeti irodák nyújtotta segítséget.

A megújult Erasmus+ program az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport minden területére kiterjedve kínál lehetőséget külföldi tanulmányi időszakokra, szakmai gyakorlatokra, tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a munkatársak/szakemberek/oktatók részvételével szervezett csereprogramokra. A résztvevők lehetnek iskolai tanulók, felsőoktatási intézmények hallgatói, szakképzésben tanuló diákok, felnőtt tanulók, ifjúsági csereprogramok résztvevői, ifjúságsegítők és sportedzők.

A költségvetés 70 százalékát mobilitásra fordítják, ugyanakkor az új Erasmus+ határokon átnyúló együttműködési projektekhez is biztosít forrásokat. Az ilyen együttműködési projektek a következő szervezetek/intézmények között valósulhatnak meg: felsőoktatási intézmények (az európai egyetemek hálózatainak kialakítására irányuló kezdeményezés), iskolák, tanárképző főiskolák (pl. Erasmus+ tanárképző akadémiák), felnőttoktatási központok, ifjúsági és sportszervezetek/intézmények, szakképzési szolgáltatók (pl. szakképzési kiválósági központok) és a tanulás területén tevékeny egyéb szereplők.

A 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program főbb jellemzői a következők:

  • Inkluzív Erasmus+: Bővített lehetőségek a hátrányos helyzetű emberek, köztük a különböző kulturális, szociális és gazdasági háttérrel rendelkezők, valamint a vidéki és távoli területeken élők számára. A program új elemei közé tartoznak az iskolai tanulóknak szóló egyéni és osztályszintű csereprogramok, valamint a felnőtt tanulók mobilitása. A kis léptékű partnerségeknek és az egyszerűsített támogatásoknak köszönhetően a kisebb szervezetek – például iskolák, ifjúsági egyesületek és sportklubok – könnyebben pályázhatnak. A program az előző programciklus sikereiből kiindulva a harmadik országokkal kialakítandó együttműködések révén bővíti nemzetközi dimenzióját is. Világszerte előmozdítja a csereprogramokat és az együttműködési projekteket, amelyek immár a sport és a szakképzés területén is megvalósíthatók.
  • Digitális Erasmus+: A világjárvány egyértelművé tette, hogy fel kell gyorsítani az oktatási és képzési rendszerek digitális átállását. Az Erasmus+ a digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban támogatni fogja a digitális készségek fejlesztését. Színvonalas digitális képzést és cserelehetőségeket kínál az olyan platformok közreműködésével, mint az eTwinning, a School Education Gateway és az Európai Ifjúsági Portál, emellett pedig ösztönzi a digitális tematikájú gyakornoki lehetőségeket is. Az olyan újdonságok, mint a vegyes intenzív programok, rövid külföldi mobilitási tapasztalatszerzéssel egészítik ki az online tanulást és csapatmunkát. A program végrehajtását digitális síkra tereli és tovább egyszerűsíti az európai diákigazolvány egyre elterjedtebb használata.
  • Környezetbarát Erasmus+: A program az európai zöld megállapodással összhangban pénzügyi ösztönzőket kínál a fenntartható közlekedési módokat használó résztvevők számára. Ezenfelül olyan projektek is támogatásban részesülhetnek, amelyek elősegítik a környezetvédelmi kérdések tudatosítását és előmozdítják a klímaválság enyhítésével kapcsolatos csereprogramokat.
  • Erasmus+ a fiataloknak: A DiscoverEU kezdeményezés immár az Erasmus+ szerves részeként 18 éves fiataloknak kínál lehetőséget arra, hogy vasúti bérlettel körbeutazzák Európát, megismerjenek más kultúrákat, és találkozzanak európai társaikkal. Az Erasmus+ újonnan kialakított ifjúsági részvételi tevékenységek révén támogatja a csere- és együttműködési lehetőségeket is, ezzel is segíti a fiatalokat abban, hogy szerepet vállaljanak a demokratikus életben, és felhívja a figyelmet a közös európai értékekre és az alapvető jogokra. E tevékenységek emellett helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt előmozdítják a fiatalok és a döntéshozók közötti kapcsolatok kialakulását.

A világjárvány összefüggésében az Erasmus+ rezilienciára irányuló erőfeszítései több százezer iskolát, felsőoktatási intézményt, szakképzési intézményt, tanárt, fiatalt, ifjúsági és sportszervezetet, civil szervezetet és egyéb érdekelt felet mozgósítanak. A program hozzá fog járulni az olyan új gyakorlatok terjesztéséhez, amelyek Európa-szerte nemzeti, regionális és helyi szinten javítják az oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségét és relevanciáját.

Erasmus+

Az Erasmus+ néven ismert program 2014-ben indult, amikor a korábbi Erasmus program tevékenységi köre jelentősen bővült. Az európaiak a szabad mozgás és a béke megteremtése után a programot az EU harmadik legpozitívabb eredményeként tartják számon. Az utóbbi három évtizedben 33 országban (az EU-ban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Észak-Macedóniában, Norvégiában, Szerbiában és Törökországban) több mint 10 millióan vettek részt a programban. Az Erasmus+ nemzetközi ága az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén világszerte kínál mobilitási és együttműködési lehetőségeket.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS