Erasmus+ program: több mint 28 milliárd euró mobilitásra és tanulásra

2021. 03. 26., 10:45

Az Európai Bizottság elfogadta el a 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program első éves munkaprogramját. A program (amelynek 2014–2020-as költségvetése 14,7 milliárd euró volt) 26,2 milliárd euróból gazdálkodik, ez az összeg az EU külső finanszírozási eszközei révén további 2,2 milliárd euróval egészül ki.

Az új, átdolgozott program 10 millió, különböző életkorú és hátterű európai részvételét finanszírozza tanulmányi mobilitási és határokon átnyúló együttműködési projektekben. Az európai oktatási térség alapelveinek megfelelően a programban erőteljesebben jelentkezik az esélyegyenlőség dimenziója, csakúgy mint a zöld és digitális átállás támogatása. Az Erasmus+ a világjárvány összefüggésében hozzájárul majd az oktatási és képzési rendszerek rezilienciájához is.

  • Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós alelnök így fogalmazott: „Üdvözlöm a most induló új Erasmus+ programot, melyet sokan az Európai Unió egyik jelentős vívmányaként tartanak számon. A program továbbra is több százezer európai és társult országbeli résztvevő számára kínál tanulási lehetőségeket. Amellett, hogy a résztvevőket életre szóló mobilitási tapasztalatokkal gazdagítja és előmozdítja az európaiak közötti egyetértést, ahhoz is hozzá fog járulni, hogy megvalósítsuk a méltányosabb és környezetbarátabb Európára irányuló törekvéseinket.”
  • Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Maga a tény, hogy az Erasmus+ program következő hét évre szóló költségvetése közel megduplázódott, jól szemlélteti, hogy Európának számít az oktatás, az élethosszig tartó tanulás és az ifjúság. Az Erasmus+ volumenét, hatókörét és globális elismertségét tekintve egyedülálló programnak számít, mely 33 országot fed le, ugyanakkor a nemzetközi tevékenységeinek köszönhetően globálisan hozzáférhető. Javaslom, hogy az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékeny állami és magánszervezetek tanulmányozzák a ma megjelent pályázati felhívásokat, és pályázzanak. Az Erasmus+ program hozzájárul ahhoz, hogy valóra váltsuk az európai oktatási térséget.”

Az elfogadott éves munkaprogrammal párhuzamosan  közzétették az új Erasmus+ program keretében kiírt első pályázati felhívásokat is. Az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén tevékenykedő bármely köz- vagy magánjogi szerv pályázhat támogatásra. A jelentkezésekhez igénybe vehetik a minden uniós tagállamban és a program társult országaiban működő Erasmus+ nemzeti irodák nyújtotta segítséget.

A megújult Erasmus+ program az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport minden területére kiterjedve kínál lehetőséget külföldi tanulmányi időszakokra, szakmai gyakorlatokra, tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és a munkatársak/szakemberek/oktatók részvételével szervezett csereprogramokra. A résztvevők lehetnek iskolai tanulók, felsőoktatási intézmények hallgatói, szakképzésben tanuló diákok, felnőtt tanulók, ifjúsági csereprogramok résztvevői, ifjúságsegítők és sportedzők.

A költségvetés 70 százalékát mobilitásra fordítják, ugyanakkor az új Erasmus+ határokon átnyúló együttműködési projektekhez is biztosít forrásokat. Az ilyen együttműködési projektek a következő szervezetek/intézmények között valósulhatnak meg: felsőoktatási intézmények (az európai egyetemek hálózatainak kialakítására irányuló kezdeményezés), iskolák, tanárképző főiskolák (pl. Erasmus+ tanárképző akadémiák), felnőttoktatási központok, ifjúsági és sportszervezetek/intézmények, szakképzési szolgáltatók (pl. szakképzési kiválósági központok) és a tanulás területén tevékeny egyéb szereplők.

A 2021–2027-es időszakra szóló Erasmus+ program főbb jellemzői a következők:

  • Inkluzív Erasmus+: Bővített lehetőségek a hátrányos helyzetű emberek, köztük a különböző kulturális, szociális és gazdasági háttérrel rendelkezők, valamint a vidéki és távoli területeken élők számára. A program új elemei közé tartoznak az iskolai tanulóknak szóló egyéni és osztályszintű csereprogramok, valamint a felnőtt tanulók mobilitása. A kis léptékű partnerségeknek és az egyszerűsített támogatásoknak köszönhetően a kisebb szervezetek – például iskolák, ifjúsági egyesületek és sportklubok – könnyebben pályázhatnak. A program az előző programciklus sikereiből kiindulva a harmadik országokkal kialakítandó együttműködések révén bővíti nemzetközi dimenzióját is. Világszerte előmozdítja a csereprogramokat és az együttműködési projekteket, amelyek immár a sport és a szakképzés területén is megvalósíthatók.
  • Digitális Erasmus+: A világjárvány egyértelművé tette, hogy fel kell gyorsítani az oktatási és képzési rendszerek digitális átállását. Az Erasmus+ a digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban támogatni fogja a digitális készségek fejlesztését. Színvonalas digitális képzést és cserelehetőségeket kínál az olyan platformok közreműködésével, mint az eTwinning, a School Education Gateway és az Európai Ifjúsági Portál, emellett pedig ösztönzi a digitális tematikájú gyakornoki lehetőségeket is. Az olyan újdonságok, mint a vegyes intenzív programok, rövid külföldi mobilitási tapasztalatszerzéssel egészítik ki az online tanulást és csapatmunkát. A program végrehajtását digitális síkra tereli és tovább egyszerűsíti az európai diákigazolvány egyre elterjedtebb használata.
  • Környezetbarát Erasmus+: A program az európai zöld megállapodással összhangban pénzügyi ösztönzőket kínál a fenntartható közlekedési módokat használó résztvevők számára. Ezenfelül olyan projektek is támogatásban részesülhetnek, amelyek elősegítik a környezetvédelmi kérdések tudatosítását és előmozdítják a klímaválság enyhítésével kapcsolatos csereprogramokat.
  • Erasmus+ a fiataloknak: A DiscoverEU kezdeményezés immár az Erasmus+ szerves részeként 18 éves fiataloknak kínál lehetőséget arra, hogy vasúti bérlettel körbeutazzák Európát, megismerjenek más kultúrákat, és találkozzanak európai társaikkal. Az Erasmus+ újonnan kialakított ifjúsági részvételi tevékenységek révén támogatja a csere- és együttműködési lehetőségeket is, ezzel is segíti a fiatalokat abban, hogy szerepet vállaljanak a demokratikus életben, és felhívja a figyelmet a közös európai értékekre és az alapvető jogokra. E tevékenységek emellett helyi, nemzeti és európai szinten egyaránt előmozdítják a fiatalok és a döntéshozók közötti kapcsolatok kialakulását.

A világjárvány összefüggésében az Erasmus+ rezilienciára irányuló erőfeszítései több százezer iskolát, felsőoktatási intézményt, szakképzési intézményt, tanárt, fiatalt, ifjúsági és sportszervezetet, civil szervezetet és egyéb érdekelt felet mozgósítanak. A program hozzá fog járulni az olyan új gyakorlatok terjesztéséhez, amelyek Európa-szerte nemzeti, regionális és helyi szinten javítják az oktatási, képzési és ifjúsági rendszerek minőségét és relevanciáját.

Erasmus+

Az Erasmus+ néven ismert program 2014-ben indult, amikor a korábbi Erasmus program tevékenységi köre jelentősen bővült. Az európaiak a szabad mozgás és a béke megteremtése után a programot az EU harmadik legpozitívabb eredményeként tartják számon. Az utóbbi három évtizedben 33 országban (az EU-ban, valamint Izlandon, Liechtensteinben, Észak-Macedóniában, Norvégiában, Szerbiában és Törökországban) több mint 10 millióan vettek részt a programban. Az Erasmus+ nemzetközi ága az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén világszerte kínál mobilitási és együttműködési lehetőségeket.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS