Ennél már nem lehet jobb az EU pénzügyi mentőeszközeinek osztályzata

2022. 06. 11., 09:48

A lehető legjobb, „Aaa” szintre emelte az eddigi „Aa1”-ről az Európai Unió két pénzügyi válságkezelő alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) osztályzatát a Moody's Investors Service. A besorolások kilátása változatlanul stabil.

A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett lépést elsősorban azzal indokolta, hogy az európai válságmegoldó felépítmény robusztusabbá vált, ahogy ez a koronavírus-járvány idején is bebizonyosodott, és ez mérsékli a rendszerszintű válságok kialakulását az EU-ban, erősítve egyben az unió és a tagállamok ellenállóképességébe vetett bizalmat is.

Jóllehet a legnagyobb és legjobb besorolású befektetők – különösen Németország (Aaa), Franciaország (Aa2) és Hollandia (Aaa) – szuverén besorolásai továbbra is nagyon fontosak az ESM és az EFSF osztályzatának megállapításához, csökkent a két eszköz besorolásának függése bármely EU-tagország hitelminősítésétől – áll a Moody's elemzésében.

Az ESM felminősítéséhez fűzött indoklásában a Moody's kiemeli, hogy a koronavírus-járvány próbára tette a válságok elleni fellépésre létrehozott európai felépítményt, és megállapíthatóvá vált, hogy a központi EU-intézmények, köztük maga az Európai Unió és az euróövezeti jegybank (EKB) válságos időszakokban képesek és határozottan hajlandók is a cselekvésre.

Az EU kiterjesztett válságellenes eszközrendszere mérsékli az ESM csődkockázati függését bármely egyedi EU-tagország csődkockázatától, beleértve még Franciaországot, az ESM második legnagyobb hozzájáruló uniós gazdaságát is, tekintettel arra, hogy mérséklődött a rendszerszintű válság kialakulásának valószínűsége - áll a Moody's helyzetértékelésében.

A hitelminősítő kiemeli, hogy az ESM befizetett tőkéje 2021 végén 80,5 milliárd euró volt, vagyis a 704,8 milliárd eurós jegyzett tőke 11,4 százaléka, amely jelentős arány.

A Moody's hangsúlyozza, hogy az ESM a létrehozása óta keletkezett nettó eredményét teljes egészében megtartotta, ezzel is növelve tartalékalapját és erősítve tőkehelyzetét.

A Moody's megállapítja, hogy az ESM likviditási pozíciója és finanszírozási szerkezete nagyon erős, mindemellett az intézmény rendkívül prudens likviditási és tőkekezelési szakpolitikát folytat annak biztosítására, hogy ne keletkezzen hiány a kötelezettségeinek teljesítésére szolgáló likvid eszközökből különböző stresszhelyzeti forgatókönyvek esetén sem.

Az EFSF felminősítését a Moody's hasonló érvekkel indokolta, kiegészítve azzal, hogy az EFSF csődje nagyon nagy megítélésbeli kárt okozna az ESM-nek és befektetőinek, és ez a tényező alátámasztja a két uniós pénzügyi eszköz besorolásainak összehangolását.

A Moody's szerint az EFSF-osztályzat stabil kilátása ezzel összefüggésben tükrözi az EFSF garantálóitól szükség esetén várható nagyon erőteljes pénzügyi támogatási képességet és hajlandóságot.

Az EFSF prudens likviditáskezelése és nagyon szilárd piaci hozzáférése emellett mérsékli a refinanszírozási kockázatokat is - áll a Moody's elemzésében.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS