Energiaárak: így kezelné a rendkívüli helyzetet az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közleményt fogadott el az energiaárakról, amelyben intézkedéseket vázol fel a globális energiaárak várhatóan az egész télen át tartó, rendkívüli emelkedésének kezelése, valamint az európai polgárok és vállalkozások támogatása érdekében. A közlemény ismerteti azt az eszköztárat, amelyet az EU és tagállamai alkalmazhatnak a jelenlegi áremelkedések azonnali hatásainak kezelése és energiarendszerünk jövőbeli ársokkokkal szembeni további védelme érdekében. A rövid távú nemzeti intézkedések közé tartozik a háztartásoknak nyújtott sürgősségi jövedelemtámogatás, a vállalatok által igénybe vehető állami támogatás és a célzott adócsökkentés. A Bizottság támogatni fogja továbbá a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokat, megvizsgálja az energiatárolásra és a gázkészletek beszerzésére vonatkozó intézkedések lehetőségét, valamint értékelni fogja a villamosenergia-piac jelenlegi szerkezetét.

Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa (képünkön) a következőket mondta: „A globális energiaárak emelkedése az Unió számára komoly aggodalmat okoz. Miközben kilábalunk a világjárványból, és megkezdődik a gazdasági fellendülés Európában, a kiszolgáltatott fogyasztók védelméről és az európai vállalkozások támogatásáról sem feledkezhetünk meg. A Bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy azonnali intézkedéseket hozzanak a háztartásokra és a vállalkozásokra gyakorolt hatások mérséklése érdekében. Ugyanakkor más középtávú intézkedéseket is meghatározunk annak biztosítása érdekében, hogy energiarendszerünk ellenállóbb és rugalmasabb legyen, és hogy a zöld átállás során ellenálljon minden jövőbeli áringadozásnak. A jelenlegi helyzet kivételes, hiszen a belső energiapiac az elmúlt 20 évben jól teljesítette feladatát. Mindamellett biztosítanunk kell, hogy a jövőben is jól működjön, megvalósítva az európai zöld megállapodást, fokozva energiafüggetlenségünket és elősegítve éghajlat-politikai céljaink elérését.”

Azonnali intézkedések a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében:

- sürgősségi jövedelemtámogatás az energiaszegénységben élő fogyasztók számára, például utalványok vagy a számlaösszeg egy részének elengedése révén, amelyek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó bevételekkel támogathatók,

- átmeneti számlabefizetési haladék engedélyezése,

- védintézkedések a hálózatról való lekapcsolás elkerülése érdekében,

- a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások adókulcsainak átmeneti és célzott csökkentése;

- a vállalkozások vagy iparágak támogatása az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban,

- a nemzetközi energiaügyi kapcsolatok erősítése a nemzetközi energiapiacok átláthatóságának, likviditásának és rugalmasságának biztosítása érdekében,

- az energiapiacokon tanúsított esetleges versenyellenes magatartás kivizsgálása, és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) felkérése arra, hogy fokozza a szén-dioxid-piac fejleményeinek nyomon követését;

- a megújuló energiára vonatkozó beszerzési megállapodásokhoz való szélesebb körű hozzáférés elősegítése és e megállapodások támogatása kísérő intézkedések révén.

Fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást, amely a legjobb biztosíték a jövőbeli ársokkokkal szemben. Az EU folytatni fogja egy olyan hatékony energiarendszer kialakítását, amelyben magas a megújuló energia aránya. Jóllehet az olcsóbb megújuló energiaforrások egyre nagyobb szerepet játszanak a villamosenergia-hálózat ellátásában és az árak meghatározásában, a kereslet megnövekedése idején még mindig szükség van más energiaforrásokra, többek között a gázra. A jelenlegi piaci struktúrában továbbra is a gáz ára határozza meg a teljes végleges villamosenergia-árat, mivel minden termelő ugyanazt az árat kapja ugyanazon termékért – a villamos energiáért –, amikor az belép a hálózatba. Általános az egyetértés a tekintetben, hogy a jelenlegi árképzési modell továbbra is a leghatékonyabb, ugyanakkor szükség van további elemzésekre. A válság emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a gáztárolás fontos szerepet játszik az uniós gázpiac működésében. Az EU jelenleg éves gázfelhasználásának több mint 20 százalékát kitevő tárolókapacitással rendelkezik, de nem minden tagállamban vannak tárolók, és tagállamonként eltérők az ezek használatára vagy a tárolási kötelezettségekre vonatkozó szabályok.

A dekarbonizált és reziliens energiarendszerre irányuló középtávú intézkedések:

- a megújuló energiaforrásokra, az épületkorszerűsítésekre és az energiahatékonyságra irányuló beruházások fokozása, valamint a megújuló energiaforrások aukcióinak és engedélyezési eljárásainak felgyorsítása;

- a villamosenergia-tárolási kapacitás fejlesztése, ideértve az akkumulátorokat és a hidrogént is, az egyre növekvő részarányt képviselő megújuló energiaforrások integrálásának támogatása érdekében,

- az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) arra irányuló megbízása, hogy tanulmányozza a villamosenergia-piac jelenlegi szerkezetének előnyeit és hátrányait, és adott esetben fogalmazzon meg ajánlásokat a Bizottság számára,

- az ellátásbiztonságról szóló rendelet felülvizsgálatának mérlegelése az európai gáztárolási rendszer hatékonyabb használatának és működésének biztosítása érdekében,

- gázkészletek tagállamok általi önkéntes közös beszerzésében rejlő lehetséges előnyök vizsgálata,

- új, határokon átnyúló, regionális gázkockázati csoportok létrehozása, amelyek elemzik a kockázatokat és tanácsot adnak a tagállamoknak nemzeti megelőzési és veszélyhelyzeti cselekvési terveik kidolgozásához,

- a fogyasztók energiapiacon betöltött szerepének megerősítése a szolgáltatóválasztás és -váltás, a saját villamosenergia-termelés és az energiaközösségekhez való csatlakozás lehetőségének biztosításával.