Elkészült az uniós „oltási terv” – További intézkedéseket is javasol az Európai Bizottság

2021. 01. 20., 10:30

Az Európai Bizottság fontos intézkedéseket jelentett be a Covid19 elleni egységes fellépés érdekében.

Az Európai Bizottság intézkedéseket határozott meg a világjárvány elleni küzdelem fokozása céljából. Közleményében a testület felkéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az oltási folyamatot az EU-ban: 2021 márciusáig minden tagállamban be kell oltani a 80 év felettiek legalább 80 százalékát, valamint az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók 80 százalékát. 2021 nyarára a tagállamoknak már a felnőtt népesség legalább 70 százalékát vakcinázniuk kell.

A vírus új változataiból eredő kockázatok kezelése érdekében a Bizottság felkéri továbbá a tagállamokat, hogy továbbra is írják elő a fizikai távolságtartást, korlátozzák a társadalmi érintkezést, küzdjenek a dezinformáció ellen, hangolják össze az utazási korlátozásokat, tegyék intenzívebbé a tesztelést, valamint fokozzák a kontaktkövetési és genomszekvenálási erőfeszítéseket. Mivel az elmúlt hetekben az esetek száma emelkedő tendenciát mutatott, az elkövetkező hónapokban többet kell tenni az egészségügyi rendszerek támogatása és a pandémiás fásultság kezelése érdekében, kezdve a vakcinázás általános felgyorsításától egészen a nyugat-balkáni, déli és keleti szomszédságbeli, valamint afrikai partnereink megsegítéséig.

A mai közlemény meghatározza a tagállamok, a Bizottság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azon legfontosabb lépéseit, amelyek hozzájárulnak a kockázatok csökkentéséhez és a vírus megfékezéséhez:

A védőoltások bevezetésének felgyorsítása az EU-ban

  • 2021 márciusáig mind a 80 év felettiek, mind pedig az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók legalább 80 százalékát be kell oltani az egyes tagállamokban.
  • 2021 nyarára a tagállamoknak a teljes felnőtt lakosság 70 százalékát vakcinázniuk kell.
  • A Bizottság, a tagállamok és az EMA együtt fognak működni a vállalatokkal annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb mértékben kihasználják az oltóanyag-gyártási kapacitás növelésében rejlő uniós potenciált.
  • A Bizottság együttműködik a tagállamokkal az oltási bizonyítványok terén, teljes összhangban az uniós adatvédelmi jogszabályokkal, ami biztosíthatja az ellátás folyamatosságát. 2021. január végéig közös megközelítést kell elfogadni a célból, hogy a tagállami bizonyítványok mielőbb alkalmazhatók legyenek az egészségügyi rendszerekben az EU-n belül és kívül is.

Tesztelés és genomszekvenálás

  • A tagállamoknak aktualizálniuk kell tesztelési stratégiáikat az új változatok figyelembevétele és az antigén gyorstesztek alkalmazásának kiterjesztése érdekében.
  • A genomszekvenálási aránynak mielőbb a pozitív teszteredmények legalább 5 százalékára, lehetőleg azonban inkább 10 százalékára kellene növekedniük a tagállamokban. Jelenleg számos tagállam a minták kevesebb mint 1 százaléka esetében végez ilyen vizsgálatot, ami nem elegendő a változatok kialakulásának nyomonkövetéséhez, illetve az új változatok kiszűréséhez.

Az egységes piac és a szabad mozgás megőrzése fokozottabb mérséklési intézkedések mellett

  • Intézkedéseket kell hozni a különféle utazási módokhoz kapcsolódó fertőzési kockázat további csökkentésére, például higiéniai és távolságtartási előírásokat kell alkalmazni a járműveken és az állomásokon.
  • Határozottan szorgalmazni kell a nem alapvető fontosságú utazások elhalasztását mindaddig, amíg a járványügyi helyzet jelentősen nem javul.
  • Az arányos utazási korlátozásokat – beleértve az utasok tesztelését is – fenn kell tartani azon személyek esetében, akik olyan területekről indulnak útnak, ahol nagyobb az aggodalomra okot adó vírusváltozatok előfordulási gyakorisága.

Európa vezető szerepe, nemzetközi szolidaritás

  • Az oltóanyagokhoz való korai hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia az „Európa együtt” (Team Europe) mechanizmust, amely révén koordinálásra kerül a tagállamok és a partnerországok által közösen alkalmazott oltóanyagok elosztása. Ennek lehetővé kell tennie, hogy a partnerországok megosszák egymással az uniós oltóanyag-stratégia által biztosított 2,3 milliárd dózishoz való hozzáférést, különös figyelemmel a Nyugat-Balkánra, keleti és déli szomszédságunkra, valamint Afrikára.
  • Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell a COVAX-eszközt, többek között az oltóanyagokhoz való korai hozzáférés biztosítása révén. Az „Európa együtt” már 853 millió eurót mozgósított a COVAX támogatására, ezzel a COVAX egyik legnagyobb donorja éppen az EU.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: „A védőoltás elengedhetetlen ahhoz, hogy kilábaljunk a válságból. Elegendő oltóanyagról gondoskodtunk az Európai Unió teljes lakossága számára. Most fel kell gyorsítanunk a szállítást és mielőbb végre kell hajtanunk a vakcinázást. Célunk, hogy a felnőtt népesség 70 százaléka nyárig be legyen oltva. Ez fordulópont lehet a vírus elleni küzdelmünkben. A járvány azonban csak akkor fog megszűnni, ha világszerte mindenki hozzájuthat az oltóanyaghoz. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy segítséget nyújthassunk szomszédaink és távolabbi partnereink oltóanyaggal való ellátásához.”

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS